Orbán Viktor Moszkvában javasolta a múlt héten, hogy közvetlen járatokat kellene indítani Budapestre Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter már tavaly nyáron arról számolt be, hogy létrejön a közvetlen légi összeköttetés az Urál lábánál fekvő orosz ipari központ és a magyar főváros között. Szeptember óta repülnek az utasszállítók.
A magyar miniszterelnök minapi, az orosz elnökkel folytatott moszkvai megbeszéléséről szóló tudósításokban – az ukrán viszály és a gázellátás sokkal égetőbb kérdései miatt – érthető okokból elsikkadt, hogy az idegenforgalom fellendítése is szóba került.
Orbán Viktor a találkozón azt kérte, hogy
Moszkva tegye lehetővé több orosz utasszállító repülőgép érkezését Magyarországra, mert jelenleg a gépek tele vannak, és a kapacitás növelése esetén több orosz turista érkezhetne Magyarországra.
Szintén magyar kérés, hogy Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is induljanak közvetlen járatok Budapestre – ezt jelentette az MTI.
De miért éppen ebből a két városból?
Ráadásul a felvetés már csak azért is furcsa, mert Jekatyerinburg Kolcovo nevű repteréről – tavaly szeptember óta – vasárnaponként most is indulnak közvetlen járatok a budapesti Liszt Ferenc repülőtérre és persze vissza. A repülési idő az Ural Airlines (Uralszkije Avialinyii) adatai szerint négy óra negyven perc.
A járat indításáról még Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be 2021 júliusában tett oroszországi látogatása után.
A csaknem másfél milliós, Katalin cárnőről elnevezett Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. Az Európát Ázsiától elválasztó Urál hegység lábánál fekvő ipari központot 1924-től Szverdlovszknak hívták, a Szovjetunió felbomlásakor azonban, 1991-ben visszanyerte eredeti nevét.
Jekatyerinburg a magyar hírekbe ritkán került be. Az olvasók általában a bűntényekre kapták fel a fejüket. Tavaly májusban például az ivócimboráival végzett egy magányos késelő, aki a kiérkező rendőröket is megfenyegette. Lelőtték.
Csaknem fél évvel később, októberben tizenhatan haltak meg Jekatyerinburgban, ahol egy helybeli metil-alkoholos pancsolt szesszel üzletelt a piacon. Letartóztatták.
Ezt megelőzően, még 2016-ban ketten meghaltak, heten pedig megsebesültek, miután egy férfi Kalasnyikovval tüzet nyitott haragosaira egy eldurvult konfliktusban. Elszökött.
Ugyanakkor építészeti szempontból a 2018-as labdarúgó-világbajnokság egyik legérdekesebb, leginnovatívabb megoldása volt a jekatyerinburgi Központi Stadion – vagy ahogy a vébén hívták: a Jekatyerinburg Aréna –, egy régi homlokzat mögé rejtett hipermodern stadion.
Jekatyerinburgban egyébként az aktív magyar–orosz gazdasági kapcsolatokra való tekintettel
2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik.
Ez utóbbi Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után, viszont az egyetlen Oroszország területén, amely schengeni vízumközpontként működik. A jekatyerinburgi magyar főkonzulátus jelenleg a magyar mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.
A Kolcovóról indított légi járatok telítettségéről nincs információ. Elképzelhető, hogy zsúfolásig megteltek, ezért talán a járatsűrítés ötlete merült fel.
Kalinyingrádból azonban valóban nem indultak eddig repülőgépek Budapestre. A két város között csak légi úton, egy vagy két átszállással lehet közlekedni.
Az idegenforgalmi idényben viszont közvetlen járatok indultak Kalinyingrádból a balatoni, sármelléki repülőtérre, amelyet tavaly vásárolt vissza az állam Széles Gábor nagyvállalkozótól.
A kalinyingrádiak kedvelt magyarországi úti célja Hévíz.
A 800 ezer lakosú Kalinyingrád egyébként a róla elnevezett, Oroszországtól különálló, Lengyelország és Litvánia közé beékelődött terület központja. A város leghíresebb szülötte kétségtelenül Immanuel Kant filozófus, aki természetesen nem volt orosz: az akkor Poroszországhoz tartozó szülőhelyét Königsbergnek hívták.
Három és fél éve, 2018 novemberében néhány orosz nacionalista rózsaszín festékkel öntötte le a kalinyingrádi Balti Szövetségi Egyetem előtt álló szobrát. A tettes(ek) azt üzenték: „Szégyen az árulókra! Szégyen Kantra! Győzelem Oroszországnak!” – Kant volt történetesen a nacionalizmus és minden „nemzeti” logika valaha élt egyik legkövetkezetesebb ellenfele.
Az oroszok tavaly a budapesti fürdőkben voltak – erről számolt be 2021 májusában a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A tudósítás címe kísértetiesen emlékeztet A tizedes meg a többiek című filmben elhangzott, azóta szállóigévé vált mondatra: „Az oroszok már a spájzban vannak!”.
Az állami idegenforgalmi hivatal azt írta: 2020-ban Oroszország a 10. helyen állt a küldőpiacok rangsorában. Magyarán innen érkezett a tizedik legtöbb turista az országba. Az orosz vendégek háromnegyede a fővárosban landolt. (Budapesten és Sármelléken kívül Debrecenben fogadnak még Oroszországból érkező járatokat.)
Tavalyelőtt az orosz látogatókat – az MTÜ összefoglalója szerint – a termálfürdők vonzották elsősorban a fővárosban, de Hévízre és Hajdúszoboszlóra is szívesen utaztak. A túlnyomórészt 35 év feletti vendégek átlagosan négy éjszakát töltöttek Magyarországon.
A moszkvai tárgyalások szerint vélhetően az orosz vendégek számát szeretnék gyarapítani.
A RyanAir mellesleg Magyarország és Oroszország között nem üzemeltet közvetlen járatokat, a WizzAir gépeivel pedig Kazanyba, Moszkvába és Szentpétervárra lehet utazni.
(Borítókép: A jekatyerinburgi Koltsovo nemzetközi repülőtér B termináljának külső képe. Fotó: Donat Sorokin / AFP)