Szíszi még a hadsereg vezetőjeként megpuccsolta demokratikusan megválasztott elődjét, akit azóta halálra is ítéltek, egy másik egykori elnökjelöltet pedig börtönre. A 97%-kal egy éve államfővé választott egyiptomi vezető Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval is találkozik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktora lesz.
Hat év után újra egyiptomi elnök látogat Magyarországra, Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő pénteken és szombaton tesz hivatalos látogatást Budapesten, áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményében. Szíszi találkozik Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig díszdoktori címet vesz át és előadást tart.
Ez már csak azért is kérdéseket vet fel, mert Szíszi 2013-ban katonai puccsal elüldözte az addigi elnököt, Murszit, keményen leszámolt politikai ellenfeleivel, majd tavaly államfővé választatta magát és azóta egy elnyomó rezsimet működtet, bebörtönzésekkel, vérengzésekkel és kivégzésekkel.
A Freedom House nemzetközi szervezet minden évben értékeli az egyes országokban megvalósuló szabadság mértékét: a 2015-ös jelentés szerint Egyiptom a "nem szabad" kategóriába tartozik. Az 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol a 7-es a legrosszabb osztályzat, Egyiptom a politikai szabadság mértékére 5.5-öt, a polgári szabadságjogok megvalósulására 5-öt, a politikai jogokra pedig 6-ot kapott, ami egészen pocséknak számít.
Az egyiptomi elnököt kormánya több tagja is elkíséri Magyarországra, megállapodásokat írnak alá belügyi együttműködésről, infrastrukturális fejlesztésről, valamint "televíziók közötti együttműködésről". Ha utóbbi a magyar és az egyiptomi közszolgálati televízió közötti együttműködést jelenti, hát, az is érdekes lesz.
Szíszi tábornok a hadsereg vezetőjeként 2013 júliusában puccsolta meg a demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Murszit. Betiltotta annak pártját, a Muszlim Testvériséget, és felfüggesztette Egyiptom alkotmányát, leszámolt politikai ellenfeleivel, többeket bebörtönzött. 2013 augusztusában a Rabaa al-Adawiya téri mészárlásban ezren haltak meg, amikor egyiptomi biztonsági erők felszámolták a Murszi-párti demonstrációkat.
Szíszi ezután lemondott a hadsereg vezetéséről és elindult a választáson, ahol tavaly 97%-kal megválasztották Egyiptom elnökének. Murszi pedig azóta húsz év börtönt kapott, majd májusban nem jogerősen halálra ítélték, akárcsak tavaly több mint ötszáz támogatóját. A Murszi sorsáról való végleges döntést épp tegnap napolták el. Egy másik volt elnökjelölt hét év börtön elé nézhet.