Súlyos támadást jelent Magyarország szuverenitása ellen, hogy Ukrajna az Európai Bizottsághoz fordult a napokban aláírt magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés ügyében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárcája közleménye szerint szerdán Prágában, amelyről az MTI számolt be.

Őszintén szólva nem igazán érdekelt minket sem az, hogy Ukrajna, sem az, hogy más mit gondol erről a hosszútávú gázmegállapodásról. Hiszen Magyarország energiaellátásának biztonságát a kormánynak kell garantálnia, és senkinek semmi köze ahhoz, hogy ezt hogyan tesszük

 – jelezte a tárcavezető a magyar-cseh kormányzati csúcstalálkozót követően. Szijjártó Péter úgy vélekedett, ez szuverenitási kérdés, s hozzátette, nem Magyarország az egyetlen Európában, amely hasonló szerződést kötött Oroszországgal. A kormány a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, ezért is engedett Magyarországra ukrán katonákat gyógykezelésre, ezért nyaraltatott több ezer olyan ukrán gyereket, akiknek a szülei érintettek voltak a harcokban – sorolta.

Ehhez képest amit az ukránok tettek, az nagyon durva hátbaszúrás

 – vélekedett. Szijjártó Péter szerint az a lényeg, hogy a magyar emberek otthonait fűteni lehessen télen, illetve hogy az ipar működőképes legyen, ehhez pedig földgázra van szükség, amelyet Magyarország elsősorban Oroszországtól vásárol, állítása szerint „jó áron, biztonságosan, megbízható módon”.

Végezetül „nyilvánvalóan nonszensznek” nevezte azt a felvetést, miszerint a vitatott nyelvtörvényt azért fogadták volna el Kijevben, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mint mondta, a kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen konfliktusa van Ukrajnának az oroszokkal, így jó lenne, ha kihagynák őket ebből az ügyből.

Dacára az ígéreteknek, a szép szavaknak, a konstruktívnak tűnő tárgyalásoknak, lépésről-lépésre szorulnak vissza a magyar kisebbségi jogok. Azonban ezt az ukránok más konfliktusaival összekötni nonszensz

 – jelentette ki.

Mint ismert, Ukrajna az Európai Bizottsághoz fordult azzal, hogy a testület vizsgálja felül az új magyar–orosz gázmegállapodást, hogy az megfelel-e az európai energetikai jogszabályoknak. Kijev álláspontja szerint ugyanis Magyarország és a Gazprom orosz energiavállalat között hétfőn megszületett, 15 évre szóló megállapodás csapást jelent a magyar–ukrán kapcsolatokra nézve, amire „sajnálat és részvét nélküli” válasszal kezdtek fenyegetőzni, igaz, ez a hangnem azóta némileg enyhült.