Pengeváltások tarkították a francia elnökségért küzdő jelöltek hétfő esti első tévévitáját, ezek középpontjában pedig legtöbbször a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot vezető Marine Le Pen állt, de a három óra azért leginkább az egyes jelöltek érveinek és elképzeléseinek felsorakoztatásáról szólt.
A volt szocialista gazdasági miniszter, de függetlenként induló Emmanuel Macron, a konzervatív François Fillon, és a szocialista Benoît Hamon, valamint a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon először találkozott 35 nappal az április 23-i első forduló előtt, ahonnan csak a két legjobb jut tovább a május 7-i második körbe.
Az elnökválasztási kampányt eddig leginkább François Fillon botránya uralta, a múlt héten pedig vádat is emeltek felesége fiktív alkalmazásának ügyében a konzervatív jelölt ellen. Fillon ennek ellenére sem lépett vissza, szerinte politikai támadások folynak ellene. Rajta kívül Marine Le Pennek is szembe kellett néznie korrupciós vádakkal, és adóügyi eljárással is. A tévévitán azonban mindkettőjük ügyei csak alig-alig kerültek elő.
A vitának abból a felállásból vágtak neki, hogy a felmérések szerint Le Pen nyerné meg az első fordulót, de a másodikban biztosan veszítene a szintén továbbjutó Emmanuel Macron-nal szemben. Az egykor még az elnökválasztás áprilisi első fordulójának megnyerésére legesélyesebb Fillon az elmúlt hónapban már a harmadik helyre csúszott vissza, és ezzel nem jutna be a mindent eldöntő második körbe – ha viszont valahogy mégis, ott a pollok szerint ő is legyőzné Le Pent. (Elemző helyszíni riportunkat a francia kampányról itt olvashatja.)
Az elnökjelölti vita így mindenkinek fontos volt: vagy azért, hogy megerősítse pozícióját, mint Le Pen, és különösen az idáig választáson nem induló Macron, míg Fillon abban reménykedhetett, hogy a botrány ellenére sikerül valahogy bizonyítania. Hamon és Mélenchon pedig baloldali alternatívaként akart megvillanni az esélyesebbek árnyékában. Ráadásul tényleg sokat számíthatnak a tévéviták, mivel a felmérések szerint a franciák közel negyven százaléka még nem döntötte el biztosan, kire szavaz az első fordulóban.
A Le Figaro szerint elég pontosan kirajzolódott a résztvevők eltérő politikai álláspontja, miközben a vita nagyobbik felében viszonylag visszafogottan mutatták be oktatási, biztonságpolitikai, bevándorlási, nyugdíjügyi, vagy gazdasági programjaikat, és hangoztatták eltérő véleményüket például a 35 órás munkahétről.
Az élen álló jelöltek közül a bevezető beszédében Macron azt ígérte, hogy megszünteti az ország hagyományos politikai megosztottságát, és új arcokkal, új módszerekkel hozna lényegi változást. Le Pen pedig azt mondta, olyan Franciaországot akar, ami nem csak az EU egyik régiója, és nincs alárendelve Angela Merkel német kancellárnak. Fillon a nemzeti felépülés elnöke lenne, és arra sem felejtett el emlékeztetni, hogy riválisaival szemben neki ott van A Köztársaságiak (Les Républicains) pártja, ami esélyes a parlamenti többségre.
Az első komolyabb pengeváltás Le Pen és Macron, a két legesélyesebb jelölt között bontakozott ki. „Néhány éve nem volt burkini a strandokon. Tudom, hogy Ön támogatja" – mondta Le Pen arra utalva, amikor tavaly több dél-franciaországi város betiltotta a burkinit, de végül a francia államtanács (a legfőbb közigazgatási bíróság) eltörölte a tilalmakat.
Macron azzal replikázott, hogy „semmi szüksége sincs hasbeszélőre". Miután pedig ellenfele nem engedte el a témát, azt mondta, a burkini a közrendhez tartozó ügy, miközben Le Pen a szekularizációhoz próbálta kapcsolni. Azt is hozzátette, hogy a Nemzeti Front vezetője ellenségnek állítja be az országban élő muszlimokat.
Le Pen később is próbált bizonytalanságot ébreszteni Macron-nal szemben. A volt szocialista miniszter egyik hosszabb megszólalása után odavágta neki: „Macron úr, 7 percig beszélt, de semmit sem mondott. Képtelen vagyok összefoglalni, miről beszélt. Azt se tudja, mit akar, ez pedig nagyon aggasztó" – mondta.
Le Pen és Fillon között sem maradt el a vita. Miután a Nemzeti Front vezetője hazafias gazdaságpolitikát és protekcionista lépéseket ígért a francia vállalatok védelmében, Fillon úgy vélte, hogy riválisa elképzelései gazdasági káoszhoz vezetnének. „A vásárlóerő igazi sorozatgyilkosa éppen Ön" – szólt oda, külön kiemelve, hogy Le Pen kiléptetné Franciaországot az eurózónából.
Fillon azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy Le Pen 40 ezer új férőhelyet létesítsen a börtönökben, szerinte 16 ezer is már jónak számítana. Le Pen viszont számonkérte Fillon-on, hogy ha már 2006-ban is a büntethetőségi korhatár 16 évre csökkentését javasolta, akkor ebből miért nem lett semmi 2007-2012 közötti miniszterelnöksége alatt.
Macron Fillon-nak sem felejtett el odaszúrni, amikor kihangsúlyozta, hogy azt is javasolni fogja, hogy tiltsák meg, hogy a képviselők a saját családtagjaikat alkalmazhassák. Viszont akkor ő magyarázkodott, amikor Hamon a különböző lobbicsoportok befolyását pedzegette. A volt bankár Macron szerint nem pénzügyi csoportok, hanem a francia szavazók állnak a kampánya és új mozgalma mögött, az átlagos adományok összege pedig 50 euró.
Hamon egyébként megint elővette vesszőparipáját, az általános alapjövedelmet, míg a választékos szólamaival sok nézőt is meggyőző Mélenchon arról beszélt, hogy az emberekkel iratná újra az alkotmányt, ehhez elnökként alkotmányozó nemzetgyűlést hívna össze.
A BFM tévé a vita után lehozott egy gyorsfelmérést, amiben a nézők Macron-t találták a leginkább meggyőzőnek. Az Elabe felmérésében emellett úgy látták, hogy neki van a legjobb programja, és a leginkább elnöki képességei, mögötte mindkét esetben Fillon, majd Le Pen, Mélenchon és Hamon volt a sorrend.
A francia lapok értékelése szerint most indult csak be az igazi kampány, a feszültség pedig csak fokozódhat a következő két vitán. Legközelebb április 4-én, majd pedig 20-án, mindössze három nappal az első forduló előtt találkoznak majd tévévitán a jelöltek.