Több mint ötezer embert öltek meg dzsihádista csoportok novemberben – az adatokat a BBC és a King's College összesítette. Irakban halt meg a legtöbb áldozat, a sorban Nigéria, Afganisztán és Szíria következik. A halálesetek nyolcvan százaléka ebben a négy országban történt.
Az egy hónap 664 terrorcselekmény történt, összesen 5042 ember halt meg – ez átlagosan napi 168, azaz óránként hét halottat jelent, és összesen majdnem kétszer annyi, mint a 2001 szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak száma, írta a Guardian, mely szerint még sosem készült ilyen részletes nyilvános elemzés a terrorizmus áldozatairól.
Ha csak két adatot jegyez meg, jó, ha tudja, hogy
Olyan, mintha a 2005-ös londoni metrórobbantások minden nap háromszor megismétlődtek volna egy hónapon át.
– mondta a King's College kutatója, Peter Neumann. (A londoni metróhálózatban 2005 nyarán koordinált öngyilkos merényletet követtek el brit állampolgárságú muszlim férfiak, így tiltakozva a brit hadsereg részvétele ellen az iraki háborúban. A terrortámadásban 56-an haltak meg az elkövetőkkel együtt, még 700-an megsebesültek a reggeli csúcsforgalomban. Az összehasonlítás azért sántít, mert a globális adatokat egy olyan támadással veti össze, mely egy városban történt.)
17 958 ember halt meg a terrorizmus áldozataként 2013-ban, az előző évhez képest 61 százalékkal, 2000-hez képest pedig ötszörösére nőtt az áldozatok száma. Az összes haláleset kétharmadáért négy szervezet, az Iszlám Állam, a Boko Haram, a Talibán és az al-Kaida volt felelős. Az áldozatok több mint 80 százaléka öt ország, Irak, Afganisztán, Pakisztán, Nigéria és Szíria között oszlik meg. (Részletesen itt írtunk a globális terrorizmus-indexről.)
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetből a legrosszabbul szereplő Törökországban 34 támadásban 57-en haltak meg. Magyarországon 2013 nulla terrorcselekményt regisztráltak, az USA-ban kilencet. De Európa vezető hatalmai attól félnek, hogy saját radikalizált állampolgáraik az EU-t is terroristacélponttá teszik.
Bár Európa egyelőre keveset érzékel a globális terrorizmusból, minél több európai állampolgár vonódik be a közel-keleti harcokba dzsihádistaként, annál többen dönthetnek úgy, hogy szeretnének hazatérni. Dániában tárt karokkal, ingyenes átképző programmal, az Egyesült Királyságban kitiltással várják őket haza – itt néztük meg, melyik ország mit kezd a hazatérő harcosokkal.
Összesen 16 dzsihádista csoport követett el novemberben terrorcselekményt, az Iszlám Állam 2206 embert ölt meg 308 támadásban, ez az összes haláleset majdnem fele. Az Aszad-rendszer ellen küzdő Dzsabhat al-Núszra (akik egy éve egy 49 éves ferences szerzetes torkát vágták el konyhakéssel Szíriában, miután a kolostorát elfoglalták) 35 támadásban 257 embert ölt meg a hónapban. A nigériai Boko Haram 30 támadásban 801 ember haláláért felelős a jelentés szerint.
A tálibok Afganisztánban és Pakisztánban 151 támadásban 720 embert öltek meg. Az AQAP (Arab-félszigeti al-Kaida) 410 embert ölt meg 35 támadásban. Róluk akkor írtunk legutóbb, amikor magukra vállalták egy jemeni katonai bázis elleni, legkevesebb hét katona életét követelő öngyilkos merényleteket. A támadásokat egy katonai parancsnokság és egy ellenőrzőpont ellen hajtották végre a Hadramaut tartományban található Szejúnban. Az as-Sebáb 41 támadásban 266 ember haláláért felelős Szomáliában és Kenyában.
Az áldozatok közül 2079 volt civil, valamivel kevesebb, 1952 katona, rendőr vagy más hatósági személy. Az áldozatok közül 935 dzsihádista, 76 halott hovatartozása nem ismert.
„Elképesztőek a számok, három éve mindenki azt mondta Nyugaton, hogy vége, az al-Kaida visszaszorul. Mindenki azt hitte, hogy az arab tavasz szabadságot és demokráciát hoz, erre olyan helyeken erősödik meg a dzsihádista mozgalom, ahol soha nem számítottunk volna rá. Erősebb is, mint valaha, a nyugati szakpolitika nagy mulasztása, hogy nem készült fel erre” – mondta Neumann.
Az Iszlám Állam még 2013-ban nőtt ki az iraki al-Kaidából. Nagyjából 3-5 ezer fegyverest tudhatnak maguk mögött, britek, franciák és németek is csatlakoztak hozzájuk Irakban és Szíriában. Először 2013 elején értek el sikereket, amikor elfoglalták a szíriai Rakka városát.A szervezet kihasználta a síiták és a szunniták, a központi kormányzat és a helyi vezetés közötti ellentéteket. Irak 2003-as inváziója után az addig úgy-ahogy működő államszervezet a Ba'ath párttal együtt összeomlott, a központi kormánnyal való elégedetlenség ráadásul gyorsan vallási konfliktussá eszkalálódott a két iszlám irányzat ellentéteinek mélysége miatt is. A szervezetet vezető Láthatatlan sejk portréját itt olvashatja.
Szíriában 2011 óta folyik polgárháború, mely Bassár el-Aszad elleni tiltakozásokkal indult, melyek ellen keményen felléptek a hatóságok. A tüntetésekből pár hónap alatt fegyveres felkelés lett. 2014 tavaszára majdnem 200 ezer ember halt meg, és több mint 3 millióan mentek menekültként jellemzően Libanonba, Jordániába, Törökországba, Egyiptomba vagy Irakba. Volt olyan időszak idén, amikor az Iszlám Államnak összesen 23 nyugati túsza volt Szíriában. 15 európai kiszabadult (állítólag dollármilliókért, de az összegek nem nyilvánosak), a brit és amerikai túszokat nem engedték. James Foley halála után az amerikai Steven Sotloff és Peter Kassig, valamint a brit Alan Henning kivégzéséről is jelentek meg felvételek (Foley holttestét állítólag most próbálja eladni az Iszlám Állam).
Afganisztánban 2001 óta dúl az a háború, melyet a tálibok eltávolítására indított először az USA és az Egyesült Királyság a szeptember 11-i terrortámadás után. Később a NATO vezette Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt is létrehozta az ENSZ, ennek keretében érkeztek az első magyar csapatok 2004 augusztusában Afganisztánba. A harcok Pakisztánba is átterjedtek, itt ölték meg amerikai kommandósok Oszama bin Ladent 2011 május 2-án. 2013-ig több tízezer halálos áldozata volt a háborúnak.A szeptemberi NATO-csúcson a szervezet főtitkára elmondta: az afganisztáni nemzetközi részvétel az eddigi formától eltérően, de fennmarad, mert ezt követeli meg világ biztonsági érdeke is. Nem harcoló alakulatok missziók jövő évtől fognak indulni, és fenntartják az afgán biztonsági erők finanszírozását is, egyelőre 2017-ig.
Nigéria rémét, a Boko Haram iszlamista szervezetet 2002-ben alapította Mohamed Juszuf, aki 2009-ben rendőrségi őrizetben meghalt. A szervezet azóta egyre véresebb lázadóharcot vív az északkeleti és középső országrészben, a nyugati oktatást, különösen a lányokét bűnnek tartja. „Minden nemzetnek, régiónak el kell döntenie, hogy velünk, muszlimokkal, vagy Obamával, Francois Hollande-dal, George Bush-sal, Clintonnal és hogy ki ne felejtsem, Abraham Lincolnnal tart-e. Ban Ki Munt és az embereit, és bármilyen hitetlent, megölni, megölni, megölni, megölni!” – szólította fel a világot Abubakar Shekau, aki a közel egyórás videóban jelentette be azt is, hogy ők követték el a nigériai lányrablást. Egy elrabolt, majd a Boko Haram fogságából megszökött lány beszámolójáról itt írtunk.
233 támadással és 1770 halottal Irak a legveszélyesebb ország, Nigériában 786-an haltak meg 27 Boko Haram-támadásban. Utóbbiak általában nagyobb robbantások, mint például korábban a buszpályaudvar felrobbantása 2013-ban. Az a merénylet az északnyugati országrész túlnyomórészt muzulmánok lakta kereskedelmi központjának egy keresztény többségű negyedében történt. A Boko Haram a Nigériával szomszédos Kamerunban is lecsapott.
Afganisztánban 782 áldozatot regisztráltak, de itt a Nigériában látottaknál kisebb, célzott támadások jellemzőek, mint november elején a kandahári helyettes kormányzó meggyilkolása. Szíriában 693, Jemenben 410 áldozatot regisztráltak.
Az Iszlám Állam már utolérte, sőt, talán megelőzte az al-Kaidát a globális dzsihádizmus vezéreként.
– írta tanulmányában Neumann. Az áldozatok több mint 60 százalékát írják a kutatók az al-Kaidától független szervezetek számlájára.