A Baltikumra összpontosítanának a brit kormány katonai bővítésre vonatkozó tervei. Boris Johnson szerint ez egyértelmű üzenet a Kremlnek: nem fogják tűrni Oroszország destabilizációs tevékenységét. Magyarországon egyelőre egy brit katona sem állomásozik.
Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban felkérte a brit védelmi és biztonsági szolgálatok vezetőit további európai védelmi-katonai opciók fontolóra vételére. A londoni védelmi minisztériumban tartott minapi találkozón a brit hadvezetés számos lehetőséget terjesztett elő „a fokozódó orosz agresszió” veszélyének enyhítésére a térségben. Ezek között a lehetőségek között szerepel további alakulatok telepítése és a NATO védelmi képességének erősítése.
Boris Johnson a londoni alsóházban tartott felszólalásában az orosz–ukrán válságról úgy fogalmazott: az ukránok készek felvenni a harcot, folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerilla-hadviselésben, és ha Oroszország ezt az utat követi,
sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni.
A Sky News szerint Boris Johnson arról is beszámolt, hogy az Egyesült Királyság NATO-csapatokkal rendelkezik Észtországban, a múlt héten páncéltörő rakétákat és egy kisebb, brit katonákból álló kiképzőcsoportot küldött Ukrajnába, ahol a hadsereg 2015 óta 21 ezer ukrán katonát képezett ki.
Boris Johnson elmondta, jelenleg annak a megbeszélése folyik, hogy mit tehetnek a NATO délkeleti és keleti részének a megerősítése érdekében. Hozzátette: „Kérdések vannak Magyarországgal és azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnénk ott, mint tudja, összetett probléma része az ukrajnai magyar kisebbség.”
A brit miniszterelnök felszólalásával kapcsolatban a Portfolio megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, érdeklődve arról, hogy folynak-e tárgyalások brit vagy NATO-csapatok telepítéséről Magyarországra. A minisztérium közölte: Magyarország a NATO lojális tagja, de szerintük továbbra is az a legjobb megoldás, ha diplomáciai úton rendezik a konfliktust.
Magyarországnak az a jó, ha a keleti határszakaszon béke van, és nem fegyveres konfliktus. Ezért mindig segíteni fogjuk a vitás kérdések tárgyalásos rendezését
– idézi a lap a Honvédelmi Minisztérium közleményét.
A lap felkereste a brit hadügyminisztériumot is, ahol elárulták: a brit hadsereg vezeti a NATO harccsoportját Észtországban, és „ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, szeretnénk hozzájárulni minden új NATO-bevetéshez, hogy megvédjük európai szövetségeseinket”. A hadügyminisztérium azt is elárulta, hogy jelenleg Magyarországon egy brit katona sem állomásozik.
Nagy-Britannia hétvégén fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ennek célja az európai határok megerősítése lenne „a fokozódó orosz agresszióval szemben”.
A tájékoztatás nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Johnson hivatala azonban egyenes utalást tett rá, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana. London a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresre emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene a balti köztársaságba. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
Boris Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küldi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét, és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett.
A brit miniszterelnök elmondta: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ugyanakkor határozott nemmel válaszolt a BBC azon kérdésére, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel. Stoltenberg úgy fogalmazott: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején – mondta a főtitkár.
A százszázalékos biztonsági garancia, amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna, a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem – tette hozzá. Stoltenberg külön kiemelte:
a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.
London kormánytisztviselőket küld Brüsszelbe a jövő héten azzal a feladattal, hogy véglegesítsék a NATO-val a segítségnyújtási felajánlás részleteit. Boris Johnson a hét elején telefonon tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Andrej Klein, Oroszország brit nagykövete egyértelműen kijelentette, hogy Moszkva nem akar háborút, a kialakult feszültséget pedig diplomáciai úton akarja rendezni.
A diplomata kizárta azt a lehetőséget, hogy az orosz fegyveres erők elsőként támadják meg Ukrajnát. Véleménye szerint egyetlen orosz tisztviselő sem mondott olyat, ami fenyegetné az ukránokat. Kelin úgy véli, hogy a NATO-bővítés csapást mér Európa, különösen Oroszország biztonságára.
A kérdés az, hogy a NATO-bővítés növeli-e vagy csökkenti a biztonságot. A mi szempontunkból ez csapást jelent Európa és Oroszország biztonságára
– idézi a nagykövetet a TASZSZ orosz hírügynökség.
Oroszország fő terve nemcsak a csapatok koncentrálását írja elő, hanem kibertámadások lebonyolítását és dezinformáció terjesztését is – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Kormányunk álláspontja a következő: az Orosz Föderáció destabilizálós akciói, beleértve a kibertámadásokat, a dezinformációt, a gazdasági nyomást, a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat, elkerülhetetlenek. De még van esélyünk megakadályozni egy katonai műveletet
– vélekedett Dmitro Kuleba. A miniszter megjegyezte, az a legfontosabb, hogy megakadályozzák Oroszországot abban, hogy megvalósítsa fő tervét.
Az ukrán külügyminiszter úgy látja, hogy az elmúlt években Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta, hanem az európai országokat is kibertámadások vagy félretájékoztatás formájában, nem utolsósorban pedig a földgáz árának emelésével – írja az RBK ukrán híroldal.
Joseph Weisberg, volt CIA-tisztből lett író szerint Oroszország hatalmas hibát követne el azzal, ha támadást indítana Ukrajnával szemben. Megjegyezte: Oroszország és az Ukrajnát bőségesen támogató Egyesült Államok nem is különbözik egymástól annyira.
Az egykori CIA-tiszt úgy gondolja, hogy javítani kellene Washington és Moszkva kapcsolatán, amihez az Egyesült Államoknak „egy kis önismeretre” lenne szüksége. Szerinte Oroszország politikai és katonai érdekei Ukrajnában nem sokban különböznek az Egyesült Államok latin-amerikai érdekeitől.
Véleménye szerint Washingtonnak el kellene döntenie, hogy nem harcol tovább Oroszország ellen, és nem folyik bele az orosz–ukrán konfliktusba. Úgy látja, hogy Oroszországot aggasztja az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalása, míg az Egyesült Államok a jelek szerint az orosz agresszió miatt aggódik Ukrajnában. Hozzátette: egyik fél sem képes visszalépni a szakadék széléről – írja a Times of Israel.
(Borítókép: Boris Johnson. Fotó: Jack Hill / POOL / AFP)