Egyre súlyosabb a humanitárius válság a Franciaország és Nagy-Britannia között húzódó Csatorna-alagútnál és az ott közlekedő kompoknál, miután a korábbi több százas hullám után a héten már két egymást követő napon is több mint ezer menekült próbált meg feljutni kamionokra. A második éjszaka már halálos áldozattal is járt, egy szudáni fiatalt ütött el egy teherautó szerda hajnalban. Június eleje óta ő már a kilencedik áldozat Calais környékén, ahol a megfelelő alkalomra váró menekültek az alagútba, vagy a kompokhoz tartó kamionokra próbálnak felkapaszkodni.
Sokaknak sikerült is átjutniuk: habár pontos számokat nem tudni, de a The Times szerint minden korábbinál több, 148 embert fogtak el a brit hatóságok Folkestone városban az alagút angol oldalánál. Mind menedékjogot kértek.
A brit kormány újabb összegeket szavazott meg rendkívüli ülésen, ezeket azonban elsősorban biztonsági kerítések építésére, és az ellenőrzések fokozására fordítják. A határellenőrzést a britekkel közösen végző francia hatóságok azt ígérik, hogy felgyorsítják a menekültkérelmek elbírálását, és sokkal több visszatoloncolásra készülnek, de az egyelőre továbbra sem látszik, milyen konkrét lépésekkel tudnák enyhíteni a Calais-nál az elmúlt hónapokban már egyre tarthatatlanabb menekültválságot.
A héten különösen sok menekült próbált átjutni, de a probléma nem újkeletű. Az biztos, hogy több ezer, de egyes források szerint akár közel tízezer menekült táborozik Calais környékén, és minden éjszaka több százan, ezren próbálják kijátszani a biztonsági ellenőrzéseket, hogy aztán Nagy-Britanniába szökhessenek.
A főként Etiópiából, Eritreából, Afganisztánból és Szudánból érkezett menekültek közül sokan hónapok óta élnek itt lehetetlen körülmények között, közben kiszolgáltatva az embercsempészeknek. Calais-ban több segélyszervezet szerint hetek óta humanitárius válság fenyeget, mert a menekülttábor megtelt, több ezren pedig a tábor melletti volt szeméttelepen kénytelenek sátorozni. Az embertelen állapotokról itt írtunk bővebben>>>
A várakozó menekültek komppal, vagy az alagúton keresztül próbálnak besurranni Nagy-Britanniába, ehhez azonban először az érkező kamionokra kell valahogy feljutniuk. A menekültek már számtalanszor megrohanták az úton a Nagy-Britanniába tartó kamionokat, volt olyan eset is, hogy magyar kamionsofőrt tartóztattak le Angliában, miután 51 albánt találtak a járművében. Július elején többször leállították már a Csatorna-alagút forgalmát, miután több száz menekült próbált feljutni kamionokat szállító vonatra, azóta azonban megsokszorozódott a próbálkozók száma.
Az elmúlt időszakban érezhetően megsokasodtak a halálesetek is ezen az egyre veszélyesebbé váló útvonalon. A szerda hajnalival együtt már a kilencedik menekült halt meg két hónap alatt, míg tavaly egész évben tizenöten vesztették életüket. A mostani előtt legutóbb pénteken gázolt halálra egy autó egy húszéves eritreai nőt Calais-nál, amikor több társával együtt megpróbált átszaladni az autópályán, írja a Newsweek. Helyi menekültsegítő szervezetek azzal vádolták a rendőröket, hogy nekik is szerepük volt a történtekben, mivel könnygázt is bevetettek az egyik kamionon megbújó csoport ellen, így pedig a fiatal nő szinte félvakon menekült ki előlük az autók közé.
A Calais Migrant Solidarity nevű szervezet szerint a rendőrség naponta veszélyeztet menekülteket, akik ellen gyakran zavargásokon használt tömegoszlatási módszerekkel élnek: gumibottal ütik őket, és egészen közelről is könnygázt vetnek be ellenük. A szervezet májusban megszerzett egy olyan videofelvételt, amin francia rendőrök megrúgják és megütik az út mellett haladó menekülteket. A Human Rights Watch (HRW) januári jelentésében szintén elítélte a menekültek elleni túlzott rendőri fellépést, és azt is hozzátették, hogy rendszeresen paprikaspray-vel fújják le őket.
A rendőrség többször is tagadta, hogy túlzott erőszakkal lépne fel a menekültekkel szemben, és a francia belügyminisztérium sem talált eddig visszaélést. Ugyanakkor a videofelvétel után jelezték, hogy vizsgálatot kezdenek az ügyben.
A francia rendőrséget azért is sokan bírálták, amiért az elfogott menekülteket legtöbbször elviszik néhány kilométerre a várostól, ott pedig minden további nélkül elengedik őket. A rendőrség erre eddig többek között azt a választ adta, hogy elsősorban a kikötőhöz vezető útnál akarják szavatolni az autósok és menekültek biztonságát, ezért viszik ki őket a veszélyes szakaszról. Így viszont a többségük abban a percben indul is vissza Calais felé, ráadásul pont a forgalmas út mentén.
Az Eurotunnel szerint rendszeresek lettek a menekültek tömeges próbálkozásai. „Ez szinte minden este megtörténik. Mi egy utazási vállalkozást próbálunk itt működtetni" – írták az Independent szerint szerdán közleményükben. A vállalat megerősítette a létesítményeinek őrzését, és azt állította, hogy csak saját eszközeikkel több mint 37 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel január óta. Szerintük ők már hónapok óta figyelmeztetik a két ország kormányait, akiktől több lépést várnak.
Nem véletlenül megy az ujjal mutogatás, Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter korábban azzal vádolta meg a vállalatot, hogy az alagút üzemeltetési területén és a vasúti szerelvényeken nem tesz meg mindent a biztonság szavatolásáért. Cazeneuve szerdán bejelentette, hogy további 120 rendőrt vezényelnek a csatorna körüli térség biztonságosabbá tételéhez, de szerinte az Eurotunnel csoportnak is nagyobb felelősséget kell vállalnia. Theresa May brit belügyminiszter is úgy vélte, hogy a cégnek is van még dolga a vonatok biztosításában.
A Eurotunnel szerint azonban a probléma megoldása elsősorban kormányzati feladat, még ha szerinte „úgy is tűnik, hogy ez meghaladja a brit és a francia kormány képességeit". Az Eurotunnel a múlt héten 9,7 millió eurót kért Franciaországtól és Nagy-Britanniától a helyzet kezeléséhez.
„A helyzet nagyon aggasztó” – mondta a közleménye szerint a nyaralni indulókkal különösen együttérző David Cameron brit miniszterelnök, aki szerint a brit és a francia hatóságoknak most már tényleg valamilyen megoldással kell előállniuk a kialakult helyzetre. Cameron már július elején is elfogadhatatlannak nevezte, hogy több száz menekült próbál feljutni a kamionokra. Sok más politikustársával ellentétben azzal is érvelt, hogy a gyökerénél, a kiinduló országokban kell kezelni az illegális bevándorlás problémáját, és olyan lépéseket kell hozni, amivel kevésbé teszik könnyű célponttá Nagy-Britanniát.
Egyes brit politikusok viszont már korábban is azzal vádolták a franciákat, hogy valójában átengedik a menekültek egy részét, hogy ne nekik kelljen velük foglalkozni. Natacha Bouchart, Calais polgármestere viszont azt hangoztatta, hogy a város „a britek túsza", ő inkább azt akarja, hogy a brit határ újra a szigetországnál húzódjon, és ne közvetlen a városa mellett. Theresa May brit belügyminiszter is azt mondta, hogy elsősorban a francia oldalon próbálják biztosítani, hogy ne próbálkozhassanak a menekültek az átjutással.
Cazeneuve belügyminiszter azt is elmondta, hogy átfogó tervre van szükség az egész Európát érintő menekülthelyzet megoldásához, de a francia hatóságok most megígérték, hogy felgyorsítják a menekültkérelmek elbírálását, és deportálják azokat, akik illegálisan vannak Franciaországban. Arról viszont még nem tudni bővebb részleteket, hogyan működhetne a visszatoloncolás a gyakorlatban, a Guardian szerint egyelőre csak Afrikáról volt szó. Az embercsempészek ellen is több rendőrt vezényelnének Calais-hoz, valamint a közös titkos szolgálati munkát is megerősítik – más kérdés, hogy Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezérigazgatója már egyenesen a hadsereget várná az alagúthoz.
A hatóságok azt is hangsúlyozzák, hogy Nagy-Britannia és Franciaország együttműködik a krízis kezelésében – ez többek között erősebb kerítéseket és hatékonyabb ellenőrzéseket takar. A haláleset után összehívott rendkívüli brit kormányülésen újabb 7 millió fontot (kb. 3 milliárd forintot) is előirányoztak a Csalagút biztonságának megerősítésére, ami lényegében egy szakasz extra erős kerítésrendszert jelent. Ehhez majd azokat a kerítéselemeket hasznosítják újra, amikkel a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóját is körbevették.
A korábban bevezetett intézkedések alapján a sofőrök félrehúzódhatnak a kikötő bejáratánál, ha azt gyanítják, hogy menekültek vannak a kamionjukon. Egy-egy lefülelt menekült miatt ugyanis akár kétezer fontos büntetést is kiszabhatnak a fuvarozóvállalatra, írja a BBC. Nagy-Britannia már tavaly 12 millió fontot irányzott elő három évre lebontva, ebből többek között egy 4 és fél méter magas kerítést is emelnének az út mellé, de a kamionokat átvizsgáló szkennerekre, és a kutyás járőrökre is tetemes extra pénz menne el.
A kamionok egy részét már most is átvizsgálják olyan szkennerekkel, amikkel ki tudják szúrni a csomagtérben megbújó migránsokat, de amikor sűrű a forgalom, akkor nem jut idő minden egyes járműre. Az útlevél- és vámellenőrzés mellett kutyákkal és széndioxid-mérőkkel is körbejárják a kikötőt illegális bevándorlók után kutatva, de a brit határrendészek a vonatokon is ott vannak, ahogy a másik oldalon is számítani kell véletlenszerű ellenőrzésekre.
Nem csak Cameron aggódott a nyaralni induló britek miatt, a brit kormány konkrét ajánlást adott ki, amiben mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy a menekültválság és a lehetséges sztrájkok miatt gondolkozzanak a Dovert és Calais-t elkerülő alternatív útvonalakon Nagy-Britannia és Franciaország között. A közlekedési minisztérium interaktív térképén felrajzoltak jó pár másik lehetőséget, és azt is jelzik, nagyjából mennyi időre van a többi kikötő a Csatorna-alagúttól.
A menekülthelyzet mellett a komptársaságoknál dolgozók most már rendszeressé váló sztrájkjai is nehezítik, egyes napokon pedig teljesen ellehetetlenítik az átkelést. A Telegraph szerint ezek együtt napi 250 millió fontba kerülnek a forgalmas útvonalon.
A dolgozók attól félnek, hogy elbocsátásokhoz vezet, hogy a MyFerryLink francia vállalat több kompját is eladja a dán tulajdonú DFDS-nek. Néhány hete a MyFerryLink francia komptársaság munkatársai eltorlaszolták a francia oldalon az alagút bejáratot, autógumikat égettek, és még a síneket is megpróbálták felszedni egy részen. A kikötőhöz vezető utakat többször lezárták már, a menekültek sokszor éppen az így kialakult dugókat kihasználva próbáltak felkapaszkodni a várakozó kamionokra.
A francia kormány próbált közvetíteni az ügyben, múlt heti javaslatuk szerint többek között charterszerződések segítségével a DFDS megtarthatna 230 dolgozót, a többieknek pedig három hónapon belül kormányzati segítséggel próbálnának meg valamilyen munkát találni a környéken. A szakszervezeti vezetők ezt azonban nem tartják elégséges megoldásnak, így továbbra is folytatják a munkabeszüntetéseket, amik keretében feszegetik, meddig mehetnek el.
Vasárnap egy vészjelző fáklyát lőttek ki az egyik komp felé, ezért a DFDS keddig szüneteltette a járatait. A szakszervezet egyelőre vállalta, hogy a francia kormánnyal folytatott csütörtöki tárgyalásokig nem jelent be újabb sztrájkot, ha azonban ott nem jutnak egyezségre, akkor újabb leállás jöhet a Csatorna-alagútnál.