Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök hétfő reggel bejelentette: I. János Károly király lemond a trónjáról. Hétfőn délután 1 órakor a király személyesen is bejelentette döntését.
A spanyol El País szerint a 76 éves király egészségének hanyatlása miatt már régóta fontolgatta, hogy átadja a trónt örökösének, a 46 éves Fülöp hercegnek. A király a döntést éppen azután hozta meg, hogy élete „visszatért a normális kerékvágásba” több műtét, lábadozási időszak és számos vizsgálat után.
A spanyol király hétfőn délután egy órakor videóüzenetben jelentette be lemondását, amelyet a spanyol köztévé mellett az El País internetes oldala is közvetített.
A király úgy fogalmazott: büszke és hálás a népének, amiért támogatták Spanyolország demokratikus átalakításában. Beszélt arról is, hogy miért érzi szükségét annak, hogy átadja a hatalmat:
Egy új generáció teljes joggal követeli a főszerepet, ugyanazt, ami a történelmünk egy meghatározó, felívelő korszakában az én generációmat megillette.
A király – valószínűleg a katalán nacionalistákra utalva – hangsúlyozta, hogy ő „minden spanyol királya akart lenni”.
A trónörökössel kapcsolatban úgy fogalmazott: „(Fülöp) megtestesíti a stabilitást, amely a monarchia intézményének fémjele... Asturias hercegének megvan a megfelelő érettsége, felkészültsége és felelősségtudata ahhoz, hogy teljes garanciával elfoglalja az államfői posztot, és hogy a remény új korszakát nyissa meg, amelyben a megszerzett tapasztalat egy új generáció lendületével párosul”.
A néppárti miniszterelnök a spanyol „érdekek fáradhatatlan védelmezőjeként” jellemezte a 39 évig regnáló János Károlyt, akinek minden spanyol örök hálával tartozik. I. János Károly két nappal a spanyol államot vezető Francisco Franco tábornok halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben.
Őfelsége az imént tájékoztatott arról a döntéséről, hogy lemond.
– mondta a miniszterelnök rövid sajtótájékoztatóján, majd hozzáfűzte: döntésének okairól a király személyesen akarja tájékoztatni a nyilvánosságot. A király szerint ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy Asturias hercege átvegye a trónt – tette hozzá Mariano Rajoy.
Valójában ez nem egy egyszerű időszak a spanyol monarchia számára: a Nóos-botrány többet ártott a királyi család reputációjának, mint bármelyik másik korábbi ügy (például a király 2012-es botswanai vadászata), ráadásul a spanyol egységet is egyre erősebben kérdőjelezi meg a katalán függetlenségi mozgalom, amelynek képviselői minden eddigi választásnál erősebben szerepeltek az idei EP-választáson. A királyság a 90-es években a legnagyobb társadalmi megbecsülést élvező intézmény volt Spanyolországban, tavaly májusra azonban korábban elképzelhetetlen mélységekbe zuhant: egy tízfokú skálán 3,72-es bizalmi indexet adtak neki a spanyolok. Egy idén januárban készült felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka azt szerette volna, hogy I. János Károly mondjon le a trónról.
A miniszterelnök bejelentette: keddre rendkívüli miniszteri értekezletet hív össze, amelyen megvitatják, milyen alkotmányos következményekkel jár a király döntése. Egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az örökösödési folyamat mielőbb lezajlik.
Rajoy szerint Fülöp herceg felkészültsége, személyisége és a közügyekben szerzett széles körű tapasztalatai „biztos garanciát” jelentenek arra, hogy meg fog felelni az elvárásoknak.
A korrupciós botrányokkal és a király nőügyével is terhelt, megtépázott népszerűségű királyi családon belül a királynő mellett még Fülöp herceg a legközkedveltebb a közvélemény-kutatások szerint. Asturias hercege VI. Fülöp néven léphet trónra.
Fülöp Spanyolországban zárkózott, visszafogott stílusáról ismert: a trónörökös soha nem adott interjút, és a háttérből is rendkívül ritkán nyilatkozott a médiában. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy ügyelt rá, hogy imidzse kifogástalan legyen: mindig mosolygósnak, engedelmesnek és türelmesnek mutatkozott. Eddig viselkedését jól jellemzi a következő, José Luis de Vilallonga írónak tett vallomása: „Megtanultam nézni, hallgatni és csendben maradni”.