Boko Haram, al-Kaida, Iszlám Állam: a világ legelszántabb terrorszervezetei napról napra feltűnnek a hírekben. De mi a céljuk? Miben különböznek egymástól? Melyik a legaktívabb, ki a legkeresettebb, kit rúgtak ki az al-Kaidából?
Habár még mindig nem tudni, magányos elkövetők voltak-e, vagy végig parancsra cselekedtek-e a múlt heti franciaországi támadásokat elkövető gyilkosok, de az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű jemeni terrorszervezet egy szerdán közzétett videofilmben magára vállalta a Charlie Hebdo elleni múlt heti párizsi támadás elkövetését, és újabb terrorcselekményekkel fenyegette meg Franciaországot.
A franciaországi merényletekért felelősnek tartott al-Kaida mellett a nigériai Boko Haram több falut rombolt le, több száz gyereket, nőt és idős embert mészárolt le, és gyerekek, fiatalok segítségével követett el merényleteket, míg az Iszlám Állam újabb kivégzésvideóval jelentkezett a napokban. Sorra vettük azokat a terrorszervezeteket, amelyekről a legtöbbet lehetett hallani mostanában a hírekben, és amelyektől retteg a világ.
Az arab-félszigeti al-Kaida évek óta kiad egy angol nyelvű lapot, az Inspire-t is, amivel nyugati támogatóikat akarják megszólítani. A 2014. decemberi számban közölt halállistájukon szerepelt a Charlie Hebdo meggyilkolt főszerkesztője is , ez is megerősíti azt a sejtést, hogy a jemeni al-Kaida sejt segített a szatirikus lap elleni merénylet kivitelezésében. Ebben a számban is arra szólították fel külföldi támogatóikat, hogy kövessenek el magányos támadásokat az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Franciaországban.
A lapnak már több merénylet elkövetésében szerepe volt, egyrészt az uszító szövegei, másrészt a részletes pokolgép-készítési útmutatói révén. A letisztult dizájnjáról és provokatív főcímeiről is elhíresült újság egyszer „Hogyan készíts pokolgépet az anyukád konyhájában” címmel jelent meg. Szakértők szerint azonban nem szabad túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani a magazin cikkeinek, amelyek legalább annyira szólnak a nyugati médiának, mint a potenciális dzsihádistáknak.
Az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) egyik vezető tagja már múlt pénteken arról beszélt az AP hírügynökségnek, hogy az ő irányírásukkal hajtották végre a Charlie Hebdo elleni merényletet, amiben 12 ember meghalt. A Kouachi testvérek kezdettől fogva a jemeni al-Kaidának is nevezett szervezetre hivatkoztak, a rendőrnőt meggyilkoló és a kóserboltban is túszokat ejtő Amédy Coulibaly pedig azt állította, hogy az utasításokat az Iszlám Államtól kapta, de őt is a jemeni al-Kaida finanszírozta.
Chérif Kouachi azt állította, hogy a jemeni al-Kaida hangjaként ismert, egy 2011-es amerikai dróntámadásban megölt Anvar al-Avlaki emírtől kapott támogatást korábban. Bátyjáról, Saïd Kouachiról pedig kiderült, hogy Jemenben kaphatott kiképzést 2011-ben. Nyugati titkosszolgálatok nem erősítették meg, hogy a merénylők a jemeni al-Kaida felsőbb utasításait követték volna, de terrorelhárítási szakértők szerint az elég valószínű, hogy annak iránymutatásai mentén, magányos farkasként hajtották végre a támadásokat.
A jemeni al-Kaida a szervezet legaktívabb és egyik legveszélyesebb sejtjévé vált az elmúlt években, ami korábban már többször próbált elkövetni támadásokat nyugati célpontok ellen, és a jemeni kiképzőtáboraiban más terrorcsoportoknak segítő harcosokat is kiképezhetett. Az AQAP retorikájában kifejezetten előtérbe került a nyugati célpontok elleni, magányos terrorcselekmények elkövetése, de a fővárosban, Szanaaban is támadtak az elmúlt években, és még arra is képesek voltak, hogy megostromolják a szanaai védelmi minisztériumot, aminél 52 civilt öltek meg.
Az Economist szerint a jemeni kormányerőkkel és a síita milíciákkal az Ansar al-Saría nevű testvérszervezetük harcolhat, míg az AQAP felső vezetése elsősorban a nagyobb akciók tervezésével és végrehajtásával van elfoglalva. Az Ansar al-Saría lehetett az, aminek tagjai tavaly több jemeni katona torkát is elvágták, az erről készült felvételeket pedig közzétették a közösségi médiában.
Az AQAP még 2009-ben jött létre az al-Kaida szaúd-arábiai és jemeni szárnyának egyesülésével, a vezetője pedig Naszer al-Vahisi, Oszama bin Laden egykori bizalmasa lett. Vahasi az 1990-es években utazott Afganisztánba, és ott volt a Tora Bora-hegység ostrománál is, végül Iránban fogták el, és adták ki Jemennek 2003-ban. 2006-ban azonban 22 másik al-Kaida-taggal együtt sikerült megszöknie egy szigorúan őrzött szanaai létesítményből.
A szervezetbe az Irakból és Afganisztánból érkező al-Kaida tagokat is befogadták, és már abban az évben is több támadáskísérlet kötődött a szervezethez, köztük egy Detroitba tartó gép elleni tervezett merénylet, és a Little Rockban, az amerikai hadsereg egyik toborzóirodájánál lövöldöző muszlim fiatal is azt állította, hogy a jemeni al-Kaida képezte ki, írja a BBC. Ezek után indított dróntámadásokat a szervezet ellen az Egyesült Államok. Ezek száma 2011 és 2012 között megháromszorozódott, azonban emberi jogi szervezetek élesen támadták a washingtoni vezetést, amiért sokszor civilek is áldozatul estek.
Az AQAP 2011-ben erősödött meg igazán, amikor az arab tavasz idején polgárháború tört ki az országban, és megbuktatták Ali Abdalláh Száleh elnököt. A jemeni al-Kaida a zűrzavar közben hatalmas területeket szerzett meg az ország déli részén, és egy kvázi iszlamista államot is kikiáltott. Az akkor és azóta felállított kiképző táboraikban sokakat felkészíthettek a dzsihádista harcra, ezért ezeket az egyik legkomolyabb fenyegetésnek tartották a külföldi titkosszolgálatok. Az új jemeni vezetés aztán 2012-ben indított offenzívát a jemeni al-Kaida ellen, és több területet is sikerült visszafoglalniuk, a szervezet pedig a hegyekbe húzódott vissza.
Azóta a jemeni kormány már többször állította, hogy sikerült meggyengítenie az AQAP-ot, az azonban a fokozódó dróntámadások ellenére is működik, a franciaországi támadásokkal pedig újra felhívta magára a figyelmet. A CNN szerint amerikai tisztviselők úgy tudják, a szervezet megerősödésének jeleként a most 36 éves Vahasi lett az al-Kaida globális vezetésének is második embere Ajman al-Zavahiri után, ami szintén arra utal, hogy az al-Kaida figyelme Afganisztán és Pakisztán mellett áthelyeződött a Közel-Keletre.
Tavaly a BBC szerint Irak után Nigériában gyilkolták meg a második legtöbb embert az iszlamisták. Az amerikai külügyminisztérium terrorszervezet-listáján 2013 novembere óta szerepel a Boko Haram, ami azonban már a korábbi években is véres támadásokat követett el. A múlt héten két merényletet is fiatal lányok hajtottak végre. A hétvégén az első hírek még arról szóltak, hogy kétezer embert mészároltak le a Boko Haram fegyveresei Baga városában és a környező településeken. Bár ennél végül kevesebb áldozat lehetett, de az biztos, hogy több száz emberrel végeztek a fegyvereseik. Műholdfelvételek szerint 3700 házat romboltak le vagy rongáltak meg több településen.
A Boko Haramot 2002-ben alapította Mohamed Juszuf, aki 2009-ben rendőrségi őrizetben meghalt, azóta pedig a szervezet egyre véresebb lázadóharcot vív az északkeleti országrészben a nigériai kormányerők ellen. Elsősorban a keresztények a célpontjaik, de a céljaikat ellenző muszlimokat és bárkit megtámadhatnak, akit „iszlámellenesnek” kiáltanak ki. A szervezet a nyugati oktatást, de különösen a lányok iskolába járását hatalmas bűnnek tartja, ehelyett azt akarják, hogy inkább házasodjanak meg. Még a nevüket is ezért választották: „A nyugati oktatás bűn".
Erre hivatkozva tavaly februárban 59 iskolás fiút lőttek le a fegyvereseik egy kollégiumban, majd felgyújtották az épületet, de elsősorban áprilisi támadásukkal kerültek a világ figyelmének középpontjába. Akkor 276 diáklányt raboltak el Chibok városban, és ugyan 57-en azóta megmenekültek, de 219-ről még mindig nem tudni semmit, és a családjuk attól fél, hogy szexrabszolgaként adhatták el őket.
Támadásaik megsokszorozódtak az elmúlt időszakban, öt év alatt több mint 13 ezren haltak meg a merényleteikben, és a hadsereg ellenük indított akcióiban, másfél millió embernek pedig el kellett hagynia otthonát. „Amikor elértem a bozótost, először megkönnyebbültem, utána láttam meg a szerteszét heverő holttesteket. Öt falut érintettem, mindegyik üres volt, csak holttesteket láttam” – mondta a Guardiannek az egyik támadás egy túlélője, aki napokig bujkált, mielőtt újra előmerészkedett. A harcokban mindkét oldal követett el súlyos visszaéléseket, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik videóján látható volt, amint a katonák rabok torkát vágták el.
A Boko Haram harcosait al-Kaida-csoportok képezték ki Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten, az ő hatásukra kezdtek az egész világsajtót bejáró terrortámadásokba, zsúfolt piacon elkövetett merényletbe, több falu porig rombolásába. Nyugati célpontot azonban eddig csak egyszer támadtak, amikor 2011-ben az ENSZ abudzsai központját rohamozták meg. Legfőbb céljuk Észak-Nigéria, valamint Kamerun és Csád szomszédos területeinek egyesítésével a saría radikális értelmezésén alapuló, önálló iszlám állam létrehozása, és augusztus végén az Iszlám Állam példájára ki is kiáltottak egy kalifátust az általuk uralt nigériai területeken. A Boko Haram és az Iszlám Állam tavaly egyre nagyobb hatást gyakorolt egymásra.
2014-ben már 20-40 ezer négyzetkilométert tartottak az ellenőrzésük alatt, ami egy Belgium méretű területet jelent. Goodluck Jonathan elnök a Boko Haram miatt több északi államban szükségállapotot rendelt el 2013 májusa óta – elismerve, hogy Borno állam egyes részei már nincsenek a kormány ellenőrzése alatt –, ám a hadseregnek ennek ellenére sem sikerült megoldania a helyzetet, és katonái rendszeresen megfutamodnak a szervezet elől. A régióban iskolák zártak be, ami több mint 100 ezer diákot érint.
Az általuk elfoglalt területtől jóval messzebb is lecsaptak már, például követtek el merényletet Abudzsában, az ország fővárosában is. Nehézfegyvereket és harckocsikat is zsákmányoltak a nigériai hadseregtől, amikkel már a szomszédos Kamerunban is rendszeresen támadásokat indítanak.
2014 novemberében 664 terrorcselekmény történt, összesen 5042 ember halt meg – ez átlagosan napi 168, azaz óránként hét halottat jelent, és összesen majdnem kétszer annyi, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak száma – derült ki a BBC és a King's College kutatásából, melyen egy hónap terrortámadásait összesítették. Az áldozatok majdnem felét az Iszlám Állam ölte meg, és a legtöbb embert öngyilkos merényletben öltek meg.
Az áldozatok közül 2079 volt civil, valamivel kevesebb, 1952 katona, rendőr vagy más hatósági személy. Az an-Núszra Front (akik egy éve egy 49 éves ferences szerzetes torkát vágták el konyhakéssel Szíriában, miután a kolostorát elfoglalták) 35 támadásban 257 embert ölt meg a hónapban. A nigériai Boko Haram 30 támadásban 801 ember haláláért felelős a jelentés szerint. A tálibok Afganisztánban és Pakisztánban 151 támadásban 720 embert öltek meg. Az AQAP (Arab-félszigeti al-Kaida) 410 embert ölt meg 35 támadásban. Részletek cikkünkben.
Oszama bin Laden halála után a világ legkeresettebb embere az al-Kaida új vezetője, Ajman az-Zavahiri lett. „Meg akarjuk támadni Amerikát, amely megölte a mudzsahidek imámját (azaz Bin Ladent), a testét a tengerbe vetette, majd bebörtönözte a feleségét és a gyerekeit” – fenyegetőzött egy videoüzenetében az eredetileg szemsebész egyiptomi, akire 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az Egyesült Államok. 2001-ben egyik felesége és két gyerekük meghalt egy amerikai légi csapásban.
Az al-Kaidát (szó szerint: „a Bázis”), melynek gyökerei a szovjet-afgán háborúig nyúlnak vissza 1988-ban vagy 1989-ben Oszama bin Laden gründolta társaival (a szovjetek 1989-ben vonultak ki Afganisztánból). A szervezetet Oszama bin Laden vezette, amíg a 2001. szeptember 11-i terrortámadások tizedik évfordulója előtt meg nem ölték amerikai kommandósok. 1998 februárjában a két vezető közös kiáltványt jelentetett meg több más csoport vezetőjével együtt, fatvájukban „a zsidók és a keresztesek” elleni általános dzsihádra szólítottak, és minden egyes amerikai állampolgárt legitim célpontnak minősítettek.
Még abban az évben öngyilkos merénylők bombát robbantottak az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségénél. Nairobiban 213-an, Dar-es-Salaamban 11-en vesztették életüket. Ezek a merényletek voltak az al-Kaida első igazán jelentős terrorcselekményei. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már 2009 elején úgy vélte, valójában Zavahiri az al-Kaida műveleti és stratégiai parancsnoka, Oszama bin Laden pedig csak jelképes vezető a szervezet élén.
Afganisztán megszállása, azaz 2001 az al-Kaida meggyengülése helyett hosszú távon a szervezet átalakulásához vezetett: a hangsúly áthelyeződött a franchise-rendszerre: a támadásokat nem kizárólag a központi vezetés tervezte meg, hanem a helyi autonóm sejtek. Ez az egységes név ideológia mögé felsorakozó, de különböző helyi módszereket felhasználó szerveződés feladta a leckét a terrorizmus ellen folytatott nyugati harcnak.
Bár nem övezi olyan feltétlen tisztelet, mint valaha Bin Ladent, Zavahiri mindig is fontos szerepet játszott a szervezetben, sokan őt tartják a szeptember 11-i merénylet szellemi atyjának. Valószínűleg az afgán–pakisztáni határ közelében bujkál. 2003 óta több tucat video- és hangfelvételben jelent meg, legutóbb egy 55 perces videoüzenetben jelentette be az al-Kaida új, az indiai szubkontinenst célzó sejtjének megalapítását, és utalt rá, hogy Burmára és Bangladesre is kiterjesztik akcióikat. Korábban az iraki sejt egykori vezetőjét, a túl becsvágyó Abu Bakr al-Bagdadit kizárták a szervezetből: Zavahiri azt várta volna al-Bagdaditól, hogy maradjon ki a szír konfliktusból, és csak Irakban tevékenykedjen.
A jemeni al-Kaida neve mellett az Iszlám Államé is előkerült a múlt heti franciaországi terrortámadások körül, a rendőrnőt meggyilkoló és egy kóserboltban lövöldöző, majd túszokat ejtő Amédy Coulibaly ugyanis azt állította, hogy ő az IS-től kapta az utasításait, de a jemeni al-Kaida finanszírozta – a BBC-nek ugyanakkor szakértők azt mondták, valószínűtlen, hogy a két szervezet összehangolta volna az akcióit. A szervezet rádiójában pedig méltatták a Charlie Hebdo elleni merényletet is. Szerdán az Iszlám Állam aztán azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyilvánosságra hozott egy újabb kivégzésről szóló videót, amin egy fiatal fiú kezébe adnak fegyvert, és utasítják arra, hogy öljön meg két, a videó állítása szerint orosz kémet, akik megpróbáltak beférkőzni a soraikba.
„A Hidra egyik feje önálló életre kelt” – kommentálta az Iszlám Állam létrejöttét Shashank Joshi biztonságpolitikai szakértő. Abu Bakr al-Bagdadi az iraki al-Kaidából kinövő dzsihádista szervezete sok névváltás után éppen az Iszlám Állam nevet viseli. Azért különleges, mert az al-Kaidával ellentétben saját területet próbál fenntartani, és azon egy kalifátust működtetni Szíria és Irak általuk uralt területein. Az Iszlám Állam a szíriai polgárháborúban erősödött meg, előretörésükhöz hozzájárult az iraki szunniták háttérbe szorulása a Szaddám Huszein-rezsim bukása után. A szervezet kegyetlenül alkalmazza a saríát a fennhatósága alatti területeken, a síiták és a keresztények ellen különösen kegyetlen erőszakhoz folyamodik.
A kalifátus kikiáltásának egyértelmű az üzenete: al-Bagdadi Mohamed próféta utódjának és ezáltal az iszlám világ egyetemes vezetőjének tartja magát, akit minden muszlimnak kötelessége követni. „Szíria nem a szíreké, Irak nem az irakiaké, hanem minden muszlimé. Ha megfogadjátok szavam, Rómát is elfoglaljátok, a világ urai lesztek, ha Allah is úgy akarja” – üzente a muszlimoknak al-Bagdadi, felszólítva a harcosokat, hogy mivel a ramadán ideje alatt „nincs a dzsihádnál helyesebb tett Allah útján, igaz elődeik útját járva küzdjenek, küzdjenek”.
Bagdadit kiemelkedő parancsnoknak tartják, karizmatikus vezetőként jobban vonzza a fiatalokat, mint Ajman az-Zavahiri al-Kaidája. Peter Neumann, a King's College kutatója szerint a Szíriában harcoló nyugatiak nyolcvan százaléka az Iszlám Állam oldalán vesz részt a konfliktusban. A szervezet saját állítása szerint az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból is érkeztek hozzájuk külföldi harcosok más európai, arab és kaukázusi országok mellett. 2013 márciusában egy szír tartományi fővárost, Rakkát is elfoglalták, majd júniusban Moszult, az Asszír Birodalom egykori fővárosát, a mai Irak második legnagyobb városát.
Míg korábban elsősorban a Bassár el-Aszad uralmát ellenző gazdag kuvaiti és szaúd-arábiai támogatók pénzéből tarthatták fenn a csoportot, ma már számottevő saját bevétellel rendelkeznek az ellenőrzésük alatt tartott kelet-szíriai területeken kitermelt olaj révén, emellett túszokért is váltságdíjakat követeltek.
Még véget sem ért a gyász a párizsi mészárlás után, az al-Kaida észak-afrikai szárnya, az Iszlám Magreb al-Kaidája (AQMI) már közzé is tett egy fenyegetést dzsihádista honlapokon. „Franciaország megfizet a muszlim országokban elkövetett erőszakért, az országok megszentségtelenítéséért. Amíg katonák foglalnak el olyan országokat, mint Mali és Közép-Afrika, bombázzák a mieinket Szíriában és Irakban, és a nyomorék média a Prófétát gyalázza, Franciaország a legrosszabbnak, és még annál is többnek teszi ki magát” – írták. Az AQMI-ról akkor írtunk korábban, amikor több mint három év fogság után kiszabadult egy francia túsz Maliban, Serge Lazarevicet 2011-ben rabolta el az Iszlám Magreb al-Kaidája.
Az al-Kaida szíriai fiókszervezete, az an-Núszra Front már a Törökországgal határos Idlíb tartomány legnagyobb részét ellenőrzése alatt tartja. Az Iszlám Állam és az an-Núszra Front több mint egy évig harcolt egymással Szíriában, ebben több ezren meghaltak. Az AP azonban már októberben arról írt, hogy úgy tűnik, helyi megegyezések alapján felhagyott az egymás elleni harcokkal a két szervezet. Novemberben pedig megegyeztek, hogy nem harcolnak egymással tovább, ehelyett közösen szállnak szembe az ellenségeikkel, állították a szíriai ellenzék vezető tagjai az AP-nek, habár helyi összetűzések azóta is lehetnek. Az Iszlám Állam elleni légi csapásokban az al-Kaidával szövetséges szervezet közel száz tagjával is végeztek már.
A szeptember végén az Iszlám Állam ellen már Szíriában is megindított légi csapásokban lebombáztak egy olyan kisebb csoportot is, ami az Egyesült Államok szerint közelgő támadásokat tervezett nyugati célpontok, köztük Amerika ellen is. A Horaszan csoport amerikai források szerint az al-Kaida egyik viszonylag kis egysége, ami még az eredeti szervezetből ágazott le. Annyi biztosnak tűnik, hogy a tagjai között veterán al-Kaida-tagok voltak, akiket már több mint tíz éve figyeltek, és a csoport júniusban szövetséget kötött az al-Kaida jemeni ágával, az AQAP-pal is. Hírszerzési források szerint a csoportnak nincs hivatalosan kimondott vezetője, a tagjai közül pedig egyedül Muhszin al-Fadhit, Oszama bin Laden egyik egykori bizalmasát azonosították. A szeptemberi bombázásban a csoport sok tagját, legalább ötven embert megöltek.