A német szövetségi alkotmánybíróság pénteken elutasította az egészségügyben és az ápolás-gondozásban dolgozók sürgős kérelmeit a Covid–19 elleni védőoltás beadatására kötelező törvény felfüggesztésével kapcsolatban.
A döntés azt jelenti, hogy egyelőre ugyan lehet alkalmazni a jogszabályt, de az alkotmánybíróság az úgynevezett főeljárásban majd még megvizsgálja, hogy megfelel-e az alaptörvénynek.
A szövetségi törvényhozásban (Bundestag, Bundesrat) decemberben elfogadott törvény szerint az egészségügyi intézményekben (kórházakban, klinikákon, rendelőkben) és az ápolási, gondozási intézményekben (idősotthonokban, bentlakásos gondozási központokban) dolgozóknak legkésőbb március 15-ig meg kell szerezniük a teljes oltást a Covid–19 ellen.
Február elejéig több mint háromszázan nyújtottak be panaszt a törvény ellen az alkotmánybíróságon, és sokan az alkalmazás azonnali felfüggesztését is kérték. A testület egy ilyen kérelemről határozott, de a döntése mindre érvényes.
Indoklása szerint a Covid–19 elleni védőoltás igen csekély valószínűséggel jár súlyos mellékhatásokkal, a fokozottan veszélyeztetett emberek egészségét viszont nagyban fenyegeti, ha megfertőződnek a betegséget okozó vírussal (SARS-CoV-2), vagyis a kötelező védőoltásból fakadó esetleges hátrányok kevésbé súlyosak, mint a kockázati csoportokba tartozó embereket a jogszabály felfüggesztése esetén fenyegető hátrányok.
Németországban az egészségügyi és az ápolási-gondozási dolgozók oltási kötelezettségétől függetlenül mérlegelik a felnőttek általános oltási kötelezettségének bevezetését. A szövetségi parlamentben (Bundestag) januárban tartották az első vitát. Ezen nem konkrét javaslatokról tárgyaltak, hanem a megközelítésmódokat, véleményáramlatokat tárták fel.
A szövetségi kormány távol tartja magát a vitától, nem is terjeszt elő javaslatot, álláspontja szerint a képviselőknek önállóan, a frakciófegyelem elvének felfüggesztésével kell dönteniük az ügyről. Ez összefügg azzal is, hogy nincs egység a koalícióban és a koalíciót alkotó pártokban sem. Az oltási kötelezettséget leginkább a legkisebb kormánypártban, a liberális Szabad Demokrata Pártban (FDP) ellenzik.
Az ügy minden pártot megoszt, kivéve az ellenzék vezető erejétől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, amelynek képviselői egységesen elutasítják az oltási kötelezettséget.
Gibraltáron és Kubán már három adagnyi vakcinát kaptak az állampolgárok, Chilében 245, Szingapúrban 239 az átoltottsági mutató száz lakosra vetítve, közölte a CNN. Az Európai Unióban Málta áll a legjobban 237, majd Dánia 226-os értékkel, Bulgária zárja a sort 61-es mutatóval.
Kína szárazföldi részén száz lakosra 209 védőoltás jut, Ausztráliában 201, Németországban 200. Magyarországon száz lakosra vetítve 166 ez az érték, míg Japánban 168, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 164. A szomszédos országok közül Romániában száz állampolgár eddig 86 dózis oltást kapott, Ukrajnában hetvenet.
Afrika rosszul áll átoltottságban, például Elefántcsontparton 28 ez a mutató, Nigériában tíz, Tanzániában öt, Burundiban egy.
Az első oltást Kínában s az USA-ban már több mint 420 napja beadták, Burundiban még négy hónapja sincs. Kínában hárommmilliárd, Indiában 1,7 milliárd, az Amerikai Egyesült Államokban 544 ezer adagnyi védőoltást adtak be eddig, Pitcairn-szigetén 94 dózist.
Bár számos országban megkezdődött már az 5–11 év közötti gyermekek oltása a koronavírus ellen, ám akár az Amerikai Egyesült Államokban, akár Európa-szerte alacsonyak az átoltottsági mutatók, írta a Japan News.
A tengerentúlon a hatóságok már október végén engedélyezték a Pfizer-BioNTech vakcinájának az alkalmazását. Akkor a gyerekeket oltották kórházakban, iskolákban is. Ugyanakkor 28 millió gyermekből 6,6 millió kapott eddig legalább egy dózist.
Felmérések szerint az amerikai szülők harminc százaléka elveti a vakcinát, és 33 százalék azt jelezte: még kivár a védőoltás beadásával. Nem egy amerikai államban a kormányzat százdolláros ajándékutalványt ajánl fel az oltakozó gyermekeknek, illetve szüleiknek.
Európában november végétől vehetik fel kiskorúak a vakcinát. Franciaországban az 5 és 9 év közöttiek 2,8, a 10–11 évesek 8,4 százaléka kapott legalább egy dózist, Németországban mintegy két hónap alatt az 5–11 éves gyermekek csaknem húsz százalékának adták be a vakcinát koronavírus ellen.
A Novavax csütörtökön bejelentette, hogy a koronavírus elleni vakcinája hatékony és biztonságos a 12 és 17 év közötti fiatalok körében egy most publikált felmérésük alapján – írja a FOX News.
A gyártó legfrissebb tanulmányába 2247 fiatalt vont be. A 12 és 17 év közötti gyerekek körében elvégzett felmérések azt mutatták, hogy a kétdózisú vakcina 80 százalékban volt hatékony.
Mint ismert, a gyártó vakcinája az első olyan fehérjealapú vakcina, amely alkalmazási engedélyt kapott az EU-ban. Korábban már az Egyesült Királyságban, Európában lévő hatóságok is zöld utat adtak a felnőtt lakosság körében történő oltás alkalmazásához.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor még jóváhagyásra vár a vakcina engedélyezése.
(via FOX News)
A világon 405 904 465 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 788 906 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai alapján.
Egy nappal korábban a világon 403 218 603 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 777 206 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV–2 vírus okozta Covid–19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 77 428 574. A halálos áldozatok száma 915 430.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
(via MTI)
Megszűnt a külföldről Angliába utazók érkezés utáni koronavírus-tesztelési kötelezettsége pénteken. Az új szabályozás brit idő szerint hajnali 4 órakor, közép-európai idő szerint 5-kor lépett érvénybe, és a koronavírus ellen teljeskörűen beoltott utasokra vonatkozik.
Ezzel teljesen megszűntek az Angliába utazók koronavírus-tesztelési kötelezettségei.
Január első hetéig a beutazóknak az indulás előtt is koronavírustesztet kellett végeztetniük, az érkezés után pedig PCR-szűrésnek kellett alávetniük magukat, és ennek eredményét elkülönítésben kellett megvárniuk.
Az indulás előtti kötelező tesztet az idei év elején már eltörölte a brit kormány, és nem sokkal később az érkezés utáni PCR-teszt elvégzésének kötelmét is feloldották, de az érkezés utáni második nap végéig el kellett végeztetni egy gyorstesztet.
A brit kormány január végén hozott döntése alapján azonban péntektől ez az utolsó tesztkötelezettség is megszűnt a teljeskörűen beoltott beutazók esetében.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter az új szabályozást ismertetve annak idején úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy az utazáshoz kötődő koronavírus-tesztelés fenntartása már nem jár gyakorlati haszonnal a teljeskörűen beoltott utasok esetében.
A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagait ismeri el.
A nem teljesen beoltottaknak péntektől a beutazáshoz az indulás előtti két napban elvégzett koronavírusteszt negatív leletét kell felmutatniuk, és az érkezés utáni második nap végéig is egy PCR-tesztet el kell végeztetniük. Ennek a tesztnek az időpontját még az indulás előtt le kell foglalniuk.
Nekik sem kell azonban angliai érkezésük után elkülönítésbe vonulniuk, csak abban az esetben, ha a beutazás utáni PCR-teszt eredménye pozitív.
(via MTI)