Egy nappal Carles Puigdemont katalán elnök parlamenti beszéde után sem tisztult a kép, hogy mi lesz Katalóniával, továbbra is maradt a bizonytalanság. Szerdán a két oldal nagyjából egymásnak dobálta a labdát, és üzengetett a másiknak. Az újabb fontos dátumnak a hétfő tűnik, addig vár a spanyol kormány ultimátumot adva egyértelmű választ arra, hogy a katalán vezetés akkor kihirdette-e a függetlenséget, vagy sem.
Az elmúlt napokban mindenki azt találgatta, kinyilvánítja-e egyoldalúan Puigdemont a katalán függetlenséget a madridi kormány által végig alkotmányellenesnek tartott október 1-jei népszavazás eredményeire alapozva. Az azóta is sokat magyarázott beszédben aztán Puigdemont kihangsúlyozta, hogy megszerezték a jogot ahhoz, hogy saját országuk legyen, de a függetlenség azonnali kikiáltását egyelőre elhalasztották, hogy a következő hetekben teret engedjenek a párbeszédnek.
Később kiderült, hogy a katalán elnök és a parlament függetlenségpárti többsége alá is írt egy függetlenségi nyilatkozatot, amiben az szerepelt, hogy a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus jogállam, de ennek végrehajtását felfüggesztették.
A parlamentnél feszülten várakozó függetlenségpárti tüntetők közül sokan ujjongva fogadták Puigdemont beszédét, de aztán a legtöbben csalódottan távoztak. Barcelonában többen bölcsnek mondták Puigdemont döntését, de sokan úgy vélték, hogy a világ figyelme végre rájuk irányult, most viszont attól tartanak, hogy nem csúszik-e ki a kezükből a kezdeményezés.
Puigdemont egyik célja pont az lehetett, hogy időt nyerjen, és Madridra helyezze a nyomást, ezzel párhuzamosan viszont próbált annyira lavírozni, hogy a saját ingatag kormánytöbbségét biztosító radikálisabb függetlenségpártiak se hátráljanak ki mögüle. A meglehetősen egyedi beszéddel azt biztosan sikerült elérnie, hogy semmilyen utcai megmozdulás nem következett belőle: sem örömünnep nem lett, sem összecsapások nem törtek ki. Tudósítónk szerint szerdán is úgy tűnt, hogy mindenki várakozó állásponton volt, az utcákon sem lehetett igazán demonstrációkat látni.
A spanyol kormány első körben elutasította, hogy Katalónia „hallgatólagosan" kikiáltotta a függetlenségé, majd felfüggesztette azt. Szerdán aztán rendkívüli ülést tartottak, ami után Mariano Rajoy spanyol kormányfő már vissza is dobta a labdát, amikor formális választ várt arra a szerinte szándékosan bizonytalanságot teremtő Puigdemont-tól, hogy
Aztán elég nyíltan fenyegetőzve megint utalt arra, hogy életbe léptethetik a spanyol alkotmány 155. cikkelyét, ami alapján átvehetnék a katalán vezetés egyes jogköreit, vagy akár a teljes kormányt és parlamentet is ideiglenesen felfüggeszthetik. A BBC szerint a spanyol szenátus megkezdte ehhez az előkészületeket, de addig biztosan nem indítják el hivatalosan a folyamatot, amíg nem kapnak világos választ a katalán vezetéstől. Később az is kiderült, hogy lényegében ultimátumot adva, erre hétfőig várnak.
Azt nem tudni, pontosan hogyan működne egyáltalán a gyakorlatban a régiós hatáskörök elvonása, mert ilyet korábban még nem lépett meg spanyol kormány, viszont ez borítékolhatóan megint durván kiélezné a feszültséget, összecsapásokhoz, utcai erőszakhoz vezethetne. Az is elképzelhető lenne, hogy a spanyol kormány így új regionális választásokat írjon ki Katalóniában, de Rajoy-ék ettől azért tarthatnak, mert a kemény fellépés miatt erősödhettek a függetlenségpártiak.
Azt sem zárják ki, hogy a madridi kormány közben megint a spanyol alkotmánybírósághoz forduljon, hogy tegye semmissé bármilyen függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, de ezzel túl sok eredményt nem nagyon érne el.
Egyelőre nem nagyon látszik, milyen kompromisszumos megoldással lehetne tovább lépni a mostani patthelyzetből, mert mindkét oldal egészen másképpen képzelné a sokat emlegetett tárgyalásokat, és a párbeszédet is, amit az elmúlt napokban külföldről is egyre többen sürgettek. Ebben pedig nem igazán látszik elmozdulás.
Puigdemont hangsúlyosan kiállt a keddi beszédében a párbeszéd mellett, de azért elég nyilvánvalóvá tették azt is, hogy ez az elszakadásra futna ki. Esetleg az lehet még a függetlenségpárti katalán vezetés célja, hogy a spanyol kormány menjen bele abba, hogy tényleg ügydöntő népszavazást tarthassanak. Ez ellen viszont Rajoy-ék korábban hevesen tiltakoztak.
Rajoy már korábban is leszögezte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Puigdemont feladja a függetlenségi törekvéseket, most pedig úgy láthatja, zsarolással próbálják ezzel ellentétes párbeszédre kényszeríteni. A spanyol külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a kormány kész mindenkivel tárgyalni, de csak az alkotmányos keretek között.
A folytatódó üzengetés jegyében Puigdemont a beszéd óta a CNN-nek adott interjúban is azt mondta, kész feltételek nélküli párbeszédet kezdeni a függetlenségről a spanyol kormánnyal. Megismételte, hogy a katalánok többsége szerinte el akar szakadni, és most nem működik Katalónia és Spanyolország kapcsolata. A keddi beszédével nyugalomra is próbált inteni, és emlékeztetni az embereket, hogy a problémát politikai úton, nem pedig a rendőrséggel kell megoldani. Szerinte a madridi kormánynak nincs oka életbe léptetni az alkotmány 155-ös cikkelyét, amit hibának tartana, ahogy az esetleges letartóztatását is.
Megint előkerült a nemzetközi közvetítés kérdése is, de erről sem tudni egyelőre bővebbet. Puigdemont szerint az segíthetne, ha a spanyol kormánnyal egyet tudnának érteni egy közvetítő megnevezésében. Turull ehhez azt tette hozzá, hogy a következő napokban várják a nemzetközi közreműködést a tárgyalásokhoz, miután voltak meg nem nevezett szereplők, akik már kapcsolatba léptek a katalán vezetéssel.
Az Európai Bizottság nevében Valdis Dombrovskis alelnök elmondta, hogy támogatják a megosztottság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányuló lépéseket. Franciaország és Németország az elmúlt napokban jelezte, hogy nem támogatná a függetlenség egyoldalú kinyilvánítását, az EU pedig világossá tette, hogy ha Katalónia elszakadna Spanyolországtól, akkor a régió kikerülne az unióból is, az újabb tagsága pedig a spanyoloktól is függne.
Puigdemont erről nem beszélt, de a katalán kormányszóvivő, Jordi Turull szimbolikus eseménynek nevezte a függetlenségi nyilatkozat keddi aláírását, amivel elkötelezték magukat a saját ország kinyilvánítása mellett. Azt a legtöbb külföldi lap hangsúlyozta, hogy jogilag nem tudni, hogyan értelmezhető ez, de Turull azt mondta, a függetlenségi nyilatkozat végső formájáról majd a katalán parlamentnek kell döntenie, ez pedig nem történt meg.
Turull hozzátette, hogy a katalán kormány következetesen folytatni fogja a függetlenségi menetrendjét. Ez viszont nem igazán tudni, hogy mit jelent, ahogy az időintervallum általában is elég bizonytalan tényező az egész helyzetben. Sem azt nem tudni, pontosan mennyi ideig függesztette fel a katalán vezetés a függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, sem például azt, hogy mennyi időt jelentene, ha a spanyol vezetés ideiglenesen átvenné a régió irányítását. A keddi beszéddel időt nyerő Puigdemont-on viszont fokozódhat a nyomás a kormánykoalíciójában a sokkal keményebben függetlenségpárti CUP részéről.
Közben megszólalt a legnagyobb spanyol ellenzéki párt, a szocialisták főtitkára, Pedro Sánchez is. Egyetértett Rajoy-jal, hogy feketén-fehéren tisztázni kell, mit is lépett a katalán kormány. Arról is beszélt, hogy Rajoy beleegyezett régóta esedékes alkotmányos reformok megkezdésébe. „Az alkotmány védelmének legjobb módja annak megreformálása" – mondta, szerinte ugyanis az 1978-as alkotmány idején létező Spanyolország nagyon más volt, mint a 2017-es. Ez most annyit jelentene, hogy feláll egy bizottság, ami fél év alatt átnézi Spanyolország területi modelljét, és a megállapításait megküldi az alkotmányügyi bizottságnak, vagyis a mostani katalán helyzetre nem valószínű, hogy sok hatása lesz.