Csütörtökön Angela Merkel német kancellár hivatalos látogatáson fogadja Orbán Viktort Berlinben. A találkozót már régebb óta tervezték. A diplomácia hagyományai szerint az áprilisban újraválasztott magyar kormányfő most tesz bemutatkozó látogatást a Magyarország legfontosabb gazdasági partnerének számító Németország vezetőjénél. A hivatalos közlés szerint „bilaterális, Európa-politikai és nemzetközi témákról folytatnak megbeszéléseket”. 

Bár a szociáldemokrata Michael Roth, Európa-ügyekért felelős államminiszter a Heti Válasznak azt mondta, „említésre sem érdemes, hogy egy újraválasztott miniszterelnök bemutatkozó látogatásra érkezik Németországba", mert a kancellár szinte naponta fogadja más országok kormányfőit, az elmúlt hetek eseményei mégis különös jelentőséget adnak a találkozónak. Az elmúlt két évben ráadásul sokat változtak Merkel és Orbán politikai pozíciói.

Bár a német–magyar viszonyt a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta komoly konfliktusok terhelték, Orbán Viktor és Angela Merkel azóta kilencszer találkozott egymással hivatalos, kétoldalú keretek között. Beszédes, hogy az utolsó ilyen tárgyalás a menekültválság kiterjedése és a magyar déli határkerítés megépítése idején, 2015. október 15-én zajlott le Brüsszelben az Európai Néppárt vezetőinek megbeszélésén. Azóta Orbán Viktor Angela Merkel és az Európai Unió menekültpolitikájának legnagyobb bírálójává lépett elő.

Mindenki emlékszik: 2015 szeptemberében több ezer menekült éjszakázott a Keleti pályaudvarnál. A magyar hatóságok nem engedték továbbutazni őket a dublini rendelet értelmében, amely szerint a Magyarországon regisztrált menekültek valóban nem utazhattak volna tovább másik uniós országba. A tömeg azonban tovább akart menni Ausztriába és Németországba, szabályos tüntetést tartottak a Keletinél, majd gyalog indultak meg az M1-es autópályán az osztrák határ felé.

A menekültek embertelen körülményei és a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzet miatt már addig is folyamatos bírálatok érték a magyar kormányt német oldalról. Merkel végül megállapodott az osztrákokkal, hogy a szír háborús menekülteket befogadják, velük szemben nem alkalmazzák a dublini rendeletet, azaz nem küldik vissza őket abba az uniós országba, ahol először regisztrálták őket. Orbán ezt súlyos hibának tartotta. Szerinte ez a „meghívólevél" bátorításként szolgált a balkáni útvonalon érkező további sok ezer menekültnek. Orbán azt is kifogásolta, hogy addig a németek folyamatosan arra figyelmeztettek mindenkit, ne tegyenek önálló lépéseket. A magyar álláspont szerint Budapest éppen hogy következetesen betartotta a dublini rendeletet, mire Németország maga tett önálló intézkedést a rendelet ideiglenes felfüggesztésével. Merkel később azzal magyarázta ezt, hogy Budapesten humanitárius katasztrófa fenyegetett, Orbán láthatóan nem akarta megoldani a problémát, ezért szükséghelyzetben kellett cselekedni, amelyet egyébként az osztrákokon kívül Brüsszellel és a francia elnökkel is egyeztetett.

Az Orbán-kormány már akkor is és ezután is határozottan elutasította a Brüsszel által tervezett menekültáthelyezési kvótát: országos kampányt és nemzeti konzultációt indított, majd 2016-ban egy népszavazást is kiírtak, amely az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. A német–magyar kapcsolatokat az elmúlt két és fél évben az az ellentmondásosság jellemezte, hogy menekültügyben és Orbán illiberális rendszere miatt folyamatos bírálatok érkeztek, közben hivatalosan mindkét fél kölcsönösen biztosította egymást arról, hogy a két ország rendkívül fontos gazdasági partnere egymásnak, és ez nemcsak a magyaroknak, de a nagy német cégeknek is jó.

Orbán Viktor azonban nem került teljes politikai karanténba Németországban. Rendszeres vendége volt a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU), amely menekültügyben nagyrészt Orbán álláspontját fogadta el, és kormánypártként folyamatosan bírálta Merkelt. Orbán Merkel CDU-jával sem veszítette el teljesen a kapcsolatot. A német kereszténydemokraták megosztottak voltak a magyar kormányfő megítélésében, írja a német Tagesspiegel. Főként a párt keletnémet szervezetei szimpatizáltak vele. A CDU türingiai szervezetének 320 tagja például idén márciusban „zarándokutat" szervezett Budapestre, amelyen fideszes vezetőkel találkoztak, 2017 novemberében pedig Orbán az akkori szászországi tartományi kormányfőnél, Stanislaw Tillichnél vendégeskedett.

Két és fél év kihagyás után sok minden változott, így a mostani Merkel–Orbán-találkozóra egészen más politikai erőviszonyok között kerül sor, mintha azt a konfliktusokkal terhelt 2016-ban vagy 2017-ben tartották volna:

• A menekültválság alaposan megtépázta Merkel pártjának támogatottságát. A CDU a 2017-es választásokon olyan rossz eredményt ért el, mint amilyet utoljára 1949-ben, a bevándorlásellenes AfD pedig megerősödött. Hasonló folyamat játszódott le Ausztriában is, ahol a bevándorlást elutasító FPÖ kormánypárt is lett.
• Merkelnek fél évébe telt, mire sikerült kormányt alakítania. Az első próbálkozása elbukott, majd ismét nagykoalíciót kötött az SPD-vel, holott ezt korábban egyik fél sem akarta. 
• Az új német kormány menekültügyekért is felelős belügyminisztere az a Horst Seehofer lett, aki a CSU elnökeként Orbán legnagyobb támogatójának számít.
• Erős német befolyásra Orbán Viktort elbeszélgetésre hívta az Európai Néppárt Brüsszelbe, mert a CEU, a Stop Soros törvénycsomag és általában a magyar jogállamiság helyzete miatt már az is szóba került, hogy kizárják a Fideszt az uniós pártszövetségből, illetve az EU megvonja az uniós támogatásokat. A megbeszélés után a magyar kormányfő már nem illiberális államról, hanem a magyar kereszténydemokrácia építéséről kezdett beszélni.
• Angela Merkel június 11-én elismerte, hogy a sokat támadott magyar határkerítésnek fontos szerepe van az Európai Unió külső határainak védelmében. 
• A június végi uniós csúcson már nem a csődöt mondott kötelező menekültkvóták voltak a középpontban, hanem a tagállamok közös, de önkéntes cselekvése a menekültválság kezelésében.  A magyar kormány kitartott a saját kemény álláspontja mellett, maga mellett tartotta a visegrádi országokat, és megvárta, amíg a többi európai országban is olyan kényes lett a politikai helyzet a migráció miatt, hogy engedniük kellett efelé a kemény álláspont felé. 
• A bajor CSU kormányválsággal fenyegető fellépése után Merkelnek bele kellett mennie a CSU által javasolt keményvonalas lépésekbe, a tranzitzónák felállításába az osztrák–német határon és a máshol már regisztrált menekültek visszafordításába. A baloldali Spiegel ezután már egyenesen Merkel és az EU orbánizálódásáról írt. 

A csütörtöki találkozón várhatóan szóba kerül egy Merkel számára fontos téma. A német kancellár az elmúlt hetekben azon dolgozott, hogy kétoldalú megállapodásokat hozzon tető alá az uniós tagországokkal a Németországból visszafordítandó menekültek átvételéről. Bár az uniós csúcs után elterjedt, hogy Merkel 14 másik ország mellett Magyarországgal is megállapodott volna ilyenről, ezt Orbán Viktor cáfolta, hírlapi kacsának minősítette, ahogy Csehország vagy Lengyelország is.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban szerdán is világossá tette álláspontját, miután Berlinbe érkezve találkozott Horst Seehofer német belügyminiszterrel. A balkáni útvonal első uniós állomása Görögország, így Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogad vissza. Abban azonban szívesen segít, hogy visszaszállítsák őket Görögországba. 

Borítókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet