Másodfokon a norvég állam győzött a tömeggyilkos Anders Behring Breivikkel szemben. A fellebbviteli bíróság kimondta, hogy nem sértik meg az emberi jogait azzal, hogy elszigetelve tartják fogva, írja a Dagbladet.no.

A pert első fokon Breivik nyerte, akkor a bíróság azt mondta, hogy az összesen 77 ember haláláért felelős Breivikre is vonatkozik az embertelen és megalázó bánásmód tilalma.

Érvényes mindentől függetlenül, még a terroristákkal és gyilkosokkal való bánásmódra is

– mondta akkor a bíró.

A norvég állam fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a háromhelyiséges magánzárkában őrzés részben Breivik érdekében is áll, hiszen a többi rab bánthatná őt azért, amit 2011-ben tett. Az elzárás azonban azért is fontos, hogy ő se bánthasson másokat. Továbbá nem utolsósorban azért kell, hogy – a tárgyalóterembe többször náci karlendítéssel belépő – Breivik ne tudja terjeszteni szélsőséges nézeteit a többi fogvatartott között.

A másodfokon zajló tárgyalás január 10-én kezdődött. Ezen Breivik ügyvédje azt állította, hogy a magánzárka csak még jobban radikalizálta Breiviket, és komoly pszichológiai problémákat okozott neki. A férfi egyébként nincs teljesen elvágva a külvilágtól, heti rendszerességgel találkozik egy pappal, kéthetente látogatja önkéntes, és folyamatosan kapcsolatban van a börtönőrökkel.

A most kihirdetett másodfokú ítélet szerint Breivik nem szenvedett hátrányt azért, mert a többi rabtól elzárva tölti büntetését. Mint a bíró közölte, sok szempontból jobb körülmények között él, mint a többi rab. 

Messze nem sérültek az emberi jogai, nem érte és nem éri embertelen vagy megalázó bánásmód.

Breiviknek egy 32,5 négyzetméteres, háromcellás zárkája van: az egyikben tanul, a másikban alszik, a harmadikban edz. Van saját fürdőszobája, futópadja, Playstationje, DVD-lejátszója és számítógépe is – netkapcsolat azonban nincs a gépben, hogy ne tudja tartani a kapcsolatot komoly neonáci rajongótáborával. 

Ha az a testület is elutasítja Breivik panaszait, akkor a tömeggyilkosnak még mindig van egy fellebbezési lehetősége, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

A most 37 éves Anders Behring Breivik 2011 júliusában előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt – zömmel tizenéveseket – lőtt agyon az akkor kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági táborában. A Norvégiában kiszabható legmagasabb büntetést, 21 év fegyházat szabtak ki rá, de ez meghosszabbítható bármeddig, tehát életfogytig is. Breivik a tárgyalás során és azóta sem bánta meg tettét.