Az Amri-ügyből le kell vonni a megfelelő következtetéseket, mondta Angela Merkel német kancellár, miután Milánóban lelőtték a berlini karácsonyi vásárt megtámadó terroristát. Mindez a nagyon is diplomatikus megfogalmazása annak, hogy a német hatóságok és a rendőrség súlyos hibákat követtek el Anis Amri ügyében. És nemcsak az elmúlt öt napban. Az egymásra halmozódó hibák következménye 12 halott és közel ötven sebesült lett.
A történtekről a német politikusok és kommentátorok vérmérsékletétől függően most elég kemény nyilatkozatok hangzanak el Németországban:
Vegyük sorra, milyen hibák vezettek a berlini terrortámadásig, és milyen biztonsági résekre mutat rá ez Európában.
Anis Amri Olaszországban 4 évig volt börtönben, miután felgyújtotta a lampedusai menekülttábort. Büntetése letöltése után kiutasították az országból, de a kitoloncolást nem tudták végrehajtani, mert Tunézia nem ismerte el Amrit állampolgárának. Amri ezek után feltehetően hamis papírokkal jutott el Németországba 2015 nyarán. A schengeni zónán belül ez nem volt túl kockázatos, hiszen a határon nincs ellenőrzés. Az olaszok ugyan rögzítették az adatait a bűnözőket nyilvántartó Schengeni Információs Rendszerben (SIS), de arra máig nem hajlandó válaszolni a német rendőrség, hogy tudtak-e Amri bűnözői múltjáról.
Amri fél évet ellébecolt Németországban. Csak 2016 februárjában nyújtott be menekültkérelmet Észak-Rajna-Vesztfáliában, hogy valahogy legalizálja magát. A hatóságok menekültkérelme elbírálásáig az emmerichi menekülttáborban jelölték ki a lakhelyét. A vonatkozó törvények szerint ilyenkor a tartományt nem hagyhatta volna el, de ő keresztül-kasul utazgatott Németországban. Volt Dortmundban, Drezdában, de nagyrészt Berlinben tartózkodott.
2016 júliusában a német hatóságok elutasították a menekültkérelmét. A férfi egyiptominak mondta magát, de ezt nem tudta igazolni. A későbbi meghallgatásokra már el sem ment. Július végén így kitoloncolási őrizetbe került. Tunézia azonban nem jelzett vissza, hogy fogadják-e, illetve elismerik-e állampolgáruknak. Míg Tunézia válaszára vártak, Amrit elengedték. Olyan ideiglenes igazolványt kapott, ami azt tartalmazta, hogy kitoloncolásra vár. Valljuk be, nem túl életszerű, hogy egy ember békésen megvárja, amíg ügyében megérkezik hazája válasza, ahonnan éppen elmenekült, ő pedig ezek után ismét megjelenik a számára kijelölt helyen, hogy visszatoloncolhassák. Amrit 2016 augusztusában is elfogták, mert hamis olasz útlevelet találtak nála, de akkor - az észak-rajna-vesztfálaiai menekültügyi hatóság jelzésére - megint elengedték.
A tunéziai férfit 2016 márciusa és szeptembere között folyamatosan megfigyelte a rendőrség a bűnözői múltja miatt, másrészt a dzsihádista iszlamistákhoz fűződő kapcsolatai miatt. Amri ugyanis kapcsolatban állt az Iszlám Államnak nyíltan toborzást vállaló, Abu Walaa által irányított németországi szalafista-dzsihadista hálózattal. A német rendőrség veszélyes elemként tartotta számon. Felmerült, hogy betöréses rablással akar pénzt szerezni, hogy gépfegyver vásároljon és merényletet kövessen el. Egy beszélgetésben arra is tett utalást, hogy kész öngyilkos merényletet is elkövetni. Ez azonban annyira burkolt utalás volt, hogy nem volt elég megalapozott egy őrizetbe vételhez. A legfrissebb hírek szerint a marokkói titkosszolgálatok kétszer is figyelmeztették a németeket, hogy Amri terrortámadásra készülhet, egyszer szeptember 19-én, aztán október 11-én. Mindezek ellenére a német hatóságok 2016 szeptemberében leállították Amri megfigyelését. Novemberben őrizetbe vették Abu Walaát és négy dortmundi dzsihádistát, de Amri nem volt köztük.
Amri december 19-én hatalmába kerített egy kamiont, majd nagy sebességgel belehajtott a karácsonyi vásárba. 11 embert gázolt halálra, és lelőtte a kamion lengyel sofőrjét, aki feltehetően menet is közben is megpróbálta megakadályozni a tömeggyilkosságot. A rendőrség ezután több mint egy napig téves nyomon járt. Egy szemtanú ugyanis látott kiugrani valakit a kamion vezetőfülkéjéből. Egy ideig tudta követni, majd elvesztette a nyomát. Az általa megadott személyleírás alapján a rendőrök hétfőn este egy 23 éves pakisztáni férfit vettek őrizetbe a parkban.
Már akkor látszott, hogy valami nem stimmel: a férfinak nem volt véres a ruhája, és végig tagadta, hogy köze lenne a merénylethez. Kihallgatása ráadásul lassan zajlott, mert egy ritka pakisztáni nyelvjárást beszélt, így nehezen találtak tolmácsot. Csak 18 órával a támadás után merült fel, hogy talán nem is ő a valódi elkövető. Az igazi merénylő így több mint félnapos egérutat nyert.
A térfigyelő kamerák használatára vonatkozó szigorú német adatvédelmi szabályozás miatt a város kellős közepén elkövetett merényeltről viszonylag kevés kamerafelvétel készült. Ezeket a rendőrség elemezte ugyan, de ezzel egy időben a lakosságot kérte, hogy ha bármilyen kép vagy videóanyaga van, azt töltse fel a rendőrség honlapjára. Ezt a honlapot aztán hackerek túlterheléses támadása miatt hosszabb ideig nem lehetett elérni.
Csak a merénylet másnapján vizsgálták át tüzetesen az embereken végiggázoló kamion vezetőfülkéjét. Ekkor találták meg benne a vezetőülés alatt azt a pénztárcát, amiben benne volt az Anis Amri nevére kiállított ideiglenes igazolvány. Kell ennél biztosabb nyom? Sőt, a legfrissebb hírek szerint nemcsak az igazolványt, de a merénylő mobilját is megtalálták. A rendőrség kedden éjszaka, tehát 24 órával a terrortámadás után adott ki Anis Amri ellen egy úgynevezett zárt körözést. Az adatokat egyelőre csak a rendőrök kapták meg. Miután azt feltételezték, hogy a merényletben Amri is megsérült, ezért először a kórházakban kezdték keresni (Amriról aztán kiderült, hogy nem sérült meg).
Akkor sem volt a rendőrség a helyzet magaslatán, amikor szerdán a férfi kijelölt tartózkodási helyének számító emerichi menekülttáborban és környékén razziát akartak tartani. Az akciót elrendelő határozatba ugyanis becsúszott egy elírás, emiatt az érvénytelen volt. Újra kellett írni. Az akciót emiatt csak jelentős késéssel tudták megkezdeni.
A pakisztáni gyanúsítottal történt fiaskó után a rendőrség még óvatosabbá vált. Nyílt körözést még mindig nem adtak ki, és a belügyminiszter is csak azt mondta: ennek a férfinak köze lehet a merénylethez, de az nem biztos, hogy ő vezette a kamiont (később ez bebizonyosodott a kamion kormányán talált ujjlenyomatok alapján). A rendőrséget azért nem lehet hibáztatni, hogy a sajtóban először kitakart vagy kikockázott szemű képek jelentek meg Amriről. A nyílt körözést szerda délután adták ki. Ezen két kép is szerepel róla és a teljes neve is olvasható. A hivatalos körözési felhívás azonban a hamburgi rendőrség Facebook-oldalán csak több órás késéssel jelent meg. A város igazságügyi szenátora ugyanis a bevándorlóellenes és gyűlöletkeltő kommentektől tartva nem járult hozzá a körözési felhívás közzétételéhez a közösségi oldalon.
Fokozta a bizonytalanságot, hogy a 12 halálos áldozat azonosítása lassan haladt. Két és fél nappal a terrortámadás után még csak 8 halott személyazonosságát sikerült megállapítani. Ez teret adott olyan spekulációknak is, hogy három magyar lehet a halálos áldozatok között. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke bírálta is a németeket amiatt, hogy "német részről nem nevezhető gyorsnak a hivatalos tájékoztatás". Ezért is fordult a berlini magyar nagykövetség hivatalos jegyzékben a német külügyminisztériumhoz.
Még csütörtökön is olyan hírek jelentek meg a német sajtóban, hogy Amri Németországban lehet. Rendőrségi kommandósok lakásokba, mecsetekbe, menekülttáborokba törtek be, távolsági buszokat ellenőriztek. Közben Európa első számú közellensége, aki ellen nemzetközi körözés és elfogatóparancs volt érvényben, két országhatáron is átment és közben több mint 20 órát utazhatott tömegközlekedésen. Senkinek nem tűnt fel. A milánói rendőrség vezetője szerint az olasz hatóságok sem kaptak semmilyen jelzést arról, hogy náluk lehet a berlini merénylő. Amri egyszerűen csak gyanús volt, és egy szokásosnak induló igazoltatás torkollt tűzpárbajba.
A több napon át tartó terrordrámát tehát, amelyben súlyos hatósági mulasztásokra és egész Európát veszélyeztető biztonsági résekre derült fény, végül két olasz közrendőr oldotta meg. Egyikük a vállába kapott golyót, a másik, kilenc hónapja szolgáló próbaidős járőr pedig kellően hidegvérű volt ahhoz, hogy ártalmatlanná tegye az Iszlám Államnak fölesküdött bűnözőt.