12 napnyi betegség után teljesen felépült Argentína elnöke, Alberto Fernandez, aki azután kapta el a koronavírust, hogy mindkétszer beoltották a Szputnyik vakcinájával. „Az oltásnak köszönhetően csak egy enyhe lefolyású betegséggel kellett szembenéznem” – mondta videóüzenetében a politikus, amiben bejelentette gyógyulását. 

29 426 új fertőzöttet jelentettek be csütörtökön Németországban, ami január 8. óta a legnagyobb növekedést jelenti. 293-ban hunytak el a betegségben az utóbbi 24 órában. 

A kormány eközben a híresztelések szerint újabb korlátozások bevezetését fontolgatja. 

Újabb negatív rekord dőlt meg Indiában: ezúttal már a kétszázezres határt is átlépte az új fertőzöttek száma. 

Az utóbbi 24 órában 200 739 új megbetegedést regisztráltak, 1038-an pedig meghaltak a fertőzés következtében.

Eközben a kórházak is lassan elérik a kapacitásuk halálát.

Szörnyű a helyzet. Összesen 900 ágyunk van, de már 60 ember van várólistán, akiknek már nincs helyünk

– mondta egy Nagpur városi kórházi tisztviselő. Szakértők szerint a telítettség a halálozások számának újabb növekedését vonhatja magával. 

Nem zárja ki az amerikai hírszerzés, hogy a koronavírus egy vuhani laborból szökött meg, és indult világhódító útjára – közölte Avril Haines, az amerikai hírszerzés vezetője.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának szerdai meghallgatásán Haines hangsúlyozta, hogy igaz, egyelőre nem tudják megállapítani, pontosan hol, mikor és hogyan terjedt át emberre a koronavírus, de erre vonatkozóan két teóriát tartanak elképzelhetőnek:

• a vírus természetes úton fejlődött ki, és ugrott át állatról emberre,
• egy laborbaleset következményeként tört ki a világjárvány.

Bővebben itt olvashat erről. 

 A világon 138 276 238 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 973 050 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint, 78 739 491-en meggyógyultak.

Egy nappal korábban 137 456 881 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 959 641 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.

Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a vakcinaháború is tombol. A gyógyszergyárak szinte minden eszközt bevetnek egymás ellen. A laikusok csak kapkodják a fejüket, nem tudják, kinek-minek higgyenek a sok kutatás, jelentés, közlemény és nyilatkozat közül. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy

Még több szakértői véleményt itt talál. 

Április 13-án kezdődött, és május 12-ig tart az egyik legnagyobb vallási ünnep 1,8 milliárd ember számára: ez a muszlimok ramadánja. Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadánhavi böjt, a mekkai zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna – ezek a vallás legfontosabb parancsolatai, amelyeket minden igazhívőnek követnie kell.

A testet-lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadánhónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú testi nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.

A hónap neve az arab ramida vagy al-ramad szóból ered, melynek jelentése perzselő nyári hőség, és arra utal, hogy a jótettek a naphoz hasonlóan kiégetik a bűnöket az emberekből.

A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek és imának szenteljék magukat, növekedjék türelmük és akaraterejük, s bizonyíthassák Allah előtt, hogy lelkük erősebb testüknél, képesek legyőzni testi vágyaikat. A rangra, anyagi helyzetre tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is kiemeli, ebben az időszakban a gazdagoknak is – legalább egy időre – át kell élniük a szegények mindennapjait. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka, ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és e hónapban hódította meg Mekkát is.

Ma már egyre több országban csillagászati módon határozzák meg a hónap és a böjt kezdetét. Mivel maga a böjt is a nap járásától függ, kevésbé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. (A sarkkör közelében előfordulhatnak 22 órás nappalok is, az itt élő muszlimok a ramadán alatt általában a mekkai időhöz alkalmazkodnak.)

A hívőknek e hónapban napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát, de követelmény a jótékonykodás is, azaz jobban kell figyelniük egymásra. Felmentést csak a tizennégy éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek – idén közéjük tartoznak a koronavírus-járványban legyengültek is – kapnak.

Az „elvesztegetett” napokat az életerős hívőknek később pótolniuk kell, tehát a hónap elmúltával annyi napot kell böjtölniük, ahány napra a felmentés szólt. A szunnita országokban ramadán idején az öt kötelező ima mellett este a taravih imát tartják, amely a szokásos négyszeri földre boruláshoz (raka) képest nyolc vagy akár húsz rakából áll.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni, ezt hívják szuhurnak; régen az utcákon dobolással jelezték a napfelkelte közeledtét. Az élet napszállta után élénkül meg: kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket és a városok utcáit kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közötti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Kadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást.

Ez a muszlimoknak az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük, sokan egész éjszaka a mecsetben maradnak, s hitük szerint, ha ima közben fényességet látnak, Allah teljesíti kívánságukat. A hagyományos köszönés a böjti időszakban a Ramadán Mubarak, avagy Ramadán Karim, ami azt jelenti: Áldott ramadánt! A böjt befejeztekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a kis bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba, az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon.

A koronavírus-járvány miatt az idei ramadán – akárcsak a tavalyi – eltér a megszokottól. Számos muszlim országban zárva maradnak a mecsetek, vagy korlátozzák a beengedhető hívők számát, az ilyenkor szokásos közös imákat a távolságtartási szabályok betartásával, avagy hívők nélkül tartják, és a szertartásokat online közvetítik.

Elmaradnak a nagy összejövetelek, a szuhur és iftár lakomákat, majd a kis bajrámot csak családi körben tartják meg. A szunnita világ szellemi központjának számító kairói Azhar Egyetem és mecset illetékes hatósága nemrégiben arról hozott fatvát (vallásjogi döntést), hogy a koronavírus elleni oltás nem minősül sem ételnek, sem italnak, így beadása a ramadánhónap alatt sem sérti a böjtöt.

Szerdán Donald Trump lányát, Ivanka Trumpot is beoltottak, amit meg is osztott az Instagramon.

 „Engem ma beoltottak, bízom benne, hogy titeket is be fognak” – írta bejegyzése mellé.

A kommentelők közt azonban a javaslat sokak visszatetszését váltotta ki. 

A te döntésed, de ne buzdíts másokat erre

– írta egyikük. 

Újabb oltóközpontokat nyitnának meg Ausztráliában egy új rendelkezés értelmében, amelyet az ausztrál szövetségi kormány írt elő a tagállamok részére. Szakértők szerint azonban az új központokba nem fog elég oltóanyag jutni, mivel már a meglévő intézményekbe sem érkezik elég vakcina. 

Állításuk szerint az újabb központok így még akár hátráltathatják is az oltási kampányt, mert még több helyre kell eljuttatni az oltóanyagot, és ezáltal csak nehezebbé válnak a logisztikai kihívások.

Scott Morrisson elnök a kritikákra reagálva úgy fogalmazott, hogy az új oltópontokat csak 2021 utolsó negyedévében nyitnák meg, és csak akkor, ha lesz hozzá elegendő oltóanyag. 

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára szerdán, a tagországoknak küldött útmutatásában az emberi jogok védelmére, a vonatkozó nemzetközi normák betartására figyelmeztetett a koronavírus elleni beoltottságot igazoló, bevezetni kívánt igazolványokkal kapcsolatban, illetve a járvány visszaszorítását célzó rendkívüli intézkedések feloldása idején.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló szervezet főtitkára az MTI szerint a dokumentumban egyebek mellett az oltások egyenlő alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott, szabadságjogok korlátozásával járó intézkedések fokozatosan feloldhatók legyenek, amikor azt a járványügyi helyzet megengedi.

Kiemelte, a külföldi utazások megkönnyítését is szolgáló, bevezetni tervezett oltási igazolványok esetében különös figyelmet kell fordítania személyes adatok védelmére, és intézkedéseket kell hozni a hamisítás megelőzésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a beoltottságot vagy immunitást igazoló tanúsítványokban rögzített adatok nem orvosi célú felhasználása, vagy az azokhoz való esetleges hozzáférés kérdéseket vet fel az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban. A körülményt rendkívüli körültekintéssel kell mérlegelni az oltási igazolványok bevezetésével kapcsolatban – emelte ki.

Az Európa Tanács minden rendelkezésére álló eszközzel és szakértelemmel kész segítséget nyújtani a tagállamoknak annak biztosítására, hogy a koronavírus okozta válság ne sértse a közös értékeket és elveket – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.

Kambodzsa lezárja fővárosát a koronavírus-járvány miatt, pedig eddig összesen még ötezren sem fertőződtek meg a 16,5 millió lakosú országban, 36-an haltak meg a járvány miatt, és csupán 178 új fertőzöttet jegyeztek fel keddről szerdára. A 14 napra szóló intézkedést szerda éjjel jelentette be a kormány.

Már csak 0,71 a koronavírusos fertőzési ráta Izraelben, keddről szerdára 170 új fertőzöttet regisztráltak – adta hírül az ország egészségügyi minisztériuma. A ráta azt jelenti, hogy egy fertőzött hány további embert fertőz meg, azaz 0,71-os mutató esetén 100 ember 71-nek adja tovább a koronavírust. Ha 1 egész feletti az érték, az a járvány heves terjedését mutatja. 

Izraelben keddről szerdára mindössze hárman haltak meg koronavírus okozta megbetegedésben, a súlyos állapotú betegek száma pedig 231-ről 219-re mérséklődött. Kórházban 351-en vannak koronavírus-fertőzés miatt.

Mindeközben a beoltottak száma 5,34 millióra, a lakosság 57,2 százalékos hányadára emelkedett nem egészen négy hónap alatt.

Szerdától két órával korábban, azaz este hétkor kezdődik az éjszakai kijárási tilalom Törökországban, és korlátozzuk a tartományok közti utazásokat is – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök az MTI szerint. 

A szigorításra azért volt szükség, mert egy nap alatt 59 187 fertőzöttet regisztráltak, ami újabb rekordnak számít. A 84 millió lakosú országban a legsúlyosabb Isztambul és környékének helyzete. A városban az utóbbi héten átlagosan 800 fertőzött jutott százezer lakosra. A fővárosban, Ankarában ugyanakkor százezer főre jutó 420 fertőzöttet regisztráltak.

Erdogan közölte azt is, hogy a kedden kezdődött ramadán (iszlám böjti hónap) végéig be kell zárniuk a sportlétesítményeknek, valamint betiltják az esküvők és más rendezvények megtartását a zárt helyiségekben. A kávézóknak és éttermeknek a ramadán idejére be kell zárniuk, és csak elvitelre szolgálhatnak ki.

Törökország január közepén kezdte meg az oltási kampányt, amelyben kezdetben a kínai Sinovac gyógyszergyár készítményére helyezte a hangsúlyt. Időközben azonban a Pfizer/BioNTech oltóanyagából is 4,5 millió adag érkezett az országba.

Törökországban a járvány kitörése óta több mint 3,9 millió fertőzöttet azonosítottak, akik közül 34 182-en hunytak el a kórban.