Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a hadsereg létszámának növeléséről és a nemzeti ellenállásról szóló törvényt − írja a Kárpáthír. Az elnök bejelentése szerint a létszámot 11 ezer fővel egészítik ki, így a teljes hadsereg 261 ezer fős lesz.

A nemzeti ellenállás létrehozásáról szóló törvény szerint felkészítik a lakosságot állampolgári feladatai teljesítésére egy esetleges háború kitörése esetén.

A rendszer létrehozása azt üzeni mindenkinek, hogy az ország készen áll a védekezésre, nem engedi meg a 2014-es események újraismétlődését, és hogy Ukrajna védelme össznépi ügy

− jelentette ki a kormányfő, aki hozzátette, hogy örömmel írja alá a törvényeket.

Lapunk több kárpátaljai magyar lakost is megkérdezett azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a mindennapi életet az országban hozott katonai intézkedések. Egyik férfi megszólalónk elmondta: jelen pillanatban nem érintik az intézkedések, azonban ha az ország hadiállapotot hirdetnek, akkor be kell vonulnia.

Vannak negatív hatásai a kárpátaljai magyarokra nézve. Ha katonai behívót kapnak a férfiak, akkor vagy jelentkeznek szolgálatra, vagy el kell hagyniuk az országot, ahogy azt rengeteg kárpátaljai férfinak meg kellett tenni a kelet-ukrajnai helyzet miatt. Ezzel hátrahagyva a családot és a munkát

− mondta lapunknak egy másik megszólaló.

Egy háromgyerekes édesanya véleményét is kikértük, aki gyerekkora óta Kárpátalján él. Két lányt és egy fiút nevelt, a kelet-ukrajnai helyzet miatt fia néhány éve elhagyta az országot, miután több katonai behívót is kapott. A háborús helyzet végéig nem térhetett haza, ha nem akart a háborús övezetbe menni.

Annak ellenére hogy az ország másik végében van, minket is érint a konfliktus. Nagyobb adókat jelent és egyre kevesebb jut szociális támogatásokra. Mindez csak a kisebbik rossz. Ha tovább mérgesedik a helyzet és behívják a férfiakat akkor az lelkileg és anyagilag is megterhelő lesz az itt élőknek

− tette hozzá.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy az ukrán lakosságnak kiadványban magyarázzák meg, mit kell tenni egy esetleges háború kitörésekor. A brosúra konkrét utasításokban számol be arról, miként kell viselkedniük az embereknek, ha Oroszország teljes körű inváziót indít Ukrajna ellen. A háborúra felkészítő kiadványt online és nyomtatott formában adják közre ukrán, angol, orosz és krími tatár nyelven.

Ljubov Cibulszka, a kijevi művelődési minisztérium stratégiai kommunikációs és információbiztonsági központjának vezetője elmondta: a kiadvány gyorsan átlapozható, és minden katonai támadás esetére hasznos, jó tanácsokat tartalmaz. A nyomtatványt elsősorban Ukrajna déli és keleti régióiban kívánják terjeszteni. A kiadványt eddig százezer példányban nyomtatták ki.

Oroszország és Ukrajna között a 2014-es események óta folyamatosan romlik a viszony. Az akkori zavargások az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics lemondásához vezettek. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euroatlanti integrációból, konkrétan az Európai Unió társulási szerződésétől az elnök, Viktor Janukovics visszalépett, miután kedvezőbb ajánlatot kapott az orosz elnöktől, Vlagyimir Putyintól.

Az országnak azóta három elnöke is volt, de egyiknek sem sikerült megoldania a háborús helyzetet az országban. Idén tavasszal ismét egymásnak feszült a két ország, amikor az ukrán határ közelében több orosz katonai egység is megjelent. Ukrajna ezt fenyegetésnek vette, azonban az orosz vezetés tagadta, hogy támadásra készülnének. Végül április végén, miután szinte minden nyugati hatalom felszólította Oroszországot, visszavonták a haderőt a határvonalból.

A két ország állandó konfliktusforrása az oroszok által megszállt területek, melyek közül leginkább a Krím félsziget kerül előtérbe. Míg az ukrán vezetés szerint az oroszok elfoglalták a Krímet, Vlagyimir Putyin erről teljesen másképpen vélekedik. Szerinte a Krím kilépett Ukrajna kötelékéből, nem pedig elfoglalták az oroszok. Az ukrán kormány nemrég közzétett adatai alapján a Krím miatt óriási kártérítés illetné meg az országot, ugyanis a félsziget elvesztése eddig 135 milliárd dollár kárt okozott a gazdaságnak.

Alekszandr Kornyijenko, a Nép Szolgája párt vezetője elmondta, hogy a tervek szerint Ukrajnában 2023-tól megszűnik a kötelező sorkatonaság. Kiemelte: ez elengedhetetlen lépés a NATO-tagsághoz.