Megtörtént: közép-európai idő szerint éjfélkor, angliai idő szerint pénteken 23 órakor a britek 47 év után kiléptek az EU-ból.
Ezzel három és fél évvel a kilépésről döntő népszavazás után a brexit eddigi fejezete lezárult, azonban kezdődik a következő szakasz, ami alatt meg kell egyeznie az Egyesült Királyságnak és az EU-nak a jövőbeli kapcsolatokról.
Pénteken a brexit mellett és ellen is tartottak tüntetéseket az Egyesült Királyság számos pontján, estére pedig a londoni parlamenthez szerveztek egy több ezres ünneplő demonstrációt a Brexit Pártot vezető Nigel Farage-ék. Itt brit zászlók rengetege és üdvrivalgás fogadta a kilépés pillanatát, ami után a tömeg elénekelte az Egyesült Királyság himnuszát:
Napközben a Westminster Bridge-en EU-párti aktivisták kisebb csoportja fáklyákat égetett, molinókat mutatott fel, „Még mindig szeretjük az EU-t” – vetítettek ki egy feliratot Kentben, míg Dovernél két második világháborús veterán vett szomorú búcsút az EU-tól. Sok helyen gyertyagyújtással búcsúztak az EU-pártiak az Uniótól, Newcastle-ben csendes virrasztást tartottak.
A brit főváros hangulatát, a szembenálló véleményeket ebben a helyszíni videónkban nézheti meg:
A brit kormány nem tervezett nagy központi ünnepséget, de Boris Johnson miniszterelnök egy órával a kilépés előtt egy előre felvett videóüzenetben beszélt. Johnson szerint a kilépés sokaknak olyan elképesztő pillanat, amit nem is reméltek, hogy valaha eljön. Mások megkönnyebbülnek, hogy véget ér az elmúlt három év huzavonája. Azonban arról is beszélt, hogy sokan mások veszteségként élik meg a történteket, és aggódnak, mi következik most. Feladatának nevezte, hogy egyesítse az országot, és előre vigye a briteket.
Winston Churchill második világháború utáni egyik kijelentésére utalva azt mondta: „ez nem a vég, hanem a kezdet.” Szerinte az EU-nak vannak tiszteletreméltó tulajdonságai, de az elmúlt évtizedekben olyan irányba fejlődött, ami már nem felel meg az Egyesült Királyságnak. Szerinte ezt a britek a 2016-os népszavazáson, majd pedig a decemberi előrehozott választáson is megerősítették.
Brüsszelben nem volt hatalmas felhajtás a kilépés napján: a BBC tudósítója szerint azt sem akarták, hogy katasztrófának tűnjön a britek távozása, de azt sem, mintha győzelmet ünnepelnének. Azonban szimbolikus volt, ahogy leeresztették, és eltávolították a brit zászlókat az EU-s intézményekben.
Union Flag being lowered in Brussels tonight pic.twitter.com/EZeHMo604P
— Nick Eardley (@nickeardleybbc) January 31, 2020
Képbehozónkban röviden összefoglaltuk a brexit eddigi három és fél évét, a főszereplőket, az ír-északír határ kérdését, és hogy mi várható innentől:
Boris Johnson nagyot nyert a decemberi előrehozott választásokon, ezzel eldőlt, hogy 2020. január 31-én a britek az EU-val kialkudott kilépési megállapodása alapján elhagyják az Uniót. Az átlagemberek számára február 1-től nem sok változás lesz, 2020. december 31-ig ugyanis egy átmeneti időszak lép életbe.
Ez alatt kemény tárgyalások várnak még a britekre és az EU-ra is a jövőbeli kapcsolatokról.
Elsősorban egy olyan szabadkereskedelmi megállapodást kellene tető alá hozniuk, aminek a letárgyalása más korábbi esetekben hosszú évekbe telt. Rengeteg kérdésről kell dönteni, legyen szó a halászatról, vagy a bevándorlásról, de újra kellene papírozni olyan alapvető dolgokat is, mint a légi közlekedés biztonsági normái, vagy a gyógyszerek engedélyezése.
Az Egyesült Királyság február 1-gyel kikerült az EU-s intézményekből, az EP-képviselői nem ülnek már ott az Európai Parlamentben, de év végéig továbbra is alávetik magukat többek között az Európai Bíróság döntéseinek, és befizetik a részüket az uniós büdzsébe is. Ezt az átmeneti időszakot papíron kétszer is meg lehetne hosszabbítani, az első ilyen halasztásról azonban júniusig dönteni kéne, és Johnson kategorikusan kizárta, hogy hosszabbítson.
Ami a kint élő magyarokat illeti: azok az EU-s állampolgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, maradhatnának a brexit után is, és érvényben maradnak jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért, meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból, de Európának, így Magyarországnak nem fordítunk hátat
– üzente a magyar állampolgároknak Iain Lindsay brit nagykövet a péntek délután megosztott Facebook-videójában.
Az összes felmerülő gazdasági dilemmáról, és a magyarokat érintő kérdésekről részletesen ebben a cikkünkben írtunk:
Johnson korábban kijelentette, hogy a brit kormány széleskörű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val. Szerinte a jövőbeni partneri viszonynak nem lehet feltétele az, hogy az Egyesült Királyság bármilyen formában igazodjon az uniós előírásokhoz.
Johnson a Sunderlandben tartott kihelyezett kormányülésen is megismételte pénteken, hogy kanadai mintájú szabadkereskedelmi megállapodást akar letárgyalni az EU-val. Azonban ezt úgy bővítené ki, hogy annak hatálya kiterjedjen a szolgáltatások kereskedelmére is. Egyébként a britek és az EU között tervezettnél jóval egyszerűbb Kanada-EU szabadkereskedelmi egyezményt hét éven keresztül tárgyalták.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban arról beszélt, hogy év végéig nem lehet olyan átfogó szabadkereskedelmi megállapodást elérni, amilyenre a brit kormány törekszik. Ha nem hosszabbítják meg az átmeneti időszakot, akkor leginkább prioritásokat kell meghatározni szerinte.
Von der Leyen többször utalt rá, hogy szeretné, ha a britek a lehető legközelebb maradnának az EU-hoz. Egy tavalyi EU-csúcson az Európai Bizottság elnöke azt mondta: azt szeretné, hogy ne legyenek vámok, sem kvóták vagy méltánytalan árverseny az unió és Nagy Britannia közötti kereskedelemben. Az EB-elnök azonban arról is beszélt, hogy a személyek szabad mozgása nélkül nem tudja elképzelni a tőke és az áruk szabad mozgását.
Ha nem hosszabbítják meg az átmeneti időszakot, de nem is tudnának megegyezni, akkor az Egyesült Királyság egyszerű harmadik országnak minősülne 2021. január 1-től, és az EU-s szabályoknak megfelelően vámokat vetnek ki a brit importcikkekre. Ha tehát nincs addig megegyezés, az kicsit arra emlékeztethet, mintha a korábban sokat emlegetett rendezetlen brexit következne.
Azt borítékolni lehet, hogy az újra felélénkült skót függetlenségi vita sokszor előtérbe kerül majd a kilépés után is. A skót kormányt adó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetői arról beszéltek, hogy a brexit nekik arról szól, hogyan találnak vissza majd Európába, miután akaratuk ellenére kirángatták őket az EU-ból. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök többször is azt ígérte, hogy még 2020-ban újabb függetlenségi népszavazást tartana, azonban ezeket a terveket Boris Johnson elutasította: amíg ő a miniszterelnök, a skótok nem szavazhatnak a függetlenségükről.
Sturgeonnak nincs igazán ütőképes kártya a kezében, pénteken, a brexit napján is elmondta, hogy csakis törvényes keretek között lehet újabb népszavazást tartani a függetlenségről. Az SNP aktivistái előtt már elismerte, nem biztos, hogy a népszavazást a korábbi terveinek megfelelően 2020-ban meg lehetne tartani, habár egy konzultációs jellegű, előzetes szavazást nem zárt ki. Azt is kijelentette, hogy a skótok többségét a függetlenség ügye mellé akarják állítani. A skót nacionalisták egyelőre tüntetésekkel próbálnak nyomást gyakorolni a londoni kormányra.
A kilépési megállapodásba az ír-északír határ dilemmájára bekerülő megoldás pedig a korábban a konzervatív kormányt támogató északír unionistáknak nem tetszik. A Sinn Féin aktivistái viszont pénteki tüntetésükön már arról beszéltek, hogy öt éven belül népszavazásra bocsátanák az egyesülést Írországgal. Hogy melyik oldalnak mi a véleménye a megállapodásról, és milyen feszültségek kiújulásától tartanak a brexit után, azt ebben a helyszíni videónkban nézheti meg:
A kilépés után változás lesz az EP-ben is. Nagy-Britanniának 73 képviselője volt az Európai Parlamentben, akik így kénytelenek feladni képviselői helyeiket. Csak 27 megüresedett képviselői helyet töltenek majd be, így a Parlament létszáma 751-ről 705-re csökken. A felszabaduló helyeket azon tagállamok között osztják szét, amelyek az utóbbi évek népességváltozásai miatt alulreprezentáltak az EP-ben. A britek kivonulásával megváltoznak a parlamenti erőviszonyok: a brexit legnagyobb vesztese a Megújuló Európa frakció, nyertese a Néppárt.
Arról pedig itt írtunk, hogy a britek kilépése egy sor területen nehezíti majd a fellépést, és átalakítja a viszonyokat az EU-n belül, de a változások arra is lehetőséget adnak, hogy az Európai Unió megújuljon, egy sor olyan kérdés nyílhat meg, amit a britek miatt eddig fel sem mertek tenni.
(Borítókép: A Sky News projektorral vetítette ki a Brexit üzenetét Dovernél. Fotó: Tim P. Whitby/Getty Images for Sky UK)