Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága hónapokig tartó viták után kedden nyilvánosságra hozta azt a jelentését, amiben azt állította, hogy a CIA kevéssé hatékony, de annál brutálisabb, számos esetben kínzásnak minősülő módszerekkel vallatott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogott több terrorgyanús foglyot. Emellett vizsgálatuk szerint az ügynökség félrevezette a közvéleményt a vallatási program részleteiről. A CIA szerint követtek el hibákat, de a vallatásokkal életeket mentettek meg. A Fehér Ház korábban üdvözölte a jelentés nyilvánosságra hozását, de tiltakozásoktól tartanak, megerősítették amerikai létesítmények védelmét a világban.
Brutális módszerekkel vallattak ki terrorizmussal gyanúsított személyeket a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő években, és a CIA félrevezette a közvéleményt azoknak a módszereknek az alkalmazásával és hatékonyságával kapcsolatban, amiket később Barack Obama amerikai elnök is kínzásnak minősített, derül ki az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.
A bizottság demokrata többsége által kiadott jelentés 20 fontos megállapításra jutott, amiket négy csoportba soroltak:
A szenátus jelentése szerint minden ötödik embert téves személyazonosság vagy hibás hírszerzési adatok alapján tarthatott fogva a CIA. A dokumentum szerint felhívták a figyelmét azoknak a CIA-seknek, akik megkérdőjelezték a kényszervallatások jogszerűségét, hogy „nem hasznos az ilyen beszéd", a véleményük pedig nem jutott el a Fehér Házig vagy a kongresszusig.
A jelentés megállapításait bemutató Dianne Feinstein, a bizottság demokrata elnöke elmondta, hogy a dokumentumban legalább 119, külföldi létesítményekben fogva tartott ember ellen használt kényszervallatási technikákat vizsgálták meg, amik több esetben kimerítették a kínzás fogalmát. A Washington Post szerint közülük 39-nél alkalmazhattak ilyen durva vallatási módszert.
Abu Zubajdahot, az egyik megkínzott al-Kaida-tagot 29 órán át egy 53 centiméter széles, 76 centiméter magas, és 76 centiméter hosszú ládába zárták, de összesen 11 napig volt egy koporsó méretű ládában, írja a BBC. Feinstein azt is elmondta, hogy az egyik földhöz láncolt fogoly meghalt, feltehetően azért, mert teljesen kihűlt. A jelentés szerint olyan CIA-alkalmazottak is bekerülhettek a vallatási programba, akiknek dokumentáltan erőszakos viselkedésproblémáik voltak.
A jelentés szerint nem felel meg a valóságnak több olyan állítás, miszerint a vízbefojtást imitáló vallatásnak köszönhetően sikerült például meghiúsítani a brit Heathrow reptér elleni terrortámadást. Azt is megállapították, hogy a CIA vallatási programja lényegében már azelőtt véget ért, hogy Obama 2009 januárjában betiltotta. Az utolsó brutális kényszervallatást 2007. november 8-án hajthatták végre.
A Fehér Ház a dokumentum nyilvánosságra kerülése előtt világszerte megerősítette az amerikai létesítmények védelmét, mert attól tartanak, hogy a jelentésben foglaltak felkorbácsolhatják az amerikaiak elleni indulatokat. Az NBC News szerint kétezer tengerészgyalogost helyeztek készenlétbe, akár néhány órán belül odaérhetnek, ha valahol attól tartanak, hogy támadás érhet egy nagykövetséget.
A jelentésben a CIA vezető tisztségviselői kivételével nem nevezik meg név szerint a programban érintett korábbi és jelenlegi CIA-alkalmazottakat, de az ügynökségnél most attól tartanak, hogy a szövegkörnyezet és az utalások miatt többen beazonosíthatók. A Daily Beast szerint ezért az összes érintettel felveszik a kapcsolatot. A program működtetésében egyébként nagyjából tizenöt CIA-s volt érintett.
Ha beazonosítanak néhány CIA-alkalmazottat, akkor azok is veszélybe kerülhetnek, akik más országokban kapcsolatban álltak velük, információkkal látták el őket, írja a lap. Egy megszólaltatott nemzetbiztonsági szakértő szerint elsősorban Törökországban, Irakban és Jordániában dolgozó amerikaiak lehetnek veszélyben. A programban az Egyesült Államokkal együttműködő országoknak is kellemetlen lehet a jelentés, és az is lehet, hogy a jövőben vonakodnak majd együttműködni az amerikaiakkal, írták.
Az már korábban is kiderült, hogy a 2000-es évek elején több mint száz feltételezett terroristát tartottak fogva titkos amerikai létesítményekben a világ több pontján, hogy információkat szerezzenek tőlük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a terrorizmus ellen indított küzdelem jegyében. Barack Obama beszüntette a CIA vallatási programját, amikor 2009-ben hatalomra került, és azóta elismerte, hogy George W. Bush elnöksége alatt az al-Kaida-raboktól többször kínzással próbáltak információkat szerezni.
A vallatásnál olyan technikákat alkalmaztak, mint az alvásmegvonás, a foglyok szűk helyre zárása, megalázása, rendkívüli hideg, vagy a leginkább támadott módszer, a vízbefojtás imitálása (waterboarding). A CIA 2008-ban elismerte, hogy három al-Kaida-tagot is megkínoztak vízbefojtásos technikával 2002-ben és 2003-ban.
A szenátusi bizottság 2009-ben indított vizsgálatából készített 6300 oldalas jelentés nagy része továbbra is titkosítva marad, most egy 480 oldalas kivonatot hozott nyilvánosságra a bizottság demokrata többsége, amihez a republikánusok egy rövidebb saját véleményt adnak ki, és a CIA is közzétette a saját megállapításait.
A kivonatban olyan esettanulmányokat is felsorolnak, amik a nyilvánosságra hozók szerint bizonyítják, hogy a CIA többek között a Fehér Házat is félretájékoztatta a vallatások ügyében, és túllépett az igazságügyi minisztérium által biztosított kereteken. Az egyik legnagyobb vitás pontban, miszerint megérte-e alkalmazni ezeket a módszereket, úgy foglalnak állást, hogy egyik megvizsgált esetben sem szereztek kizárólag ezekkel olyan hatékony információkat, amikkel egyértelműen életeket mentettek volna meg.
Azok az országok, ahol titkos CIA-börtönök működtek, csak homályosan vannak megemlítve, hogy ne lehessenek konkrétan beazonosíthatóak. A bizottság ugyanígy azt ígéri, hogy a CIA érintett munkatársait sem lehet majd visszakövetni, mert csak fedőneveken említik meg őket, egyes helyeken pedig ki is takartak részeket a jelentésben.
A CIA honlapján tette közzé John Brennan igazgató közleményét, ami szerint alkalmazottaik szerte a világon a nap huszonnégy órájában dolgoztak azon, hogy megakadályozzák a terrortámadásokat, és ezzel életeket mentettek meg.
„Néhány fogoly ellen kiterjesztett vallatási módszereket alkalmaztak, ezt akkoriban az igazságügyi minisztérium törvényesnek nyilvánította, és a Bush-adminisztráció is jóváhagyta ezeket. A módszereket 2007 decemberében használta utoljára a CIA, és Barack Obama hivatalba lépésével azonnal megszüntették" – írták. A közlemény szerint már 2013-ban elismerték, hogy követtek el hibákat, elsősorban a kezdeti időszakban, amikor még nem rendelkeztek megfelelő tapasztalattal egy ilyen széleskörű művelethez, amely világszerte vallatást és letartóztatásokat igényelt. Elismerték, hogy nem tudtak megfelelni az amerikai emberek és az önmaguk által elvártaknak, de tanultak a hibáikból.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy a kibővített vallatási módszerek révén újabb támadásokat akadályoztak meg, terroristákat fogtak el, és megértették az al-Kaida működését, a hírszerzésük pedig a mai napig használja az akkor megszerzett információkat. Nem értenek egyet azzal sem, hogy félrevezették volna a közvéleményt és a kongresszust, valamint az ország vezetését. Elismerik a hibákat, de a szándékosságot nem. Szerintük a programban résztvevő CIA-alkalmazottakat nem kérdezték meg, így információkkal sem tudtak szolgálni a pontos részletekről az ügyet vizsgáló bizottságnak.
A CIA módszereit nem a spontán brutalitás szülte, hanem pszichológusok segítségével dolgozták ki azokat. Az alkalmazott technikák célja az volt, hogy a rabokat elbizonytalanítsák, megtörjék, éskihallgatóikra később mint megmentőkre tekintsenek. A most nyilvánosságra hozott jelentés a következő technikákról számol be >>>.
Több egykori CIA-vezető a Wall Street Journalen megjelent cikkben reagált a jelentésre, amit ténybeli és értelmezésbeli hibákkal teli, egyoldalú véleménynek tartanak, és egyértelműen kiállnak amellett, hogy életeket mentettek meg a kényszervallatásoknak köszönhetően.
Obama közleménye szerint a jelentés is megerősíti abban, hogy a CIA, elnöksége elején betiltott „durva módszerei" nem feleltek meg az amerikai nemzet értékrendjének, és nem is szolgálták a hosszú távú terrorellenes erőfeszítéseket. „Ezek a módszerek komoly kárt okoztak Amerika megítélésének a világban" – mondta. Az igazságügyi minisztérium pedig jelezte, hogy átnézte a jelentést, de nem kezdeményez büntetőeljárást az abban megjelent állítások alapján.
Feinstein után felszólalt a szenátusban a Vietnamban évekig megkínzott John McCain republikánus szenátor, aki több más republikánussal ellentétben üdvözölte a jelentés nyilvánosságra hozását. „Túl sokat adtunk fel abban a hiszemben, hogy a kínzás segítségével majd nagyobb biztonságban lehetünk" – mondta többek között.
A szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke 2009-ben kezdeményezte a vizsgálatot, de a megállapítások nyilvánosságra hozását számos vita akadályozta. A vizsgálat eredetileg kétpárti egyetértéssel indult, de a republikánusok megvonták támogatásukat, és saját véleményt adnak ki. A bizottság idén áprilisban már megszavazta, hogy a jelentés rövidített kivonata majd nyilvánosságra kerüljön, de a Fehér Ház, a CIA és a szenátusi bizottság már hónapok óta vitázott arról, mikor, és mennyit hozzanak nyilvánosságra a jelentésből.
Amikor augusztusban szivárogni kezdtek a jelentés részletei, Obama egy sajtóértekezleten elismerte, hogy az Egyesült Államok embereket kínzott meg. „Olyan dolgokat is tettünk, amik ellentétesek az értékrendünkkel" – mondta. Azonban hozzátette, hogy fontosnak tartja kontextusba helyezni mindazt, ami történt, mert hatalmas nyomás volt akkoriban az érintett tisztviselőkön, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után megakadályozzanak egy újabb, amerikai földön elkövetett támadást. „Megértem, miért történhetett mindez. Visszanézve fontos felidézni, mennyire féltek az emberek".
Október végén tizenkét Nobel-békedíjas szólította fel Obamát, hogy a Fehér Ház érje el a jelentés nyilvánosságra hozását, mivel szerintük a terror elleni küzdelem nevében nemzedékek óta élő szabadságjogokat ástak alá, a jelentés nyilvánosságra hozása pedig a megbékélés első lépése lehetne. A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet szerint pedig az amerikai külpolitikai célokat jobban szolgálja, ha tisztázzák az amerikai visszaéléseket, mintha továbbra is próbálják elásni az igazságot.
Feinstein a Los Angeles Timesnak azt mondta, a jelentést azért is nyilvánosságra kell hozni, mert aki elolvassa, az biztosan megakadályozza, hogy még egyszer ilyen történhessen. A jelentés azonban már a nyilvánosságra kerülése előtt hatalmas vitát váltott ki az Egyesült Államokban, több mostani és volt CIA-s tisztviselő, illetve kormányzati vezető megszólalt az ügyben, és még a demokratákon belül sem volt egységes álláspont.
John Brennan, a CIA mostani igazgatója is azt állította, életeket mentettek meg a kínzással szerzett információkkal. Jose Rodriguez, az említett vallatási módszerekért felelős volt CIA-vezető pedig a Washington Postban kifogásolta, hogy több más tisztviselővel együtt meg sem hallgatta a bizottság az ügyben.
John Kerry külügyminiszter pénteken felhívta telefonon Feinsteint, és felhívta rá a figyelmét, hogy kétszer is gondolja meg, a mostani helyzet alkalmas-e a jelentés nyilvánosságra hozására. A külügyminisztérium az Iszlám Állam elleni harcra, és a világban túszként fogva tartott amerikaiak épségére utalt. A CNN szerint a háttérben a CIA és a külügyminisztérium azért lobbizott, hogy ne hozzák most nyilvánosságra a jelentést, míg az igazságügyi minisztérium és a Fehér Ház már túl akart ezen lenni.
Az amerikai kormány üdvözölte a kényes anyag publikálását, mert szerintük az elejét veheti annak, hogy hasonló esetek ismét előfordulhassanak. Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője hétfőn hozzátette, nehéz lenne igazán ideális időpontot elképzelni a jelentés nyilvánosságra hozásához. Abban mindenki egyetértett, hogy tiltakozások kezdődhetnek a jelentés miatt, de a további halogatás a Fehér Ház szerint nem akadályozta volna ezt meg. Emellett források szerint úgy vélték, hogy jobb, ha ellenőrzött formában nyilvánosságra hozzák, mintha különböző csatornákon kezdenek szivárogni részletek.
George W. Bush megvédte a CIA akkori vezetőit. „Ezek hazafiak, és bármit állítson is a jelentés, ha kisebbíti az országért tett munkájukat, akkor az nagyon rossz irány" – mondta a CNN-nek. Mások Bushhoz hasonlóan már előre támadták a jelentést, például azt a megállapítást, hogy a CIA félrevezette volna a Fehér Házat a program egyes részleteiről. „Ez egy nagy rakás ostobaság. A program engedélyezve volt. Az ügynökség nem akart engedély nélkül lépni, és a jogi kereteket megvizsgálta az igazságügyi minisztérium" – magyarázta Dick Cheney volt alelnök, a vízbefojtást imitáló módszer egyik nagy támogatója a New York Timesnak.
Bush a 2010 végén megjelent memoárjában azt állította, hogy három al-Kaida-tagot, köztük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzőjének tartott Hálid Sejk Mohamedet vallatták a vízbefojtásos technikával. Bush azt írta, hogy a CIA megkereste, használhatják-e a kényszervallatási technikát Mohamed esetében. A volt elnök azt írta, a férfi a feltételezések szerint az Egyesült Államok ellen irányuló további terrorakciókról tudott, ezért engedélyt adott. Bush legfőbb érve az volt, hogy úgy tudta, ezzel életeket mentett meg, és ezért újra így tenne.
Több republikánus Bushhoz hasonlóan azt is vitatja, hogy egyáltalán kínzásnak lehet-e nevezni a vízbefojtást imitáló vallatást, de a vita alapvetően már évek óta nem arról szólt az Egyesült Államokban, hogy voltak-e kínvallatások, hanem hogy megérte-e ezeket alkalmazni. Hálid Sejk Mohamed fontos érv volt az elmúlt évtizedben mindkét oldalon.
A 2003-ban Pakisztánban elfogott al-Kaida-vezetőt 183 alkalommal kínozták a szimulált vízbefojtásos módszerrel, ezek során állítólag 31 terrortámadás tervéről beszélt. Az ő kényszervallatásával érveltek azok, akik megvédték a kínzásokat, és azok is, akik szerint nem sikerült életeket megmentő információkat megtudni az így vallatott raboktól. A CIA védelmezői szerint vallomásával tudtak leleplezni bombamerényleteket, a bírálók szerint viszont olyan sok mindent vállalt magára, és vallott be, hogy abból szinte lehetetlen volt kiszűrni, mennyi volt igaz.
A szintén Pakisztánban elfogott Abu Zubajdah pedig a kínzások hatására beismerte, hogy az al-Kaida kapcsolatban állt Szaddám Huszeinnel, és Irak radioaktív piszkos bombák gyártását tervezi, az iraki invázió azonban bebizonyította, hogy egyik sem volt igaz. Mások azt is felidézték, hogy az amerikai hadsereg 1970-71-ben már megpróbálkozott hadifoglyok kínvallatásával Vietnamban. Az úgynevezett Phoenix Programban megszerzett információk 97 százaléka érdektelennek bizonyult, állapították meg később a Pentagon hatástanulmányában. Bővebben itt>>>
Bush – aki kiállt amellett, hogy az érintett vallatási technikák nem minősülnek kínzásnak – a memoárjában azt írta, hogy a waterboardinggal szerzett információkkal amerikai létesítmények mellett például a Heathrow reptér elleni támadásokat is megakadályoztak. A kötet megjelenése után ugyanakkor számos cikkben hívták fel rá a figyelmet, hogy a Heathrow elleni merénylettervet Hálid Sejk Mohamed elfogása előtt egy hónappal leplezték le, tehát nem játszhatott ebben szerepet a vallomása.
A brit hatóságok is jelezték, hogy semmi sem támasztja alá azokat az állításokat, miszerint a szimulált vízbefojtással szerzett hírszerzési adatok segítettek volna megakadályozni Nagy-Britanniában tervezett terrortámadásokat. A britek egyébként azt állítják, hogy nem tudtak az általuk elítélt kínzásokról, mert azokat előlük is eltitkolták az amerikaiak. Többek között a britek is azzal érveltek, hogy a kínzással kicsikart vallomások kevésbé megbízhatóak, mintha bíróság előtti kihallgatással szerezték volna meg az információkat.
Habár Obama elnöksége elején betiltotta a CIA ellentmondásos eszközökkel végzett vallatásait, és kínzásnak minősítette a waterboardingot is, civil szervezetek az Obama-kormányzatot is ostorozták, amiért végül nem tett lépéseket a módszereket engedélyezők felelősségre vonásáért. Az igazságügyi minisztérium kétszer is vizsgálódott az ügyben, legutóbb 2012-ben, de egyszer sem állapított meg büntetőjogi felelősséget.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet pedig már többször jelezte, hogy a nemzetközi jogra hivatkozva letartóztattatná George W. Busht a kínzásokban játszott szerepe miatt. A volt amerikai elnök 2011 februárjában kénytelen volt lemondani egy svájci látogatását is, habár a berni igazságügyi minisztérium véleménye szerint Busht továbbra is mentesség illeti meg. Az AI szerint azonban a nemzetközi jog alapján a kínzások felelőseinek nem jár semmilyen mentesség.