Barack Obama amerikai elnök sokadszorra ígéri, hogy ismét nekifut a guantánamói fogolytábor bezárásának, egyelőre lépésről lépésre próbál haladni. A Fehér Háznak sikerült most már száz alá csökkenteni a fogvatartottak számát, de kérdés, hogy pénzügyi megfontolásokkal meg tudnak-e győzni egyes republikánusokat, vagy pedig marad Obama egyoldalú lépése, ami viszont befolyásolhatná az elnökválasztási kampányt. Még az sem teljesen kizárt, hogy utódja megválasztása után, az átmeneti időszakban próbálná felszámolni egy utolsó búcsúajándékként George W. Bush egyik kétes örökségét.
A múlt héten már jóval 100 alá, 91-re csökkent a guantánamói fogolytáborban őrzött rabok száma. Egy-egy foglyot Bosznia-Hercegovinába és Montenegróba küldtek, míg egy harmadik, korábban a fogva tartása körülményei ellen éhségsztrájkkal tiltakozó férfi azért maradt a táborban, mert nem akart olyan országba menni, ahol nincsenek hozzátartozói. Azt nem nevezték meg, melyik tervezett befogadóországba került volna. Az elmúlt hetekben összesen 16 rabot szállítottak el a táborból a The Hill szerint.
Miközben január 11-én többek között az Amnesty International és más emberi jogi szervezetek aktivistái megint narancssárga kezeslábasba öltözve tiltakoztak a Fehér Ház előtt, Barack Obama amerikai elnök utolsó évértékelőjében is előhozta még hét évvel ezelőtti ígéretét, az Egyesült Államokra az emberijog-tiprás bélyegeként ráégő guantánamói fogolytábor bezárását, aminek beváltására most már tényleg kevesebb mint egy éve maradt.
Obama sokadszorra is megpróbálkozhat majd a republikánus többségű kongresszus nem sok reménnyel kecsegtető meggyőzésével, de a kérdés sokkal inkább az, hogy kész-e akár egyoldalúan is lépni, van ugyanis azért saját mozgástere is.
Guantanámót azért hozták létre, hogy megsemmisítsék az emberi lényt, hogy mentálisan, fizikailag és spirituálisan is elpusztítsák. Egy olyan program, amit pszichológusok találtak ki
Január 11-én volt a 14. évfordulója annak, hogy repülőgépen leszíjazva megérkeztek az Afganisztánban elfogott első rabok a Kubában kialakított létesítménybe. 2002 eleje óta összesen 779 embert tartottak hosszabb-rövidebb ideig fogva Guantánamón, volt köztük 14 éves fiú és 89 éves férfi is. Egy adott időpontban 2003 májusában őrizték egyszerre a legtöbb embert, akkor 680 fogoly volt a táborban.
A táborba nem csak az olyan magas rangú terroristák kerültek, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjének tartott Hálid Sejk Mohamed. A korábban a Wikileaksen kiszivárgott dokumentumok szerint rendszeresek voltak a téves információkon alapuló őrizetbe vételek, például sokan pusztán azért kötöttek ki legtöbbször teljesen ártatlanul Guantánamón, mert olyan karórákat viseltek, amelyekhez hasonlót az al-Kaida használt pokolgépek időzítőihez.
– mondta a sok vitát kiváltó fogolytáborról a brit Shaker Aamer, aki tavaly október végén szabadult Guantánamóról, ahol 13 éven át tartották fogva. Az állítása szerint Afganisztánban csak tolmácsként dolgozó férfit 2001-ben fogták el, és azzal vádolták, hogy Oszama bin Ladennek toborzott embereket. Nem sokkal később a frissen megnyitott Guantánamóra került, ahol elmondása szerint rendszeresen verték, lábánál fogva felakasztották, és éveken át megalázták újabb és újabb fizikai és pszichikai kínzásokkal.
Sokan vádemelés vagy tárgyalás nélkül raboskodtak – kevesebb mint egy százalékukat ítélte el katonai bíróság –, miközben az azóta szabadultak szerint kínzással felérő vallatásokkal és konkrét kínzásokkal próbáltak információkat kicsikarni a fogvatartottakból. 2004-től kezdve sok veszélytelennek ítélt rabot haza vagy befogadóországba küldtek tovább, de a továbbra is a táborban ragadt foglyok közül sokan többször is éhségsztrájkba kezdtek, hogy így tiltakozzanak fogva tartásuk körülményei ellen.
Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága is sürgette, hogy hozzanak szigorúbb törvényeket a kínzás meghatározására és kizárására például a fogolytábor esetében, az Amnesty International és más emberi jogi civil szervezetek pedig azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy emberi jogi kettős mércével él, hiszen ha máshol a világban lenne hasonló börtön, azt az elsők között ítélné el hangosan.
A guantánamói fogolytábor így hamar a legfontosabb szimbóluma lett és maradt mindannak, amit emberi jogi csoportok és civil szervezetek elítéltek George W. Bush terror elleni háborújában.
Obama választási ígéretének megfelelően nagy lendülettel kezdett, és 2009 januárjában rögtön elnöksége egyik első intézkedéseként rendelte el a Kuba délkeleti csücskében lévő amerikai támaszpontnál létesített börtöntábor egy éven belüli felszámolását. A gyakorlatban azonban még egy demokrata többségű kongresszus mellett sem lett semmi az egészből, aztán egyre távolabb került a tábor bezárása, ahogy a republikánusok előbb a képviselőházban, majd a szenátusban is többséget szereztek.
2011-ben fordulópontot jelenthetett, amikor Eric Holder akkori igazságügyi miniszter Manhattanben akarta bíróság elé állíttatni a 9/11-i támadások kitervelésével vádolt Halíd Sejk Mohamedet. Azonban Obama is engedett végül a republikánusoknak és helyi politikusoknak, akik azt akarták, hogy a terrorista felett Guantánamón ítélkezzen egy katonai bíróság. 2011 szilveszterén aztán az eredetileg vétóval is fenyegetőző Obama végül néhány változtatás után mégis aláírta azt a törvényt, ami lehetővé tette a terrorizmussal gyanúsított személyek bírósági eljárás nélküli őrizetben tartását, valamint megakadályozta, hogy kormányzati pénzekből szállítsanak át rabokat a tagállamokba.
Viszont Obama alatt kezdetben gyorsan ment a rabok visszaszállítása hazájukba, vagy átszállításuk harmadik országokba, így a tábor létszáma folyamatosan apadt. 2009-ben többek között Magyarország is befogadott egy volt guantánamóit. A jemeni transzferek 2011-es leállítása – felmerült, hogy a visszaérkezők csatlakozhatnak az al-Kaida helyi ágához, valamint a jemeni bizonytalan helyzetben veszélybe is kerülhettek volna – után azonban egy időre ez a folyamat is belassult. A mostani foglyok közül több tízről megállapították, hogy el lehetne őket engedni, de a kongresszus ellenállása és különböző egyezmények hiánya miatt még mindig Guantánamón ragadtak.
A republikánusok közben többször is elvetették, hogy át lehessen szállítani rabokat az Egyesült Államokba, hogy ott aztán polgári bíróságok elé állhassanak, és a költségvetésen keresztül is elutasították a tábor bezárását. Az ellenzők szerint amerikai nemzetbiztonsági érdekek is sérülhetnének a perek során, ráadásul a terroristák népszerűsíthetnék ideológiáikat, teret kapnának.
A helyzetre jellemző, hogy a tábor bezárását sürgető demokraták, és Obama egyik régóta hangoztatott érve viszont pont az, hogy a terrorszervezetek propagandacélokra használhatják Guantánamót. „Azt hiszem, nagyon fontos megértenünk, hogy nincs szükségünk Guantánamóra ahhoz, hogy Amerika biztonságban legyen. Ez a börtön drága, nem hatékony, és rontja a nemzetközi pozíciónkat. Guantánamo miatt nehezebb együttműködni a nemzetközi szövetségeseinkkel a terrorellenes harcban, és egy eszköz a szélsőségesek kezében a toborzáshoz” – fogalmazott korábban Obama.
Obama éveken át rendszeresen beszélt a tábor bezárásáról, de lényegében egy politikai patthelyzet alakult ki, amiben a retorikán túl nem nagyon lépett senki érdemit. Most azért állt elő mégis új helyzet, mert sokkal tovább már nem lehet tologatni az egészet, hiszen Obama elnöksége a végéhez közeledik.
Kötelességének érzi az utódja felé, hogy bezárja a tábort, ezért fogjuk megcsinálni
– mondta Danis McDonough, a Fehér Ház kabinetfőnöke a Fox Newsnak még vasárnap, Obama utolsó évértékelője előtt. Obama most részben azzal próbálja meggyőzni legalább a fiskális konzervatív republikánusokat, hogy egy emberi jogi szempontból visszás és veszélyes ellen-propagandaeszköz mellett fölöslegesen drága koloncnak próbálja beállítani a fogolytábort.
A veszélytelennek ítélt foglyok elszállításával fokozatosan tovább akarnak menni, amivel a 2014-ben éves szinten 347 millió dollárba (kb. 100 milliárd forintba) kerülő fogolytábor fenntartása rabokra lebontva egyre drágább és drágább lesz. „Eljön majd az a pont, amikor már nem lehet tovább csökkenteni a létszámot" – mondta az International Business Times szerint, hozzátéve, hogy vannak olyan rabok, akik komoly veszélyt jelentenek, de most több okból sem lehetne őket bíróság elé állítani.
Ezen a ponton fogok bemutatni egy tervet a kongresszusnak, hogyan zárhatnánk be Guantánamót.
Erről a tervről egyelőre nem sokat tudni, azonban kicsi az esélye, hogy átmenjen a republikánusokon – arról nem is beszélve, hogy a demokraták sem egységesek a kérdésben –, és a közvélemény sem helyez ezzel ellenkező nyomást a kongresszusra. Obama elnökségének kezdete, 2009 januárja óta a fogolytábor bezárását támogatók aránya csökkent, miközben bár közelítette, de még hét éve sem érte el az 50 százalékot.
A HuffPost/YouGov fél évvel ezelőtt készült felmérése szerint az amerikaiak fele azt szeretné, ha Guantánamo továbbra is működne, és csak kevesebb mint harmaduk állt ki a felszámolása mellett, míg 21 százalék bizonytalannak mondta magát. És többségben vannak azok, akik szerint rosszabb lenne, ha szabadon engednének veszélyes terroristákat, mint ha tévesen tartanának fogva ártatlan embereket.
Most pedig még a korábbinál is többen aggódnak a terrorveszély miatt a párizsi merényletek és a San Bernardinó-i lövöldözés után. A Wall Street Journal/NBC News felmérése szerint a többség úgy véli, hogy a nemzetbiztonsági kérdéseknek és a terrorizmusnak a kormány legfontosabb prioritásai közé kell tartoznia. Összességében nagyon kevesen hisznek benne, hogy Obama tényleg be tudja zárni Guantánamót, mielőtt véget érne elnöki ciklusa.
Obama azonban valójában nem szorul rá a kongresszusra, ha tényleg be akarja zárni a fogolytábort, csak éppen a törvényhozás nélkül feltehetően be kell vállalnia egy olyan konfliktust, amit eddig próbált elkerülni. A tábor bezárásával egyébként egyetértő bírálói szerint Obama eltökéltsége egy tényező, hiszen lépett már saját hatáskörben olyan ügyekben, amiket tényleg fontosnak tartott, viszont máskor a törvényhozókra való hivatkozáshoz menekült.
A lehetőség tehát még nyitott, és McDonough kabinetfőnök sem zárta ki teljesen, hogy Obama elnöki jogköreivel élve lépjen. Valójában azonban az elnöki rendelet lehetőségét az elmúlt években többször is be-bedobva tesztelgették már a politikai közvéleményt, és az is biztos, hogy már hosszasan átbeszélték jogászokkal az alkotmányos alapokat.
Ez azonban az elnöki hatáskör újabb tesztje lenne, miközben Obama 2007-ben még illinois-i szenátorként pont azzal vádolta George W. Busht, hogy visszaél hatalmával, amikor figyelmen kívül hagyja a kongresszust, és elnöki rendeletekkel igyekszik kormányozni. Ráadásul politikailag veszélyes is lehet a 2016-os választási kampányba emelni a témát, mert ezen alapvetően csak a republikánusok nyerhetnek. A Politico éppen ezért ironikusan meg is jegyezte, hogy nem lennének meglepve, ha az elnökválasztás másnapján, november 9-én állna elő Obama a megoldással.
Egyébként még egy ilyen döntés után sem szűnne meg egyik napról a másikra Guantánamo, két névtelenül nyilatkozó tisztviselő is azt mondta a Foreign Policynek, hogy még ha Obama egyoldalúan lép is, akkor is hónapokba telne, hogy a rabokat fizikailag is elvigyék a fogolytáborból. Obama esetleges döntésével a rabokat katonai vagy polgári börtönökbe kellene átszállítani, de a kongresszus ezt már többször is ellehetetlenítette. A bíróságon is megtámadhatnák a döntést, de kérdés, ki nyújthatna be igazából fellebbezést, ugyanis olyannak kell lennie, akinek közvetlenül kárt okozott az elnöki lépés.
A jogi kérdések mellett az is ott van a levegőben, hogy ugyan magát a létesítményt mint szimbólumot lerombolhatják, a terület pedig Raúl Castro kubai elnök kérésének megfelelően visszakerülhet Kubához, de több olyan elem, ami annyira visszás Guantánamóban, ettől még nem szűnne meg automatikusan – a rabokat például továbbra is határozatlan ideig tarthatnák fogva. A Pentagon állítólag Kansasben, Coloradóban és Dél-Karolinában is több katonai létesítményt megvizsgált, hogy felválthatnák-e azokkal a későbbiekben Guantánamót.
Ha a lehetséges utódokat nézzük, akkor a republikánus jelöltek értelemszerűen nem fognak a bezárás mellett kardoskodni, viszont Hillary Clinton akkor is sürgette a fogolytábor felszámolását, amikor három éve éppen leköszönt külügyminiszterként. A tábor körüli vita tehát biztosan folytatódik majd Obama után is. Az igazi kérdés az, hogy a végén bevállalja-e az ezzel járó konfliktusokat elnöksége egyik utolsó intézkedéseként, vagy a bezárásról egyébként szintén beszélő Bush után ő is továbbpasszolja-e az egészet utódának.