Alig három hónappal a riói olimpia kezdete előtt csúcsra járt a politikai káosz Brazíliában, a szenátus 55-22 arányban támogatta a Dilma Rousseff elnök elmozdítását célzó indítványt, és így felfüggesztette az államfőt, akinek helyét korábbi alelnöke veszi át az ellene induló jogi eljárás idejére.
Rousseffet azzal vádolták meg, hogy elnökválasztási kampányait 2010-ben és 2014-ben is vesztegetésekkel tolták meg, valamint hogy két éve az újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási hiányt.
A szenátusban a szerdán kezdődött vita több mint 20 órán át, egész éjszaka tartott. Az ellene induló eljárásban a szenátus a legfelsőbb bírósággal együttműködve vizsgálja meg az elnök elleni vádakat, ez pedig akár 180 napig is elhúzódhat, ami azt is jelenti, hogy az augusztus 5-én kezdődő riói olimpia alatt sem Rousseff látja el az elnöki feladatokat.
A szenátus ülése alatt is összecsaptak az államfőt támogató tüntetők a rendőrökkel a parlament épületénél. Brazíliavároson kívül tiltakozások voltak Rio de Janeiróban és Sao Paulóban is. Több helyen az elnököt támogató és ellenző tüntetők egymással is összecsaptak.
Rousseff a döntés után megint puccsnak minősítette az elleni indult eljárást, írja a BBC. Elismerte, hogy hibázott, de tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. „Szabotázst zajlik éppen" – mondta az elnöki palotánál támogatói előtt elmondott beszédében, amit a tévében is adtak. Mint mondta, biztos benne, hogy az eljárás végén majd ártatlannak találják.
Rousseff ellen decemberben adtak be az elmozdítását célzó bizalmatlansági indítványt a kongresszus alsóházában. Az elnök és köre minden lehetséges eszközzel megpróbálta megakadályozni az eljárás megindulását, de politikailag egyre jobban elszigetelődött, az általa vezetett Munkapárt (PT) három koalíciós partnere is ellene fordult.
A kormánykoalíció már március végén elkezdett felbomlani a Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) kiválásával, de aztán áprilisban másik két kormánypárt, a Progresszív Párt és a Republikánus Párt is kijelentette, hogy támogatják Rousseff elmozdítását.
A szenátus szerdán már megkezdte a vitát Rousseff felfüggesztéséről, de az kérdéses volt, hogy maga a szavazás nem csúszik-e át csütörtökre. A döntésük nem jelent túl nagy meglepetést, mivel már előre tudni lehetett, hogy többségük Rousseff ellen szavaz majd.
Az viszont az utolsó napokig bizonytalan volt, lesz-e szavazás. Miután José Eduardo Cardozo legfőbb ügyész formális okokra hivatkozva érvénytelenítette a Rousseff elmozdítására indított képviselőházi eljárást, a legfelsőbb bíróság egy rendkívüli ülésen 7-3 arányban kimondta, hogy a legfőbb ügyész lépése törvénytelen.
Hétfőn mégis úgy tűnt, hogy Rousseff megmenekül a szenátusi szavazás elől, mivel a brazil parlament alsóházának ideiglenes elnöke azt mondta, érvényteleníti az államfő elleni eljárás megindításáról szóló képviselőházi döntést. Waldir Maranhao eredetileg arról beszélt, hogy az április 17-i szavazáson eljárási hibát vétettek, ezért meg kell ismételni a választást. Kedden azonban visszavonta a döntését.
Maranhao egyébként csak csütörtökön, alig egy hete vette át az alsóházi tisztséget, miután a Rousseff elleni eljárás leghangosabb támogatójának tartott Eduardo Cunha alsóházi elnöknek le kellett mondani – éppen korrupciós botránya miatt.
Rousseff még utolsó körben, órákkal a szenátusi szavazás előtt is a legfelsőbb bírósághoz fordult, ügyvédei eljárási hibákra hivatkoztak. Azonban nem jártak sikerrel.
Rousseff helyét most 180 napra Michel Temer alelnök veszi át – ő pedig történetesen a kormánykoalícióból először kilépő koalíciós partner PMDB egyik vezetője. A PMDB már korábban is megosztott volt a kérdésben, az alsóház azóta lemondott befolyásos házelnöke, Eduardo Cunha nyíltan ellenezte kezdettől fogva, hogy koalícióra lépjenek Rousseffékkel, és ő maga indította el az elnök elleni folyamatot is még tavaly decemberben.
Rousseff árulónak nevezte Temert, aki a demokratikusan megválasztott kormányt próbálja megbuktatni. Temer már nyilvánosságra is hozta 27 új minisztere nevét, amiért bírálatok is érték, ugyanis egyetlen nő sincs az új kabinetben.
Rousseff ellentámadásba ment át, és azzal vádolta ellenfeleit, hogy puccsot szerveznek ellene, és hogy egy legitim módon megválasztott elnök lemondását nem demokratikus módszerekkel próbálják elérni. Rousseff azt mondta, hogy az előző elnökök is nyúltak már különböző költségvetési manőverekhez, amiknek aztán semmilyen következményük nem lett.
„Soha nem mondok le, ez meg sem fordult a fejemben" – mondta kedden is egy nők jogaiért tartott konferencián. Arra az esetre, ha a szenátus felfüggeszti, azt ígérte, hogy küzdeni fog a 180 nap alatt, hogy tisztára mossa a nevét, és visszatérhessen utolsó két évére az elnökségbe.
Rousseff támogatói a szenátusi szavazás előtt égő barikádokat emeltek, és utakat torlaszoltak el, amivel országszerte fennakadásokat okoztak. Az elmúlt hetekben több millióan vonultak utcára Rousseff ellen és mellett is.
Brazíliavárosban, a kongresszus épülete közelében a hatóságok a képviselőházi szavazás idején a két tábort összecsapásoktól tartva kilométernyi hosszú, két méter magas fémkerítéssel választották el egymástól.
Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60 százaléka egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával. A Datafolha február végén végzett felmérése szerint a válaszadóknak csak a 11 százaléka gondolta, hogy Rousseff jól, vagy kiválóan végzi a munkáját. Rousseffnek és a Munkáspártnak azonban még ebben a helyzetben is sok támogatója maradt a kongresszusban és a választók között is.
Rousseff 14 hónapja kezdte meg második elnöki ciklusát, de népszerűségét kikezdték a Munkáspárt fontos tagjait körüllengő korrupciós botrányok.
A pártot különösen megviselte az a vizsgálat, amit az állami Petrobras olajvállalat alvállalkozóinak juttatott állítólagos kenőpénzek miatt folytat a rendőrség. Az olajkonszern illetékesei ellen még 2009-ben indult nyomozás, az ügyészség adatai szerint 3,8 milliárd dolláros sikkasztás történt. Az ügy szálai egészen Rousseff mentoráig és elődjéig, Luiz Inacio Lula da Silva volt elnökig nyúlnak. A Munkáspárt legfontosabb politikusának tartott Lulát rövid időre március elején őrizetbe is vették, és kihallgatták.
Rousseff márciusban kockázatos politikai lépésre szánta el magát, és miniszteri rangnak megfelelő kabinetfőnökként Lulát be akarta venni a kormányba. Ez csak olaj volt a tűzre, hiszen sokan ezt úgy értékelték, hogy ezzel a vizsgálat alól mentesíteni akarja a 2018-as elnökválasztásra is készülő mentorát.
A politikai káosz különösen azért érinti érzékenyen Brazíliát, mert már alig három hónap maradt a riói olimpia kezdetéig, és enélkül is bőven voltak gondok az előkészületekkel.
Sok épület nem készült el időre, és a költségvetést is meg kellett vágni több száz millió dollárnyi összeggel, hogy ne kelljen közpénzeket elvonni. Sokan ennek ellenére is luxuskiadásnak látják az olimpiát, pont mint két éve a vb előtt.
(Borítókép: A brazil szenátus vitája a Dilma Rousseff államfő elleni felfüggesztés javaslatáról Brazíliavárosban 2016. május 11-én. Fotó: Lula Marques/Bloomberg / Getty Images)