Az elmúlt hetek sorozatos európai terrorcselekményei, utcai ámokfutásai és nagy rendőrségi akciókat kiváltó riasztásai után a leginkább fenyegetett országok próbálnak választ adni a fenyegetettségre: Franciaországban a 150 éve megszüntetett nemzeti gárdát támasztanák fel, Németországban új fegyverekkel és golyóálló mellényekkel szerelik fel a rendőrséget, és a második világháború vége óta először felmerült a hadsereg hazai bevetése is.
Franciaországban elképesztően leterheltek voltak a biztonsági erők az elmúlt hónapokban, és még az utcákra küldött katonákkal együtt is rengeteg feladatuk volt. A futball-Eb előtt biztosítaniuk kellett többek között a cannes-i filmfesztivált, aztán pedig egy újabb nagyszabású sportesemény, a Tour de France következett.
A július 14-én Nizzában elkövetett támadás után július 26-án egy normandiai kisvárosban vágták el egy idős pap torkát egy templomban. A támadások miatt a nyár hátralévő részében több rendezvényt is lemondtak biztonsági okokból. Nem rendeznek meg egy légi bemutatót Marseille-ben augusztus 13-án, két nappal később pedig Bretagne-ban fújtak le egy tűzijátékot. Emellett többek között Avignon-ban és Cannes-ban is átgondolták a nyári programokat.
Franciaországban a Sentinelle nevű művelet keretében 10 ezer katonát küldtek ki az utcákra, hogy segítsenek a leginkább veszélyeztetett célpontok védelmében. François Hollande elnök azt tervezte, hogy első körben 7 ezerre csökkentik a számukat, a nizzai terrortámadás után azonban maradt minden a régiben, és a július végén lejáró rendkívüli állapotot is meghosszabbították újabb hat hónappal. A New York Times szerint ami eredetileg egy rendkívüli intézkedésnek indult, az az egymást követő támadások után általános lett, és így a járókelők között megjelenő fegyveres katonák is mindennapos látványt jelentenek.
A katonák jelenléte egyeseket zavar, mások viszont tényleg nagyobb biztonságban érzik magukat, még ha az eddigi bevetésüknél merültek is már fel problémák. A november 13-i terrortámadásoknál például a Bataclan koncertterem közelébe kirendelt katonák nem segítettek a rendőröknek, mert állításuk szerint nem kaptak parancsot erre. Nizzában pedig hiába erősítették meg 20 katonával a rendezvényeket, mert sokkal messzebb álltak, mint ahol a parti sétányra hajtott a teherautó.
Most egy parlamenti jelentésben azt javasolják, hogy a legtöbb katona a jövőben ne statikusan vigyázzon egy adott poszton, hanem járőrözhessen gyakrabban. Olivier Audibert Troin jobboldali parlamenti képviselő szerint azt kellene elérni, hogy a katonák négyötöde legyen mobilabb, így kisebb eséllyel válna belőlük is célpont, miközben sokkal hatékonyabban léphetnének fel.
A francia kormány viszont a katonák mellett egy másik úton is próbálja tehermentesíteni a biztonsági erőket. Hollande elmondta, az eddigi 12 ezerhez képest augusztusban már 15 500 tartalékost mozgósítanak országszerte a csendőrség és a rendőrség állományából, hogy biztosítsák a különböző nyári rendezvényeket. A védelmi minisztérium pedig jelezte, hogy további 28 ezer tartalékos áll majd készen a következő hetekben.
Ennél azonban egy fokkal tovább is lépnek. Hollande már november 16-án is beszélt arról a parlament rendkívüli ülésén, hogy fel kellene állítani egy nemzeti gárdát, a nizzai terrortámadások után pedig mindenkit arra biztatott, hogy csatlakozzon a tartalékosokhoz. Végül aztán a normandiai templom elleni támadás után bejelentette, hogy mielőbb létrehoznák a nemzeti gárdát.
Mivel a parlament csak szeptemberben dönthet a kérdésben, ezért a részleteket még nem ismerni pontosan, de az biztos, hogy a mostani tartalékosokra építenének. A tartalékos állomány most egy sor önkéntesből és volt katonából/csendőrből áll, őket az aktív rendőrök, csendőrök és katonák segítésére vetnék be, de szükség esetén át is vehetnek tőlük feladatokat. A hadseregnek 28 ezer, míg a csendőrségnek 26 ezer önkéntes tartalékosa van. Ehhez jön még a 98 ezer volt katona, és 28 ezer volt csendőr, nekik visszavonulásuk után öt évig még elérhetőnek kell maradniuk, ha szükség lenne rájuk.
A hadsereg tartalékosainak a létszámát 2019-re növelnék meg 40 ezerre a mostani 28 ezerről, és hasonló lépésre készülnek a csendőrségnél is. Hollande azt is bejelentette, hogy felviszik 40 évre az eddigi 30 éves felső korhatárt a tartalékos csendőrök esetében. Ettől is azt várják, hogy minél többen jelentkezzenek. A végén a Le Monde szerint összességében 201 ezer potenciális tagja is lehetne a leendő nemzeti gárdának.
Minden nyáron nagyjából 350, 18–30 év közötti fiatal önkéntes érkezik saint-astier-i kiképzőközpontba, amit néhány hete Hollande személyesen is felkeresett. A leendő tartalékosok három héten át kapnak katonai kiképzést, közben pedig megismerhetik a jogi alapokat, az alapszintű elsősegélynyújtást is. A volt katonák közül egyelőre csak 3600 embert hívtak be egy Vortex 2016 gyakorlatra, ami alatt viszont az is kiderült, hogy ezen a téren még szükség lenne finomhangolásokra. A behívott exkatonák közül ugyanis csak 42 százalék jelent meg ténylegesen, volt, aki csak megváltozott lakcíme miatt nem ment el, de olyan is, aki kategorikusan nemet mondott, noha ezt elvileg nem tehetné meg.
Az emberhiány kiküszöbölése mellett a nemzeti gárdának egy másik célja is van, Hollande az összetartás és a nemzeti büszkeség erősítésére szánja a szervezetet. A nemzeti gárda felállítása nem egyedül Hollande vágya, beszélt már erről korábban François Bayrou vagy éppen Marine Le Pen is. A francia nemzeti gárda mint jelkép egyébként már több száz évre nyúlik vissza: eredetileg még a francia forradalom idején hozták létre, de aztán 1872-ben fel is oszlatták.
A német rendőrség meglepően gyorsan reagált, amikor július 18-án egy 17 éves afgán fiatal egy Würzburgba tartó vonaton négy hongkongit sebesített meg baltával és késsel, majd a szerelvényről leszállva még egy embert. Ehhez persze szerencse is kellett. Épp a közelben dolgozott a rendőrség egyik különleges egysége, ami drogkereskedők után kutatott. Ők értek leggyorsabban a helyszínre, és a fiatal afgánt lelőtték, amikor az rájuk támadt.
Négy nap múlva következett a német rendőrség és terrorelhárítás eddigi talán legnagyobb kihívása, amikor egy iráni származású, de már Németországban született fiatal több embert lelőtt egy müncheni McDonald'sban, majd ámokfutását a szomszédos bevásárlóközpontban folytatta. Münchenben ezen a péntek estén 2300 rendőrt és kommandóst vezényeltek ki. A nagy rendőri készültség oka az volt, hogy szemtanúk először több tettesről beszéltek. Félő volt, hogy valaki közülük egy másik helyszínen kezd el lövöldözni, ezért az egész városban leállították a tömegközlekedést, a város utcái kiürültek. Hosszú időbe telt, mire sikerült tisztázni, hogy csak egy elkövetőről van szó. A müncheni rendőrkapitány azt mondta: ez volt több évtizedes rendőri pályafutása legnehezebb éjszakája.
Rá két napra Ansbachban robbantotta fel magát egy szír menekült, akit vissza akartak toloncolni Bulgáriába. A gyanús férfi egy fesztiválra akart bemenni, de kiszúrták a biztonságiak és nem engedték be. Ennek köszönhető, hogy rajta kívül más nem halt meg, de 14-en így is megsebesültek.
Augusztus 4-én a legmagasabb fokozatra emelték a készültséget az osztrák rendőrségnél is, miután egy rossz angolsággal megírt levél több mint tíz rendőrőrs elleni bombamerényletet vagy fegyveres támadást helyezett kilátásba. Bécs, Alsó-Ausztria és Steiermark tartományokban ezért csütörtökön terrorkészültséget hirdettek. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a veszélyeztetett helyszínekre, de nem találtak semmit.
Svédországban 2015 óta több mint 50 embert tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt. Ebben komoly szerepet játszott, hogy a svéd elhárítás, a Säpo jogköreit és költségvetését jelentősen bővítették. Júliusban 200 millió koronával (több mint 6,5 milliárd forinttal) emelték a szervezet büdzséjét, de szakértők szerint akár 1 milliárd koronára (32,7 milliárd forintra) is szükség lehet a hatékony működéshez. A Säpo hivatalos létszámát 800-ról 1100 főre emelték az elmúlt két évben, és jelenleg is toborzást tartanak. Ezzel párhuzamosan a katonai hírszerzés létszámát 1500 fővel növelték, és országosan mintegy 1000 rendőr állt szolgálatba, írja az Expressen.
A valódi merényletek óta szinte nem telt el nap, hogy ne történt volna egy nagy rendőri készültséget kiváltó akció Németországban. A német biztonsági szervek állandó készültségben vannak. Július 27-én 400 kommandós tört be egy hildesheimi mecsetbe, és a hozzá tartozó lakásokba, ahol a hitetlenek elleni gyűlöletre uszító, betiltott radikális szalafista irányzat képviselőnek egyik székhelye működött. Július 30-án kiürítettek egy bevásárlóközpontot München nyugati részén. Egy ismeretlen betelefonáló azt közölte a rendőrséggel, hogy valaki bombát akar robbantani. A bevásárlóközpontot lezárták, bombakereső kutyákkal vizsgálták át, de nem találtak semmit. Augusztus elsején a hamburgi legfőbb ügyészség épületénél jelent meg egy 46 éves férfi, aki gyanús mellényt viselt, amelyből egy drót is kilógott. A rendőrség különleges egységei azonnal a helyszínre vonultak, végül a legfőbb ügyész tárgyalt a pszichiátrián kezelt férfival, aki megadta magát.
A felfokozott helyzetben részben érthető, hogy minden gyanús jelre hívják a rendőröket, de már felmerült az is, hogy valakik "szórakoznak" a rendőrséggel, vagy szándékosan mozgatják és fárasztják a biztonsági erőket. A rendőrség már a müncheni ámokfutás idején terjesztett álhírek idején felszólította a lakosságot arra, hogy aki szándékosan téves riasztást küld, annak nemcsak a büntetőjogi, de az anyagi vonzatokat is állnia kell.
A rendőrség meg is határozta, mivel lehet számolni: minden bevetett rendőr vagy kommandós óránként 54 euróba (16 ezer forintba) kerül, ha helikopter is a helyszínre megy, mint ahogy ilyenkor szokott, az óránként 3460 euróba, azaz 1 millió forintba, plusz a pilóta és a személyzet költsége. 2014-ben egy 34 éves férfit a bíróság 14 ezer euró (4,3 millió forint) megfizetésére kötelezte egy téves riasztás miatt.
Eljött az ideje a rendőrség technikai fejlesztésének is. Csak Alsó-Szászország tartomány 13,6 millió euróért (kb. 4 milliárd forintért) vásárol 20 ezer új szolgálati fegyvert, lézeres célzóberendéssel ellátott gépkarabélyokat, golyóálló mellényeket, sisakokat és rendőrségi rádiórendszert.
A menekültválság kezdete óta különutas politikát folytató Bajorország kormányfője bejelentette: 2020-ig további 2 ezer emberrel növelik a rendőrség létszámát és 270 igazságügyi alkalmazottat vesznek fel. Horst Seehofer tartományi kormányfő arról is beszélt, hogy megerősítik a polgárőrséget: a mostani 760-ról 1500-ra növelik az önkéntesek létszámát.
A merényletek után Angela Merkel német kancellár kilencpontos terrorellenes csomagot terjesztett elő. Az intézkedések között szerepel az amúgy is szigorú német fegyvertartási törvények további szigorítása, az internetes bűnözés ellen felállított hatóság (CITIS) erősítése és szükséghelyzetben a német hadsereg, a Bundeswehr bevetése az országon belül.
Ez utóbbi komoly vitákat vált ki. Oliver Malchow, a német rendőrszakszervezet vezetője szerint a hadserege bevetése nem jó ötlet. A német alkotmány ugyanis világosan kimondja, hogy az ország belső biztonságának védelme a rendőrség feladata. A rendőrség az utcai lövöldözőket vagy öngyilkos merénylőket elsősorban bűnözőnek tekinti, és nem katonának. A szakszervezeti vezető szerint felfegyverzett katonák utcai jelenléte nem növelné a lakosság biztonságérzetét, inkább nyugtalanságot váltana ki. Malchow szerint további probléma, hogy alapvetően különböző a rendőrség és a katonaság kiképzése, így éles helyzetben nem tudnának hatékonyan együttműködni.
Nehezíti az egységes fellépést Németország közigazgatási rendszere is: az önálló kormányzattal rendelkező tartományok és a berlini szövetségi kormány közötti illetékességi viták. A német nagykoalíció pártjai végül abban állapodtak meg, hogy a hadsereg belföldi bevetéséhez nincs szükség alkotmánymódosításra. A német alkotmány most is lehetőséget ad a hadsereg otthoni bevetésére vészhelyzet (például természeti katasztrófák) vagy a demokratikus rendet veszélyeztető események idején, ha ehhez a rendőrség erői nem elegendőek. A müncheni ámokfutás idején ezért már készültségbe is helyezték a katonai rendőrség egyik 100 fős alakulatát, és a hadsereg szanitéceit.
A német kormány augusztusban felülvizsgálja és átdolgozza legutóbb 1995-ben frissített vészhelyzeti tervét is a lakosság védelmére. A berlini szövetségi belügyminisztériumban készült előterjesztés szerint ugyanis komoly támadási felületeket kínál a modern infrastruktúra sérülékenysége és az erőforrás-függőség.
A tervek szerint ezért országszerte 140 állomáson 90 napra elegendő kőolajat és benzint fognak felhalmozni. Megvizsgálják, hogy a tartományok mellett a szövetségi kormány is felhalmozzon-e stratégiai élelmiszer-tartalékot. Ellenőrzik a himlő elleni oltóanyag- és az antibiotikum-készletet, illetve a lakosság által használható vegyvédelmi ruházat és gázmaszkok állapotát.
A Bild beszámolója alapján a frissített terv arról is rendelkezik majd, hogy vészhelyzetben a szövetségi hatóságok átveszik a tartományi szintű szervek hatáskörét, és az országos polgári és katasztrófavédelmi szervezet (Technisches Hilfswerk – THW) személyzetének egyharmadát 24 órán belül készültségbe kell helyezni.
A koncepció szerint építeni kell a lakosság felelősségvállalására és önvédelmi képességére is. Ezért a kormány azt javasolja, hogy mindenki állítson össze házipatikát és tartalékoljon meleg takarót, gyertyát, gyufát, elemeket, feltöltött akkumulátort és készpénzt.
(Borítókép: Fran ç ois Hollande francia elnök beszédét hallgatják katonák a Vigipirate terrorelhárító készültség parancsnoki központjában. Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)