152 milliméteres löveggel szerelt fegyver úgy néz ki iszonyatosan durván, hogy az eredeti tervekhez képest alaposan leegyszerűsítették. A 2000-es évek elején készült eredeti tervrajzokon ugyanis nem egy, hanem két löveg volt a toronyban, de sajnos közben valószínűleg valaki olyan is látta az ötletet, akinek semmi érzéke a PR-hoz. A díszszemlén most végiggurított tíz darab Koalicija-SZVA valószínűleg az összes, készre szerelt példány, a közönség most először láthatja őket élőben. A rendszer alvázát amúgy az oroszok új harckocsija, a T-14 Armata adja, ami ismét jó példa arra, hogy az új orosz hadiipari tervezés odafigyel az egyes típusok minél könnyebb gyárthatóságára és üzemeltethetőségére.

Miután Áder János is bejelentette, hogy nem megy Moszkvába, kiderült, hogy Kim Dzsongun sem utazik el.

A K300-P Basztyion partvédelmi rakétarendszer 2010 óta szolgál az orosz hadseregben, a használt P-800-as rakétával 300 kilométer távolságból tudnak kilőni egy hajó méretű célpontot. A rendszert a Krímben is telepítették, 2015 márciusi jelentések szerint már nem csak terv az, hogy a helyi partvédelmet K-300-asokkal oldják meg. A fegyvert a partraszálló egységek hajókonvojok és repülőgép-hordozók ellen is sikerrel lehet bevetni. Az oroszok mellett Vietnam és Szíria rendelkezik a rendszerrel, egész pontosan az biztos, hogy Szíria 2011 decemberében hozzá is jutott a 2007-ben vásárolt darabokhoz.

1985-ben Mihail Gorbacsov friss pártfőtitkárként még azt láthatta a mauzóleumon állva, hogy a katonai parádéra az északnyugati végen álló Lenin múzeum mindkét oldala felől a térre vonult a haditechnika.

Ez annak volt köszönhető, hogy a harmincas évekre lebontották a Feltámadás kapu kéttornyú épületét. Ezt aztán 1995-ben épitették vissza eredeti formájában, igy a technika már csak egy oldalról vonulva dübörög a most már nem is Lenin, hanem történelmi múzeumként működő gyönyörű épület mellett.

Bár a 2014-ben lelőtt maláj utasszállító miatt lett híres a Buk fegyverrendszer, a felvonuláson nem az ott használt M1-es, hanem a 2007-ben rendszeresített M2-es vesz részt. (Azt már egy orosz szakértői vizsgálat is elismerte, hogy a 298 ember halálát okozó rakéta egy Buk-M1-es lehetett, más kérdés, hogy továbbra is csak erős feltételezés va arról, hogy a rakétát az oroszbarát szeparatisták lőtték ki, ukrán katonai szálítónak vélve a repülőt.)

A légelhárító üteg egészen elképesztő dolgokra képes, mármint ha az ember el tud vonatkoztatni egy kicsit attól, hogy mire is használják azt, hogy egy ilyen cucc egyszerre 24 célpont követésére képes, és a hangsebesség négyszeresével száguldó rakétákkal tudja lelőni az akár 25 ezer méter magasan repülő célt. A használt rakéta fordulékonyságáról nincsenek egyelőre adatok, a Buk M1-nél 24 G-s terhelést bírt az ott használt 9M38M1, valószínűleg itt sem bírja kevésbé jól a a 7 mázsás eszköz.

Il-76, TU-95 MSZ repül Moszkva felett.

Jön a bombázó TU-22 M3, utántöltést imitálnak a levegőben egy TU-95-tel. Jön a Fehér Hattyú, a TU-160-as bombázó, ami hangsebesség felett is képes repülni. A SZU-34-esek szintén tankolnak a tér felett. Csak ki ne fröccsenjen a kerozin

MiG-31-es vadászgépeket néznek a vendégek a magasban. SZU 35-ös repül el, majd öt MiG-29 SzMT száll el. SZU-34-es bombázókkal fárasztják a VIP-ek nyakát, utánuk nyolc SZU-24 M következett.

Idén már nem vonultak fel a veteránok. De azért ott vannak a téren és van, aki remekül tartja magát.

Borisz Davidov 87 éves veterán, a haditengerészetnél volt katona. Egy 1942-ben épült BK-433-as hajón teljesített szolgálatot szerelőként a Fekete-tengeri flottában.

Vitalij Ribalka nyugállományú altábornagy egy Jak-9-es repülőn szolgált pilótaként, később századparancsnokként az 1. és 2. ukrán fronton. 22 éves volt, amikor véget ért a világháború.

Foma Kricskov most 92 éves, egykor a Vörös Hadsereg szerelője volt és harckocsizóként harcolt, később a balti és leningrádi területen lett egy tankszázad parancsnoka.

70-es számot formázva repült el egy vadászgép raj, a sort az orosz trikolor csíkot húzó hat vadászgép zárta.

A Putyin-párti motorosklub, az Éjszakai Farkasok Moszkvából indultak Berlinbe, hogy a Vörös Hadseregre emlékezzenek. Túrájukat mindehol ellenállás kísérte, de így is eljutottak Berlinig. Végül sikerült megkoszorúzniuk a német-orosz múzeum előtt a szovjet hősök emlékművét.

Végéhez közeledik, de nem lassult a parádé ritmusa. A gépek után a tempót a katonai zenekar diktálja. És ütemesen elvonul.

Minden fronton megy a harc Kijev és Moszkva között. Ukrajna idén már hivatalosan is május 8-án ünnepli a II. világháború végét, ezzel is jelezve távolságtartását a kelet-ukrajnai szakadárokat tmogató Moszkvától.

Petro Porosenkót egyébként meg sem hivták Moszkvába. Az ukrán elnök cserébe megköszönte a nyugati vezetőknek, hogy nem fogadták el a Vörös téri meghivást. A Kreml visszaüzent, hogy Porosenko inkább az ukrajnai veteránoknak mondjon köszönetet a győzelemért.

Porosenko ezt megtette pénteken a parlamentben, de az meg azért nem volt Moszkva kedvére, mert az ukrán elnök a szovjet veteránok mellett meghivta az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) veteránjait is, akik a németek mellett a szovjetek ellen, aztán mindkettő ellen küzdött Ukrajna függetlenségéért.  

Sojguval együtt az orosz elnök a térre ment, hogy köszöntse a parádé levezénylő tisztjeit.

"Sok szépet láttunk, de hogy mi is van pontosan a fegyverekben, az maradjon államtitok" – mondta az állami Pervij Kanal narrátora, miután véget ért a felvonulás.

Hihetetlen, de az orosz televíziózás állócsillaga nem más, mint a betűkitatlálós Szerencsekerék, ami valamikor itthon is forgott.

Ez volt a modern televíziózás kezdete Oroszországban, ez nem más, mint a média peresztrojkája, amit, ellentétben a többi peresztrojkával nagyon is megszerettek az oroszok.

Nem csak forgatnak és tippelnek persze, külön kultusza lett annak, milyen produkciókkal lépnek fel a pörgetés közben maguk a nézők. Ajándékokkal halmozzák el a műsorvezetőt, ki mit hoz, ha csukotkai, akkor hoz egy fókát, ha kaukázusi akkor egy gravírozott kést, kinek mi.

Május 8-án győzelemapi kiadással örvendeztették meg oroszok millióit. Ilyen volt a show.

Putyin megtartotta az ünnepet, hiába nem ment el a hanyatló Nyugat egyetlen vezetője sem. Ő bezzeg ott volt tavaly a D-nap 70. évfordulóján Normandiában. Meghívásához a francia elnök ragasztkodott. Talán épp ezért fájhat neki Francois Hollande távolmaradása. De azért láthatóan nem bánkódik.

Most az elnök a Vörös teret elhagyja, megy a Sándor-kertbe az ismeretlen katona sírjához. Vasárnap lesz tulajdonképpen a második felvonás. Parádé nem lesz ugyan, de jönnek koszorúzni azok, akik Ukrajna miatt ma nem voltak jelen, így az orosz elnök vasárnap Merkellel is vigasztalódhat.

Este grandiózus tűzijáték érvendezteti meg a 12 milliós Moszkvát és a ki tudja hány vendéget.