Egy közvélemény-kutatás most ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag.
Telefonos közvélemény-kutatást végeztek az erdélyi magyarságról 2021. november 16. és december 20. közötti, amiből kiderült, hogy Romániában a magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát. Toró Tibor szociológus, a felmérést végző egyik intézet kutatási igazgatója szerint ez annak köszönhető, hogy csak a felnőtt lakosság helyzetét vizsgálták, és viszonyítási alapként a rezidens lakosság adatait vették figyelembe.
Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság, és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze. A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a Covid-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.
A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot, és csökkentette az oltásszkepticizmust. Azt is kiderült, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.
Az is felszínre került, hogy az egyházban bízó magyaroknál kisebb az oltottak aránya, mint az egyháznak nem sok hitelt adók között.
A történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben
– magyarázta Kiss Tamás szociológus.
A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá.
(via MTI)
Nagyon nehéz hetek előtt áll Németország, ha nem sikerül megfékezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatának terjedését – mondta a szövetségi egészségügyi miniszter egy vasárnapi interjúban.
A napi.hu idézte Karl Lauterbachot, aki az interjúban kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy Franciaországgal vagy az Egyesült Királysággal ellentétben, Németországban ne emelkedjen kétezerre vagy még annál is magasabbra az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az egy hét alatt regisztrált SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Meglátása szerint, ha nem lesz változás, a járványgörbe nem is hullám, hanem függőlegesen emelkedő vonal, egy fal lesz, amelyet azonban lehet „kisebb fallá vagy dombbá szelídíteni”, megelőzve az egészségügyi rendszer túlterhelését.
Heather Moday allergológus immunológus szerint a cukorfogyasztás roncsolja a leginkább az immunrendszert a koronavírus-járvány idején; a Covid–19 a fertőzöttek szervezetében amúgy is megzavarhatja a vércukorszint szabályozását, így a cukorbetegeknél veszélyes állapotot eredményezhet – írja a portfolio a CNBC cikkére hivatkozva.
Az immunrendszer állapotát nagyban befolyásolja az étrend. Cukorbetegség enyhébb és súlyosabb megléte esetén, illetve megelőzése érdekében is fontos a cukorbevitel csökkentése.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a magától értetődően magas cukortartalmú, édes ételeket kell kerülni, mint a fánk, a sütemények vagy a csokik, hanem a cukor rengeteg sós ételben is ott van, úgymint a tésztában, kenyérben, gabonapelyhekben, a rizsben, egyes gyümölcsökben és gyümölcsitalokban is. A ketchup, a salátadresszingek és fehérjeszeletek is sok cukrot tartalmazhatnak.
A legjobb megoldás tehát egészségünk megőrzésére egyrészt egy diéta, másrészt meg a sok mozgás.
A francia parlament két hétig tartó heves közéleti vita után vasárnap este elfogadta a koronavírussal szembeni védettségi igazolást felváltó oltottsági igazolásról szóló törvénytervezetet.
A többszörösen módosított szöveget a nemzetgyűlésben 215 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadták el – írja az MTI.
A kormány azt szeretné, ha január 20-án életbe lépne az új intézkedés, de az ellenzéki szocialisták jelezték, hogy bár megszavazták a javaslatot, az alkotmánytanácshoz fordulnak az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának szavatolására, ami néhány nappal tovább késleltetheti a törvény kihirdetését.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésen és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldalon kívül végül valamennyi parlamenti párt megszavazta a végső szöveget.
Az oltottsági igazolás – amely három adaggal érvényes – az augusztus óta érvényes, vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) váltja fel.
A jövőben egy negatív teszt nem elégséges a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket, hanem oltottsági igazolást kell bemutatni az ötvennél több főt fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon.
A törvény 16 éves kortól írja elő az oltottsági igazolás használatát, ugyanis 16 éves kortól nem kötelező szülői beleegyezés az oltás felvételéhez. A 12 és 15 év közöttieknek továbbra is elég a védettségi igazolást bemutatni.
Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai a járvány stabilizálódására utalnak. A naponta feltárt új esetek száma még mindig nagyon magas, de már nem emelkedik a múlt heti rekord fölé, amikor is 24 óra alatt több mit 360 ezer új esetet jelentettek.
Vasárnap 278 ezer fertőzöttet regisztráltak az egy héttel ezelőtti 296 ezerhez képest, többségüknél az omikron-variánst mutatták ki, miközben az intenzív osztályon ápoltak száma az elmúlt napokban már csökkent. Jelenleg 3850 súlyos beteget ápolnak a kórházakban, nagy többségük még a delta-variánssal fertőződött meg.
Az oltásra jogosultak 94 százaléka, a teljes lakosság nyolcvan százaléka (54 millióan) felvette az oltás első adagját, míg 77,5 százaléka a második adagot, 45 százaléka pedig a harmadik adagot is megkapta.