Még sosem találkoztam árnyékkormány képviselőjével, így nem tudtam, mennyire számít furcsának, hogy Venezuela nem hivatalos nagykövete egy budapesti belvárosi bérház második emeleti lakásirodájába  szervezi a találkozónkat. A dél-amerikai hangulatot az ajtóban fogadó férfi erősítette: lila öltönyt, mintás inget, ősz hajat és kis copfot viselt. A nevét nem árulhatja el nekünk, terelt beljebb mosolyogva, de a nagykövet hamarosan érkezik, nyugtatott meg minket, miközben belesüppedt a szoba egyik mély bőrfoteljébe.

Környezetünkben semmi nem utalt Venezuelára vagy az ország drámai helyzetére. Venezuelának január óta két vezetője van: az országot mély válságba kormányzó Nicolás Maduro és Juan Guaidó, aki választási csalásra, továbbá az alkotmány egyik bekezdésére hivatkozva kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek januárban. Maduro kezében van a hatalom, míg Guaidó mögött áll többek között az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Guaidó ezen az alapon küldött nagykövetnek hívott támogatókat Európába, többek közt Magyarországra is. (A venezuelai válságról itt olvashat.) A szoba berendezése viszont olyan steril volt, mintha egy bútorbolti bemutatóteremben ülnénk: sem Venezuelára, sem a tulajdonosára nem utalt semmi.

A nagykövet, Enrique Alvarado negyedórával később futott be. A joviális külsejű, hatvanas, bajuszos férfi társaságában érkezett egy fiatalabb, slágerénekes külsejű diplomata is, Isaac Casado Bondini, akit a külföldön élő venezuelai közösségek felelőseként mutattak be. A lila öltönyös házigazda a háttérbe húzódott, én pedig elsőként azt akartam tisztázni, hogy mennyire hivatalos egy valójában nem működő kormány nagykövete Budapesten.

Milyen minőségben tartózkodnak Magyarországon?

Enrique Alvarado: Juan Guaidó kormányának vagyok a Magyarországra delegált nagykövete. A feladatom, hogy eljuttassam a kormányom üzeneteit a magyar kormányhoz, és hogy jó kapcsolatokat építsek ki a két ország közt. Ez azért is fontos, mert Venezuelában egy jelentős, magyar felmenőkkel rendelkező közösség él. Nagyra értékeljük, hogy Orbán Viktor egy egész programot indított azért, hogy a venezuelai helyzet miatt elmenekült, magyar ősökkel rendelkező emberek letelepedhessenek Magyarországon. Orbán támogatja az útjukat, kulturális segítséget nyújt. Számunkra sokat jelent, ha egy ország hajlandó tenni a venezuelaiak életének javításáért.

Venezuelai menekültekről van szó?

E.A: Igen, hiszen ezek az emberek egyébként nem tudnák elhagyni az országot, szenvedtek, és képtelenek voltak Venezuelában élni tovább. Ezek az emberek sokat tehetnek Magyarországért is, hiszen a legtöbbjük magasan képzett: sok köztük az orvos, a mérnök és hasonlók. Több mint 400 venezuelai érkezett eddig a programmal. 80 százalékuknak van valamilyen szakmája. Ha megtanulják a nyelvet, hozzá tudnak járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez.

A magyar kormány tud az ön itteni tevékenységéről?

E.A: Többször találkoztam a Külgazdasági és Külügyminisztérium latin-amerikai osztályának vezetőjével, Stádler Judittal. Ő volt egyébként az, aki részt vett az említett program kidolgozásában. Az interjú után pedig a Parlamentbe megyünk, ahol Németh Zsolttal, a külügyi bizottság elnökével tárgyalunk. De emellett szeretnénk kiépíteni kapcsolatokat a magyar társadalommal is, ezért egyetemekkel, üzletemberekkel és egyéb szervezetekkel is felvesszük a kapcsolatot. Az Egyesült Államok július 4-i nagykövetségi fogadásán váltottam néhány szót Orbán Viktorral, és így röviden ismertethettem vele a terveinket.

Venezuelában jó ideje borzalmas állapotok uralkodnak, éhínség van, hiánygazdaság, bűnözés és elnyomás. Hogy lehet, hogy továbbra sincsenek jelentős megmozdulások a rezsim ellen?

E.A: Venezuelában nem demokratikus erők állnak szemben egymással, hanem a nép harcol egy drogdiktatúrával. Szóval ez egy nagyon kiegyenlítetlen küzdelem. Pont emiatt fontos, hogy Európa is segítsen megoldást találni a problémánkra. A harcunk a vártnál tovább tart, és a külső segítség elengedhetetlennek látszik, mert különben nem sok reményünk van.

Isaac Casado Bondini: Ráadásul a rezsimet külső erők is támogatják.

Külföldi terrorista szervezetek vannak jelen az országban, mint például a Hezbollah, az ISIS.

Az ISIS?

E.A.: Igen, Venezuelát központnak használják, hogy megszervezzék az akcióikat. Az állam sokkal szorosabb kapcsolatban van a bűnözéssel, mint gondolják. De emellett a rezsimet támogatják jelentős, a Nyugattal szemben álló országok, mint Kína, vagy Oroszország.

I.C.B.: Hozzá kell tennem, hogy a venezuelaiak igenis küzdenek a rezsim ellen, már húsz éve zajlanak a tiltakozások. De ahogy a demokráciáért küzdők, úgy a diktátorok is tanulnak a történelemből. Venezuelában látták az arab tavasz eseményeit, és felkészültek hasonlókra. Szóval hiába vonulunk az utcára, ha ők keményen kézben tartják a rendőrséget és a katonaságot. Ha együtt látnak húsz embert, akkor azonnal szétkergetik őket.

Maduro támogatottsága 15 százalék alatti az országban. És még az a 15 százalék is inkább a kiszolgáltatottsága miatt van a kormány mellett.

Az emberek éheznek, az emberek nem jutnak hozzá a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz, így élelmiszercsomagokkal vagy egyéb juttatásokkal meg lehet őket vásárolni.

A májusban meghirdetett puccs mégis kudarc volt. Guaidó felszólította a hadsereget, hogy álljon át, de ez nem történt meg.

E.A.: A hatalom a puccs ellen kubai segítséggel védekezik. Nemcsak katonák, de a hadsereg leghűségesebb tábornokai is kubaiak.

A fegyverraktárak a kubai vezetők alá tartoznak, így a venezuelai katonák hiába állnának át, nem lennének fegyvereik.

A venezuelai katonai vezetőket pedig anyagi érdek köti Maduro rendszeréhez. A vagyonukat, amiket a kormánnyal üzletelve szereztek, elveszítenék a rendszer bukásával. De fontos szerepe van az irányításban a félelemnek is. Mindenki tudja, hogy a lázadókat megkínozzák, megölik. Néhány hete egy tisztet kínoztak halálra, mert szót emelt a diktatúra ellen. Ezekkel a gyilkosságokkal jelzik a hadseregnek, hogy ha szembeszálltok a vezetéssel, ti is így járhattok.

I.C.B.: A legutóbbi puccskísérlet mellett rengeteg egyéb próbálkozás is volt, de olyan erős a titkosszolgálat, hogy még a szervezkedés elején lecsapnak a vezetőikre.

E.A.: Mi magunk képtelenek vagyunk megbirkózni a helyzettel, ezért van szükségünk Európára, ezért van szükségünk Orbán Viktorra is, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra. Az emberek mindennap az utcán vannak, de egyenlőtlen a küzdelem, amikor Maduro kezében van a katonaság, a rendőrség, a pénz és a fegyverek.

Mi persze örülnénk, ha tisztességes választást rendezhetnénk, mert nem kétséges az eredmény. De ehhez is a nemzetközi közösség segítsége kell: jelenleg olyan lenne a választás, mintha a fociban az egyik csapatnak 22 játékosa és két kapusa lenne. Így nincs értelme játszani. Hosszú ideje követeljük a szabad választásokat, de nemzetközi nyomás nélkül erre nincs esély.

A helyzetet nehezíti, hogy a kormány rengeteget költ a propagandára, és uralja a médiát. Felépítettek egy hamis képet, amiben vannak a jó venezuelaiak, akik ellen összefogtak az imperialisták, a külföldi rosszak.

Az emberek pedig el vannak zárva a valós információktól, és nehezen tudják kideríteni, mi is zajlik valójában az országban.

Milyen szerepet játszik Putyin Oroszországa ebben a helyzetben?

I.C.B.: Oroszország mélyen érintett a venezuelai válságban, részben ideológiai okokból, részben pedig mert jelentős anyagi érdekeltségei vannak itt. Putyin támogatója volt Hugo Cháveznek, majd azt követően Madurónak is. Azt szeretnénk megértetni Putyinnal, hogy Venezuela ilyen formában működésképtelen ország, és ez rossz az üzletnek is. A befektetéseik elértéktelenednek, hiszen nálunk már alig dolgozik valaki. Gondolja el, a buszjegy nem jön ki a fizetésükből. Az emberek 5-10 dollárt keresnek havonta, miközben 1 dollár a buszjegy a munkahelyükre.

Oroszországnak azt üzenjük, hogy az érdekeltségeik egy részét elismerjük, másokat szeretnénk újratárgyalni, és partnernek tekintjük őket, ha szeretnének segíteni az ország fejlődésében.

A helyzet hasonlít a szír polgárháború azon szakaszára, amikor az ország jelentős része Aszad diktatúrája ellen volt, majd jöttek az oroszok, és Aszad a vesztes helyzetből hirtelen újra az ország megingathatatlan vezetője lett.

I.C.B.: Tartunk tőle, hogy megismétlődhet nálunk a szír háború. Emiatt hangsúlyozzuk, hogy a világ országainak lépniük kell, mert ha így megy tovább, egyre több ember hal meg. Az oroszokat szívesen látnánk a tárgyalóasztalnál is, hogy segítsenek a helyzet rendezésében.

Az ellenzék már felvette a kapcsolatot Putyinnal?

I.C.B.: Putyinnal még nem sikerült beszélnünk, de az orosz kormánnyal már folynak a megbeszélések.

E.A.: Venezuela továbbra is szeretne Oroszország partnere maradni. Garantáljuk számukra, hogy a Maduro-kormány által kötött megállapodásaikat és a befektetéseiket elismerjük. Sajnos az oroszok nem találták meggyőzőnek a tárgyalópartnereinket, úgyhogy most azon kell dolgoznunk, hogy megbízzanak bennünk.

(Borítókép:  Juan Guaidó venezuelai parlamenti elnök ellenzéki vezető egyik támogatója gázmaszkban a caracasi Carlota légi támaszpontnál tartott tüntetésen 2019. április 30-án.   MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez )