Eltérően hatott a koronavírus a kormányok bizalmi indexére a világjárvány kezdete óta. A legtöbbet a német kormány és Angela Merkel hozta ki a koronavírusból, pártja és a kancellár népszerűsége töretlenül nőtt, de majdnem ilyen nagyot nyert a svéd szociáldemokrata kormány is. Lefelé lóg ki a sorból Románia, Lengyelország, de főképp az Egyesült Királyság: a toryk és különösen Boris Johnson kormányfő mélyrepülésben van április óta. Az EU-tól még távolabb is van, aki már nem lehet elégedett: Donald Trump támogatottsága április óta gyengült, és még a társadalom hangulatát nehezebben mérő Oroszországban is látható Vlagyimir Putyin népszerűségének csökkenése.
Németországban brutálisan megugrott a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU): a járvány kezdetén 27 százalékon állt a kormánypárt, mostanra 38-ra ment fel, miközben lényegében minden más párt csökkent vagy stagnált. Az igazi vesztesek a Zöldek, ők 23 százalékról 18-ra estek le, a szociáldemokraták csak egyenletesen gyengék, továbbra is 15 százalék körül ingadoznak.
Mindezt úgy, hogy a gazdaság csökkenését Németország sem kerülheti el, 6,3 százalékos visszaeséssel számolnak 2020-ra, ami a 2008-as válság utáni GDP-csökkenésnél is nagyobb mértékű. Ez azonban a járványnak tudható be, amelynek kormányzati kezelését viszont a németek egyre jobbnak értékelik, már csak azért is, mert egyelőre a korlátozások enyhítésének szakaszában járnak.
Ezen egyelőre nem rontott a második hullám veszélyét előrevetítő húsüzemi fertőzés, amely miatt két járásban a vendéglátó helyek bezárásával járó korlátozásokat ismét be kellett vezetni, de sikerült kezelni a gócot.
Ausztriában is elégedett lehet a kormánypárt. Igaz, április óta két százalékpontot esett, de így is 42 százalékon áll, míg márciusban 40-nél járt. Az ÖVP-vel ellentétben minden más párt gyengébben, legfeljebb ugyanúgy teljesít, mint a járvány kezdetén. Messze az ÖVP mögött a szociáldemokrata SPÖ a második, 19 százalékkal. Májusban az osztrák jegybank 8 százalékos GDP-csökkenést jelzett 2020-ra, de láthatóan Sebastian Kurz kancellárnak nem kell aggódnia pozíciójáért.
Igaz, a második hullám árnyéka Ausztriát is elérte – ahogyan sok európai országban is újra emelkedtek a fertőzésszámok, bár a márciusi csúcsokat messze nem érte el –, Felső-Ausztriában több kisebb gócpont is kialakult, több helyen óvodákat és iskolákat zártak be, mielőtt megkezdődött a sok helyen csak július 11-én induló nyári szünet.
Egész más helyzetben van Franciaország elnöke. Emmanuel Macron a járvány kezdete óta 28 százalékról 30-ra, aztán 28-ra esett vissza, legfeljebb azzal vigasztalódhatott, hogy Marine Le Pen tartja magát, 27-ről 25 százalékra esett, bár a különbség lényegében statisztikai hibahatáron belül van így is. Igaz, a Nemzeti Tömörülés 2017-es elnökválasztáson vele szemben indult elnökétől nem kell egyelőre tartania, hiszen az elnökválasztásokig két év van vissza. Macron pártja azonban nem tudott jól szerepelni a helyhatósági választások március közepi első, majd a járvány miatt csak június végén megtartott második fordulójában sem. A megkérdezettek 60 százaléka pedig most sem ért egyet az elnök intézkedéseivel – igaz, ez jobb, mint a járvány előtti, januári 65 százalékos elutasítottság. Macron a helyhatósági választások után túljutott egy kormányfőcserén, amelytől azt várja, hogy a koronavírus hatásai ellenére végre levezényelheti a nyugdíjreformot, ami vélhetően egy ideig megint rontani fog megítélésén.
Különös a helyzet Svédországban, ahol a kormányzó szociáldemokraták támogatottsága 9 százalékpontot is nőtt a járvány eleje óta, amiből úgy tűnik, hogy a svédeket nem ijesztették meg a járvány alatti magasabb halálozási adatok. Igaz, a 32 százalékos csúcs júliusban 29-re szelídült – így is több, mint amennyivel választást nyertek 2018-ban, de a kormánypárt számára fontosabb, hogy a februárban még őket több felmérésben kevéssel megelőző, radikális, szélsőjobbos, bevándorlásellenes pártként 2010 után berobbant Svéd Demokraták 20 százalékra estek vissza.
Az intézményi korlátozások helyett inkább az egyéni óvatosságra fókuszáló stratégia nyomán kevésbé sínylették meg a vállalkozások – elsősorban a vendéglátás – a forgalom visszaesését, mint Európa már országaiban. Ettől függetlenül a gazdaság Svédországban is csökkent, a munkanélküliség nőtt. A jelek szerint azonban a járvánnyal szembeni stratégia értékelése elkülönül a kormány megítélésétől: a fentiek ismeretében meglepő módon a járvánnyal szembeni stratégiát május közepén 64 százalék támogatta, két és fél hónappal később már csak 48 százalék.
Az a tény, hogy ez nem gyengítette a kormányt, azzal magyarázható, hogy Svédországban a járványügy kevésbé vált politikai kérdéssé, nem használta fel az ellenzék sem. A lépéseket sem a kormány, mint inkább a járványügyi hatóság első embere, Anders Tegnell tálalta. Igaz, a vártnál magasabb halálozási adatokat nemcsak ő, hanem a kormány is kudarcként ismerte el, de úgy tűnik, ezt a nyíltságot a svéd választók többre értékelték, és nem érezték úgy, hogy más politikai erő eredményesebb lehetett volna.
Spanyolországban regisztrálták az EU-n belül a legtöbb fertőzést – több mint 300 ezret – így kézenfekvő lett volna, hogy a spanyol kormány a vesztesek között legyen. De nem így lett, a tavaly előrehozott választást is túlélő Pedró Sánchez kormánya kevéssel, de népszerűbb, mint márciusban, sőt, június óta is nőtt, most 29 százalékon áll. A Spanyol Szocialista Munkáspárttól (PSOE) ez nem kevés, tekintettel a többek szerint az elején nem időben bevezetett járványügyi korlátozásokra, a halottak magas számára, és az egyébként is magas munkanélküliséggel sújtott országban várható GDP-csökkenésre.
Igaz, ezzel együtt az alsóház negyedét, a felsőház harmadát birtokló ellenzéki Néppárt (PP) is erősödött, 24 százaléka most közelebb van a PSOE számaihoz, mint a járvány kezdetén.
A 240 ezer fertőzés mellett 34 ezer halálos áldozatot számláló Olaszországban a kormány támogatottsága június végén 27 százalék volt, ami kisebb, mint a 31 százalékos februári, amikor a kontinensen elsőként karantént kellett bevezetni a járvány miatt. Ahhoz képest azonban, hogy Lombardiában az egészségügy lényegében összeomlott a járvány nyomása alatt, nem is olyan reménytelen Giuseppe Conte kormányának helyzete. Igaz, az újbalos – elitellenes, euroszkeptikus, antiglobalista – Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelenlegi 16 százalékos népszerűsége messze elmarad a 2018-as választáskor elért 32 százalékos eredmény mögött – ez is már két százalékpontos erősödés március óta –, de koalíciós partnere, a kormányba tavaly a jobboldali Liga helyett bevont balközép Demokrata párt (PD) révén elkerülték a nagy zuhanást. A kormányból kipenderített jobboldali Liga viszont magasabban jár, igaz, február óta nagyjából onnan és annyit estek, mint a kormánykoalíció.
Ám miközben maga a kormány megítélése enyhén esett, nagyon magas a kormányfő bizalmi indexe.
A széles körű járványügyi korlátozások március eleji bejelentésekor – februárban még csak 10 kistelepülésre terjedt ki a szigorú karantén – 40 százalék körül állt, ma 61 százalékos a támogatottsága. A politikába ismeretlenül csöppent jogászprofesszor már eddig is rekordot döntött: 2018. június 1-je óta kormányfő, ami ennyi ideig független politikusként senkinek sem sikerült Olaszországban. Ráadásul a fent említett kormánykoalíciós partnerváltáshoz hasonlót sem tudott még egyetlen kormányfő sem levezényelni az olasz politikában. Conte magas népszerűségi indexe nyomán a sajtóban felmerült, hogy a technokrata kormányfő Con te (Veled) néven akár saját pártot hozna össze. A korábbi technokrata kormányfő, Mario Monti hasonló próbálkozásának kudarcát ismerve a szójátékos pártnál azonban komolyabb lehetőség, hogy Conte a január óta állandó vezető nélküli M5S élére kerüljön. A felmérések szerint akkor a párt akár 20 és 30 százalék közötti eredményre számíthatna – írta az Economist.
Szlovákia a járvány előtti utolsó pillanatban tartott parlamenti választást, ahol a gyorsan emelkedő Egyszerű Emberek (Ol'aNO) győzött, ellenzékbe szorítva a kormányfői posztot korábban már Pellegrininek átadó, de befolyását megőrző Robert Fico pártját. A Smer most egy százalékponttal van magasabban, mint a választás idején, jelenleg 19 százalékos. A választáskor 24 százalékos Ol'aNO 26 százalékig ment fel, azóta viszont 23 százalékra esett vissza, de az erőviszonyok nem változtak érdemben. A járvány viszont folyamatosan alacsony számokig jutott csak a korlátozásokat nagyon hamar bevezető országban, ahol a légi közlekedés is az elsők között állt le. Az 5,45 milliós országban hivatalosan mindössze 1720 fertőzést regisztráltak és csupán 28 halálos áldozatot.
Enyhén mínuszban van a kormánypárt Romániában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága az év elején 43, a járvány márciusi kezdetekor 40 százalék volt, jelenleg 35-ön áll. Igaz, ebből az ellenzéki szociáldemokraták nem profitáltak, 23 százalék körül stagnálnak. A 2020 Szövetség (A 2020) és a PRO tudott némi növekedést elérni, de ezzel nem forgatták fel az erőviszonyokat. Nem kedvez viszont a kormánynak, hogy a lazítások hamar rontottak a fertőzési adatokon, így a korlátozások felszámolásával kénytelenek lassítani Romániában. Júliusban megdőlt a napi esetszám rekordja, volt, hogy 614 új koronavírus-fertőzöttek azonosítottak. majd ez megkétszereződött július végére, több mint 1300 esettel. Az aktív esetek száma pedig két hét alatt háromszorosára nőtt, elérve a 23 ezer főt, bőven megdöntve az áprilisi csúcsot is. A legutolsó adat szerint a napi fertőzés száma 1075, bőven a tavaszi első hullám felett.
Lengyelországban járványnak kishíján vesztese lett a lengyel elnök. Andrzej Duda a koronavírus nélkül májusban már biztosan újabb elnöki ciklusát kezdhette volna meg, de a járvány miattkésőbbre tolódott az elnökválasztás, és teljesen nyílt lett a második forduló ra. Megvolt az esély rá, hogy a május közepén bejelentkezett ellenzéki kihívó, a varsói polgármester Rafał Trzaskowski legyen a győztes. Végül szűken, de Duda nyert, így a Jarosław Kaczyński vezette PiS elkerülte az igazi csapást, hogy egy ellenzéki elnökkel kelljen szkandereznie. A félprezidenciális berendezkedésű Lengyelországban az elnök ugyanis a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett valódi ellensúlyt képezhetett az EU-val konfrontálódó kormánnyal szemben.
A z 51-49-re elveszített választás eredményét az ellenzék vitatta, a Legfelsőbb Bíróságnak hétfőn kell hivatalosan is állást foglalnia arraól, hogy a szavazás végülis érvényes-e.
Brazíliában Jair Bolsonaro brazil elnök támogatottsága is esett, habár úgy tűnik, hogy támogatóinak többsége továbbra is kitart a helyzet súlyosságát hónapokig elbagatellizálni próbáló politikus mellett. A járvány kitörése óta Brazíliában regisztrálták a második legtöbb, 2,7 millió fertőzöttet a világon, a halálos áldozatok száma pedig megközelítette mér 94 ezer felett jár. Ráadásul a fertőzöttek valós száma még ennél is magasabb, akár 12-16-szor több is lehet helyi szakértők szerint, mivel arányaiban nagyon kevés embert teszteltek az országban. Ehhez képest Bolsonaro rendszeresen „egy enyhe influenzának” nevezte a koronavírust, volt, amikor viselt maszkot, máskor viszont tömegben sem vette fel azt. Végül ő maga is megfertőződött, de a pozitív teszt után is maszkját levéve nyilatkozott, miközben a koronavírus ellen hatástalannak mondott gyógyszer segítségével gyógyulna. Július végén felesége vírustesztje is pozitív lett.
A legtöbb felmérésből az látszik, hogy az elnök és a kormány munkáját pozitívan megítélők száma is csökkent, de leginkább az elégedetlenek aránya nőtt jelentősen: az XP/Ipespe felmérésében januárhoz képest 39 százalékról 48 százalékra emelkedett. Ha viszont kifejezetten a járványkezelésre kérdeztek rá a felmérésben, ott március elejéhez képest jelentősen kevesebben gondolják úgy, hogy Bolsonaro kíválóan vagy jól kezelte a helyzetet. Miközben Bolsonaro az újranyitás, és a gazdaság újraindítása mellett érvelt, a helyi kormányzók és egészségügyi szakértők a távolságtartási és más szabályok betartását javasolták. Egy május közepi felmérés alapján a helyi kormányzók munkájának jelentősen jobb a megítélése, mint Bolsonaróé.
Jó kérdés, hogyan reagálnak majd támogatói és ő maga arra, hogy végül csak sikerült megfertőződnie – ez azonban attól is függhet, hogy mennyire enyhe tünetekkel esik majd át a betegségen, és ezzel folytatni tudja-e az eddigi narratíváját.
Az Egyesült Királyságban viszont látványosan más utat jár be a kormány népszerűsége, de főként a koronavírussal megfertőződött, de már felépült Boris Johnsoné. Pedig a brexitet levezénylő kormányfő jól taktikázott, a decemberi előrehozott választáson bebiztosította fölényét. Utána a toryk népszerűsége áprilisig nőtt – 51 százalékra –, amit erősített a Munkáspárt folyamatos gyengülése. Áprilisra azonban jött a fordulópont: a Munkáspárt Jeremy Corbyn helyett Keir Starmerre váltott, de még fontosabb, hogy a járvánnyal szembeni intézkedésekkel március végéig késlekedő kormány rohamosan romló fertőzési adatokkal szembesült.
Nem segített a helyzeten az sem, hogy a szigorú korlátozásokat végül épp a legfőbb kormánystratéga, Dominic Cummings rúgta fel, amikor elhagyva otthonát szülei közelébe utazott, 500 kilométerre Londontól. A kormány védelmére kelt Cummingsnak, lemondás nem lett a dologból, ami sokakat felháborított. Ez részben hatott a Konzervatív Pártra – mostanra 41 százalékra estek vissza –, de még inkább Johnsonra, akinek támogatottsága nem egyszerűen csökkent, hanem beszakadt. A március végi, szintén kiugróan magas 66 után 43 százalékon áll. Ráadásul már van olyan felmérés, amely szerint többen tartják a Munkáspárt új vezetőjét megfelelőbbnek a kormányfői posztra, mint Johnsont – írta a Guardian. Igaz, a toryk egyelőre vezetnek, de a Munkáspárt Starmer megjelenése óta 29-ről 38-ra növelte támogatottságát, megközelítve a 43 százalékos kormánypártot. Igaz, Johnson egyelőre kényelmes többséget élvez, a választásokkal 2024 májusáig várhat, így sorsát nem a koronavírus fogja eldönteni, hanem annak és a brexitnek a hosszabb távú gazdasági hatásai.
Az Egyesült Államokban különösen rosszul mutatnak Donald Trump februári szavai arról, hogy a fertőzés demokrata párti fake news, ha mégis lenne vírus, akkor a remekül felkészült egészségügyi és határőrizeti hatóságok mindenütt útját állják. Ehhez képest augusztusig a világon itt regisztrálták a legtöbb fertőzést, 4,8 milliót. A halottak száma 158 ezer felett jár. Trump korábban arról nyilatkozott, hogy októberig nem lépik át a 150 ezret.
Ráadásul az országban már délre és nyugatra tevődött át a járvány súlypontja, és gyorsabban terjed, mint bármikor az elmúlt négy hónapban, meghaladva a napi 60 ezer új fertőzést.
Trumpnak eközben már a novemberi választásra kell készülnie, márpedig a járvány alakulása és emiatt a gazdaság helyzete nem neki kedvez, pedig januárban még úgy tűnt, bármilyen megosztó is, egyáltalán nem áll rosszul az újraválasztás esélyével. A vele egyetértők aránya ugyan már régóta 50 százalék alatt van, viszont az őt kifejezetten ellenzők sem haladták meg sokáig az 50 százalékot, mostanra azonban arányuk már átlépte az 52 százalékot.
Oroszországban ugyan nehezebb hitelesen mérni a közvélemény hangulatát, de még ott is sikerült kimutatni, hogy csökkent az elnök népszerűsége. Az országot lényegében csaknem 21 éve irányító Vlagyimir Putyin 60 százalék feletti tetszési indexe ugyan nem ad okot az aggodalomra, de ha azt nézzük, hogy volt az néhány éve 85 százalékos is, már más a kép. Látszólag ugyan nincs mitől tartania, hiszen épp a múlt héten biztosította be 77 százalékos többséggel támogatott népszavazáson azt az alkotmánymódosítást, amely révén szélesebb jogkörökkel, elvileg akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Persze Putyin volt már politikailag nehezebb helyzetben – hatalma kezdetén korántsem volt biztos pozíciója – gazdaságilag viszont a helyzet kedvezőtlenebb, mint akár 2008 után.
Az export révén a legfőbb bevételt biztosító olaj és földgáz ára alacsonyan van, az elnök a demográfiai helyzet miatt népszerűtlen reformok előtt áll, de közvetlenül az is hatott megítélésére, hogy a járványt nem sikerült kordában tartaniuk az egészségügyi hatóságoknak. A 145 milliós Oroszországban regisztrálták a harmadik legtöbb fertőzést a világon, több mint 856 ezret. Ehhez képest a halálos áldozatok száma meglepően alacsony, 14 ezernél jár. A népszavazás előtt nem sokkal már minden járványügyi korlátozást felszámoltak ugyan, a járvány azonban továbbra is jelen van, gazdasági hatásai pedig még inkább, az alkotmánymódosítás 77 százalékos támogatottsága valójában nem jelenti, hogy Putyin jelenlegi politikájával 77 százalék elégedett.
(Borítókép: Angela Merkel egy sajtótájékoztatón 2020. május 18-án. Fotó: Andreas Gora / Pool / Getty Images)