Parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Svédországban, ahol a svéd politikát az elmúlt száz évben meghatározó szociáldemokraták akár történetük legrosszabb eredményét érhetik el, és a várható patthelyzet miatt nagyon könnyen újabb kisebbségi kormány jöhet. Nagy kérdés azonban az, hogy mennyire erősödnek meg a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus Svéd Demokraták. A részvétel hagyományosan magas szokott lenni Svédországban, 2014-ben 85,8 százalék volt.
A sokak által a tolerancia és a nyitottság egyik bástyájának tartott Svédországban csavarhat a politikai erőviszonyokon a választás. A legutolsó felmérések alapján az eddig a Zöld Párttal kisebbségi kormányt vezető Szociáldemokrata Párt nyerheti meg a választást 25 százalék körüli eredménnyel, ami azonban így is története legrosszabb szereplése lenne. Viszont az ellenzék vezető ereje, a konzervatív Mérsékelt Párt is visszaeshet 2014-hez képest, 17-18 százalékra számíthat.
A baloldali blokk, a két kormánypárt, és a külső támogatásra esélyes szélsőbaloldali Baloldali Párt együtt valamivel 40 százalék felett végezhet, míg a Mérsékelt Párt körüli jobbközép szövetséget (Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok) 38 százalék körül jósolják. Ez pedig azt jelentené, hogy sem a balközép, a jobbközép blokk nem szerezne abszolút többséget.
A választás egyik nagy nyertese így
a nyíltan bevándorlás-ellenes és populista, nacionalista Svéd Demokraták (SD) lehetne, ami a legutolsó felmérések szerint a második helyért harcolhat, de korábban voltak olyan pollok is, amik a legnagyobb pártnak tették.
A 19 százalékra mért radikális Svéd Demokratákkal előzetesen egyik párt sem akart közösködni, de az eredménytől függően akár lehet szerepük a kormány megszavazásánál.
A párt még neonáci ideológiák mentén szerveződött 1988-ban, később azonban a 2005 óta az Svéd Demokraták élén álló, most 39 éves Jimme Åkesson vezetésével retorikájukból fokozatosan elhagyták a túlságosan radikálisnak tartott elemeket, a svéd zászló színei alapján egy virágra cserélték le a logójukat, és állításuk szerint megszabadultak a túl szélsőségesnek tartott emberektől is. Ettől még a párt azóta is több rasszista botrányba belekeveredett.
Kezdetben a dél-svédországi iparvárosok adták a szavazói bázisukat, 2010-re sikerült bejutniuk 5,7 százalékkal a parlamentbe. Négy éve már 12,9 százalékkal több mint megkétszerezték a támogatásukat, azóta pedig tovább erősödtek. Ebben a 2015-ös menekültválság mellett egészen a 2008-as pénzügyi válságig visszanyúló okok is szerepet játszottak.
A Svéd Demokraták
Az SD az Economist szerint leginkább csak olyan menekülteket akar befogadni, akik a környező országokból (pl. Norvégiából) menekülnének elnyomás elől, amire persze nem sok esély van. Åkesson a mostani kampányban összekapcsolta a bevándorlást, a bűnözést és a svéd jóléti állam hanyatlását, korábban pedig az egyre növekvő muszlim népességet a legnagyobb külföldi fenyegetésnek nevezte a második világháború óta. Az SD emellett ki akar lépni az EU-ból, ehhez pedig egy brexithez hasonló népszavazást is szorgalmaz, de ezt a többi párt ellenzi.
A 2015-ös migrációs válság alatt annak az évnek a végéig 163 ezren érkeztek az országba, ami a tízmilliós népességszámhoz képest Németország mellett arányaiban a legmagasabb volt az EU-ban. Az elmúlt hat évben összesen 400 ezer menekültkérelmet kapott Svédország. Azt, hogy hogyan fogadták Svédországban az érkezőket, 2016 októberében egy háromrészes riportsorozatban mutattuk be. Írtunk arról, hogy miként alakította a politikát a 2015-ös menekültválság, hogy a mindennapi életben milyen változásokat hozott a bevándorlók áradata, és hogy milyenek az ottani no-go zónák.
A kisebbségi balközép kormány időközben újra bevezette a határellenőrzést, és szigorította a menekültstátusz feltételeit, a tartózkodási engedélyeket és a család-újraegyesítéseket. Azóta visszaesett éves szinten az érkezők száma, de mint írtuk, sok helyen feszült a légkör a népességszámhoz képest sok bevándorló / migráns / menekült, valamint a helyi bandák összecsapásai miatt. A kampányban pedig többek között a gyerekházasságok kérdése is előkerült.
A jobboldali szélsőségesek egyre népszerűbbek lettek, a Svéd Demokraták pedig azzal támadták a kormányt, hogy veszélybe sodorja a jóléti államot.
A vasárnapi választás előtt Svédországban élő magyarokat is kérdeztünk arról, nekik milyen személyes tapasztalataik vannak, milyennek látják testközelből a helyzetet és a svéd társadalom hozzáállását a kérdéshez. Van, aki szereti a multikulturális közeget, de más több negatív jelenséggel szembesült a menekülthullám idején. Bővebben itt>>>
Mivel a választások középpontjában a bevándorlási helyzet áll, ez a legmegosztóbb téma, ennek megfelelően a kampány és az információs háború is erről szólt. Az Oxfordi Internet Intézet kutatói a kampányhajrában hozták nyilvánosságra kutatásuk eredményét, ami alapján a Twitteren megosztott, a svéd választásról szóló hírek és cikkek harmada álhír, és/vagy a szavazók szándékos félretájékoztatása. A kutatók szerint az álhírek döntő többsége svéd forrásból származott, és a három legnépszerűbb álhírportálnak mind voltak valamilyen kapcsolatai a választáson áttörésre készülő Svéd Demokratákkal.
Miközben középről is próbáltak szavazókat elhalászni, a Svéd Demokraták úgy tették a bevándorlást a kampány központi elemévé, hogy a többi párt is különböző mértékben, de eltolódott a kérdésben. A 2015-ben belügyminiszter Anders Ygeman azt mondta, hogy talán túl sokat támaszkodtak statisztikákra, nem pedig az emberek félelmeire adtak válaszokat. Mások az integrációs politikát okolják, és fejlesztenék.
A Washington Post szerint az augusztus közepi, göteborgi gyújtogatások után Stefan Löfven miniszterelnök elgondolkozott a hadsereg beküldésén az érintett részekre. Közben a másik hagyományos nagy párttal együtt már azt hangoztatják, hogy a kiindulási országokban kell segíteni. A politika változását mutatta az is, hogy a Mérsékelt Párt akkori bevándorlásügyi miniszterét megrótták 2013-ban, amiért javasolta, hogy szabjanak felső határt az EU-n kívülről érkezők számának. Most viszont már a párt is hasonló álláspontot kezdett el képviselni.
Az olyan főbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte háttérbe szorította a migráció kérdése. A korábbi évtizedekben a szociáldemokratákat a gazdasági jóléttel kapcsolták össze, és Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani, a foglalkoztatottsági adatokkal is érvelve.
Csakhogy a gazdasági teljesítmény önmagában nem jelent meg hangsúlyosan a kampányban, nem véletlen, hogy a szociáldemokraták is az erősebb társadalom és biztonságosabb Svédország szlogenekkel próbáltak szavazókat szerezni. A Szociáldemokrata Párt egykoron a svéd politika egyeduralkodója volt, azonban most elég nehéz helyzetbe kerülhet. 2006-ban még 35 százalékos támogatottságot tudott elérni, ez 2010-re 31 százalékra csökkent, és most tovább erodálódik, miközben a fiatalok is más pártokat preferálnak.
A gyengélkedésükből azonban a legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékelt Párt nem tudott profitálni. Minden bizonnyal a konzervatívok is veszítenek támogatottságukból, pedig 2010-ben még fej fej mellett végeztek a szociáldemokratákkal. A miniszterelnök-jelöltjük, Ulf Kristersson 2017 októberében vette át a párt vezetését, és mindenképpen ki akarja ütni a baloldalt a hatalomból, amire van is esélye. Azonban a konzervatívok szövetségesei közül a Centrum és Liberális Pártok állítólag belemehetnek egy kisebbségi szociáldemokrata kabinet támogatásába is.
A klímaváltozás is téma lett a kampányban, mivel hosszú, száraz és meleg nyár volt, ami több mint ötven futó- és erdőtűzzel járt együtt, ezekben közel 25 ezer hektár semmisült meg. A svéd kormánynak az EU-tól is segítséget kellett kérnie. A klímaváltozás körüli újdonsült aggodalmak miatt nőtt a belső válságba is süllyedt zöldek támogatottsága, így nagy eséllyel a 4 százalékos küszöb felett végeznek majd.
„Nehéz kiválasztani a legvalószínűbb forgatókönyvet" – mondta a Göteborg Egyetem politikatudósa, Ulf Bjereld az AFP-nek. A házelnök négyszer adhat kormányalakítási megbízást, ha egyikből sem sikerül felállnia egy koalíciónak, akkor új választásokat kell kiírni. A tárgyalásokra nincs határidő, de a költségvetés november 15-ig szól.
A Svéd Demokraták ugyanakkor megfogadták, hogy minden olyan kormánynak a megbuktatására fognak törekedni, amelyik nem enged nekik beleszólást a migrációs politikába.
Åkesson eredménytől függetlenül azt is kijelentette, hogy nem vehetik úgy őket, mint akik csak időlegesen befolyásolnák a svéd parlamentet.
Borítókép: A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt kampányoló aktivistáját hallgatják fiatal nõk Stockholmban 2018. augusztus 31-én. (MTI/AP/Michael Probst)