A Fehér Ház becslése szerint egy nagyszabású, Ukrajna-ellenes orosz inváziónak akár ötvenezer polgári áldozata is lehet, a támadás pedig újabb menekültválságot robbanthat ki Európában, 1-5 millióan kelnének útra, elsősorban Lengyelország felé.
A Biden-kormányzat magas rangú tisztségviselői a minap arról tájékoztatták a törvényhozókat, hogy az orosz hadsereg felsorakoztatta az Ukrajna elleni teljes invázióhoz szükséges erők 70 százalékát.
A képviselőház és a szenátus törvényhozóival tartott hatórás zárt ülésen arra figyelmeztettek: ha az orosz elnök a legagresszívabb lehetőséget választja, akkor gyorsan bekerítheti, sőt elfoglalhatja a fővárost, Kijevet, és eltávolíthatja az ország demokratikusan megválasztott elnökét, Volodimir Zelenszkijt. Az amerikai kormányzati illetékesek szerint az invázió félelmetes menekültválságot idézhet elő az európai kontinensen, mert milliók kényszerülnének otthonaik elhagyására.
Az amerikai hírszerzés még mindig nem erősítette meg, hogy Putyin végleges döntést hozott volna a megszállásról. A műholdképekből, az orosz erők közötti kommunikációból és a mozgásban lévő orosz felszerelésről készült képekből azonban kikövetkeztethető:
gyakorlatilag minden készen áll a második világháború utáni legnagyobb szárazföldi katonai bevetésre Európában.
Egy nagyszabású támadás sok áldozattal járna. A becslések szerint 25-50 ezer civil, az ukrán hadsereg 5-25 ezer, illetve az orosz hadsereg 3-10 ezer tagja veszíthetné életét az összecsapásokban. Az invázió következtében 1-5 millió menekült kelne útra, elsősorban Lengyelország felé – írja a New York Times.
Amennyiben Putyin a megszállás mellett dönt, amerikai tisztviselők szerint az csak valószínűleg február második felében fog bekövetkezni. Addig még inkább megdermed a talaj, ami megkönnyíti a nehéz járművek és felszerelések mozgatását, és befejeződik a téli olimpia, ami segítheti az orosz elnököt abban, hogy ne kerüljön szembe kritikus szövetségesével, Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A baljós tájékoztató volt az egyik legutolsó lövés a Putyin terveire mért, hetek óta tartó amerikai sortűzben. Ugyanazon a napon tették közzé azt is: állítólag bizonyítékaik vannak arra, hogy az oroszok egy hamisított, felkavaró képeket mutató videót készítenének egy ukrán támadást követő helyszínről, halottakkal, török gyártmányú drónmaradványokkal és hozzátartozókat sirató színészekkel. Ezzel azt sugallnák, hogy az orosz ajkú lakosságot támadás érte, ami ürügyet teremthetne egy nyílt katonai beavatkozáshoz.
A figyelmeztetések közzététele része a Fehér Ház összehangolt kampányának, amelynek célja, hogy leleplezze az orosz elnök manővereit, és így próbáljon nemzetközi nyomást gyakorolni rá, valamint világossá tenni számára, hogy a helyzet további eszkalálódása milyen kockázatokat rejt Oroszország számára.
„Az őrület és a rémhírterjesztés folytatódik” – reagált Oroszország helyettes nagykövete az ENSZ-ben.
Madness and scaremongering continues..what if we would say that US could seize London in a week and cause 300K civilian deaths? All this based on our intelligence sources that we won't disclose.Would it feel right for Americans and Britts?It's as wrong for Russians and Ukrainians https://t.co/Zai1tpowO7
— Dmitry Polyanskiy (@Dpol_un) February 6, 2022
„Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy az USA egy hét alatt elfoglalhatja Londont, és 300 ezer civil halálát okozhatja? Mindezt soha közzé nem tett hírszerzési forrásaink alapján. Vajon jól éreznék magukat az amerikaiak és a britek? Az oroszok és az ukránok számára ez ugyanolyan rosszul hangzik” – üzente Dmitrij Poljanszkij.
Hogy Putyin a maximalista megközelítést alkalmazza, és megkísérli elfoglalni egész Ukrajnát, vagy megelégszik az oroszok lakta keleti területek bekebelezésével – erre a kérdésre az amerikai, európai és ukrán tisztségviselők még nem találták meg a választ.
Európában a felsorolt bizonyítékok alapján azt valószínűsítik, hogy a Kreml először kibertámadásokkal megbénítaná Ukrajna elektromos hálózatát és kommunikációját, majd elfoglalná Kelet-Ukrajna oroszok lakta területeit azzal a céllal, hogy az országot nagyjából a Dnyeper folyó mentén kettévágja. Az USA nem zárja ki ennek a lehetőségét, kivált, ha Putyinnak az a taktikája, hogy egy kisebb katonai akcióval még inkább megossza az európaiakat a legsúlyosabb gazdasági szankciók életbe léptetéséről.
A nyugati hírszerzés szerint az orosz katonai vezetők bíznak abban, hogy egy villámháborúban el tudják foglalni Ukrajnát, fenntartásaik vannak azonban azzal kapcsolatban, vajon képesek lennének megtartani az országot, ahol ellenállásra számíthatnak. NATO-spekulációk szerint az sem kizárt, hogy Putyin megszállja az országot, megpróbálja megváltoztatni az ukrán vezetést, majd részben visszavonja erőit.
A kongresszusi tájékoztatón az amerikai tisztviselők – Lloyd Austin védelmi miniszter, Antony Blinken külügyminiszter, Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés elnöke és Mark Milley tábornok, vezérkari főnök – öt lehetőséget vázoltak fel, amelyekkel Putyin ambíciói függvényében élhet:
Ez utóbbi az a forgatókönyv, amely vélhetően a legtöbb áldozattal járna, és feltehetően a legkeményebb szankciókat vonná maga után az Egyesült Államok és Európa részéről.
Az orosz elnök katonai értelemben minden lehetőségre felkészült – állítja az amerikai vezérkari főnök.
Ha most olyan időszakban élünk, amikor valaki bevonulhat egy országba, elfoglalhatja, és magáénak vallhatja, nem hiszem, hogy meg fog állni Ukrajnánál
– visszhangozta a kongresszusi tájékoztató után Marco Rubio azt a félelmet, hogy Putyin megpróbálja átrajzolni a kontinens térképét, és feltámasztani a Szovjetuniót.
A floridai republikánus szenátor szerint az orosz invázió „majdnem biztos”.
Az orosz csapatok felállása arra utal, hogy csipeszbe fogják Ukrajnát, és három irányból – Fehéroroszország felől északról, keletről és a Fekete-tenger felől délről – támadják meg.
Az európai tisztviselők kétkedéssel fogadják egész Ukrajna lerohanásának tervét. Egyesek úgy vélik, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck-medence vagy legfeljebb Kelet-Ukrajna annektálása a cél, amelynek nyugati határa a Dnyeper folyó lenne.
(Borítókép: Az orosz katonai körzet T-72B3 típusú tankjai terepi tüzelést hajtanak végre a Kadamovszkij tartományban 2022. február 3-án. Fotó: Erik RomanenkoTASS / Getty Images)