„Engem abban a hitben neveltek fel, hogy Nagy-Britannia az ígéret földje, ahol a kultúra része, hogy betartják a jogállamiságot."
Ez a pár mondat annak a Gina Millernek a hitvallása, aki az elmúlt két évben kétszer ment neki formális keresettel is a brit kormánynak, és mind a kétszer nyertesen jött ki a bíróságról. Az aktivista-üzletasszony elmondása szerint az alkotmányosság és törvényhozás átláthatóságának érdekében lépett, még ha ezzel kifejezetten népszerűtlenné is vált a brexitpártiak körében.
Többek között Miller akciózása miatt van az is, hogy a bíróságok kimondták: a brit parlamentnek is jóvá kellett hagynia a kilépési folyamat formális megindítását, amivel elindult egy olyan precedens, ami közvetve ahhoz is elvezethetett, hogy bármilyen, a brit kormány és az EU között megkötött brexitmegállapodást a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Gina Miller Brit Guyanában született, indiai származású szülők gyermekeként. Amikor 10 éves volt, szülei egy angol leányiskolába küldték tanulni. Miután befejezte a középiskolát, eredetileg jogi pályára készült, de az egyetemen néhány szaktársa többször is megtámadta az utcán, így kénytelen volt egy időre visszatérni otthonába. Végül marketingből és emberi erőforrásokból szerzett diplomát, és az üzleti életben kezdett el dolgozni. 2009 óta saját befektetési vállalkozása van, illetve két alapítványt is vezet.
Miller ugyanis igazi filantróp, aki igyekszik arra buzdítani a hozzá hasonló sikeres embereket, hogy jótékonykodással adják vissza a közösségnek azt, amivel korábban őket segítették. Nem mindenki nézi azonban jó szemmel tevékenységét: mivel háromszor házasodott, utálói körében csak „Fekete özvegy” néven emlegetik, de már a követői is használják támogatásuk kifejezésére a pók emotikont.
Miller első nagy port kavaró politikai akciója 2016-ban jött, amikor megakadályozta a brit kormányt abban, hogy a parlament jóváhagyása nélkül indítsák el a kilépést az EU-ból. A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szabályozza, hogy egy adott ország milyen módon léphet ki az Unióból. Ennek aktiválásával indult el a brexitfolyamat is.
Az 50. cikkely esetében Theresa May úgy vélte, saját hatáskörébe tartozik a kilépés elindítása. Gina Miller azonban úgy gondolta, hogy ha ebbe a parlament nem szólhat bele, akkor sérül a demokrácia, hiszen a döntést nem befolyásolhatják azok, akik a választókat képviselik. Bár ő maga azt állította, hogy a demokrácia védelmében lépett, az ügy előrehaladtával világossá vált, hogy nem értett egyet a 2016-os brexitről döntő népszavazás eredményével.
Millernek végül a legfelsőbb bíróság adott igazat 2017-ben, így Mayéknek jóvá kellett hagyatniuk a parlamenttel az EU-s beadványokat.
Az első Miller-ügy hatása az egész brexitfolyamatra kihatott. Ez közvetve hozzájárult az alsóház és a kormány később kicsúcsosodó szembenállásának kezdetéhez is. May EU-val kialkudott megállapodását később háromszor is elutasították a képviselők, végül a kormányfő pozíciója tarthatatlanná vált, le kellett mondania.
A bírósági döntés után a brexithívek egy feldühödött csoportja súlyos fenyegetéseket küldött Millernek a Twitteren. Sokan felrótták neki idegen származását, és csalónak nevezték. Az őt képviselő ügyvédnő irodája előtt még tüntetéseket is tartottak.
Az egyik legdurvább fenyegetés egy Rhodri Phillips nevű férfitől jött. Phillips St. David negyedik grófjaként olyan posztokat írt Facebook-oldalára, amelyben úgy fogalmazott, hogy „ha erre számíthatunk a bevándorlóktól, akkor vissza lehet őket küldeni a büdös dzsungelükbe”. Emellett szintén a Facebookon
5000 fontot (majdnem 2 millió forintot) ajánlott annak, aki „véletlenül” elgázolja „azt a zavaros első generációs bevándorlót”.
A férfit végül 12 hét börtönbüntetésre ítélték.
Rajta kívül még 8 olyan eset volt, amelyben a hatóságok intézkedtek a rasszista kommentek vagy uszítások miatt. Miller egy 2017-es nyilatkozatában azt mondta, már fél kilépni az utcára a rengeteg savtámadásos fenyegetés miatt.
Ahhoz képest, hogy két éve mennyi támadás érte akciójáért, idén augusztusban nem átallotta újból felvenni a kesztyűt, mégpedig megint a brexit alakulása miatt. Ráadásul ezzel már nem maradt egyedül:
első pere után megszaporodtak a brexit miatt beadott keresetek.
Augusztus 28-án Boris Johnson a parlament öt hétig tartó felfüggesztését kérte a királynőtől. Ezalatt az idő alatt nem tarthatnak vitákat, szavazásokat, és elbukik minden olyan törvényjavaslat, ami addig nem jutott át a parlamenten. Johnson feltehetően ezzel akarta megakadályozni, hogy a parlament megszavazhasson egy olyan javaslatot, amely halasztásra kötelezte volna. Ezzel a lépésével viszont gyakorlatilag korlátozta a törvényhozás demokratikus jogait. A vele szembenálló képviselők ráadásul így is napok alatt átvittek egy olyan törvényt, ami halasztásra kötelezte Johnsont, ha nem lesz október 19-ig új megállapodás, és csak így lehetne elkerülni egy rendezetlen brexitet. A szombati rendkívüli ülés alakulása után Johnson kénytelen is volt elküldeni a halasztási kérelmet, noha a levelet nem írta alá, egy másodikban pedig a hosszabbítás ellen érvelt.
A felfüggesztésnél lépett be újból a képbe Miller, aki más jogi keresetekkel párhuzamosan eljárást indított Johnson húzása ellen, azzal az indoklással, hogy a parlament felfüggesztése törvénytelen volt. A londoni felsőbíróság 2019. szeptember 6-án úgy döntött, hogy a parlament felfüggesztéséről szóló határozat jogszerű, és elutasította ügyét, de engedélyt adott a fellebbezésre. Pár nappal később egy skót bíróság egy ugyanebben az ügyben párhuzamosan elindított eljárásban úgy ítélkezett, hogy törvénytelen volt Johnson kérelme. Végül az ügy a brit legfelsőbb bíróságig jutott: szeptember 24-én Miller keresetét is felülbírálták, így végül a brit demokrácia őrangyala másodszor is győzött. A parlament felfüggesztését törvénytelennek mondták ki, így másnap újból össze is ült.
Végül egyébként október elején megint felfüggesztette Boris Johnson a törvényhozást, de ezúttal csak néhány napra, hogy október 14-én az eredeti terveinek megfelelően új ülésszak kezdődhessen. Ez ellen már nem voltak olyan mértékű tiltakozások sem, mint az öthetes, később törvénytelennek ítélt felfüggesztés ellen.
Gina Miller második akciójára már nem csak negatív reakciók érkeztek. Ha valaki végignézi a Twitteren a #ginamiller kulcsszóra írt bejegyzéseket, szembeötlő, hogy többen támogatják Millert. A bírálók persze nem tűntek el, a munkáját megköszönők mellett ott vannak azok is, akik undorítónak tartják fellépését. Hogy a jövőben hogyan változik Miller szerepvállalása és megítélése, még kérdéses. Az biztos, hogy ez a brexit jövőbeli alakulásától is függ, de
a bíróságok egy teljesen új szerephez jutottak a brexitfolyamat alatt, ami különösen fontos a precedensjogra épülő országban.
A brexit legfrissebb fejleményeiről itt írtunk>>>
Borítókép: Gina Miller. Fotó: BEN STANSALL / AFP