Ukrajna tárgyalásra szólította fel az oroszokat, közben az amerikaiak megkezdték az EBESZ-megfigyelők kivonását Donyeck térségéből, és a brit kiképzők is távoznak az országból.
Oroszország nem válaszolt a bécsi dokumentum iránti megkeresésünkre, megtesszük a következő lépést. Ukrajna a következő 48 órában találkozót hív össze Oroszországgal és az összes tagállammal, hogy megvitassák az orosz csapatok áthelyezését, amelyek az ország határa mentén és az ideiglenesen megszállt Krímben találhatók – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
Hozzátette: ha Oroszország komolyan gondolja biztonságának oszthatatlanságát az EBESZ-térségben, teljesítenie kell a katonai átláthatóság iránti kötelezettségvállalását, hogy csökkentse a feszültségeket, és erősítse a biztonságot valamennyi részt vevő állam számára.
Két nappal ezelőtt az ukrán külügyminiszter arra kérte Oroszországot, hogy 48 órán belül adjon részletes magyarázatot az ukrán területtel szomszédos területeken, köztük a Krímen zajló katonai tevékenységekről. Kifejtette, hogy Kijev ezzel a bécsi dokumentumnak megfelelően alkalmazta a veszély csökkentésére vonatkozó mechanizmust.
Dmitro Kuleba hangsúlyozta, hogy megfelelő magyarázat hiánya vagy nem megfelelő tájékoztatás esetén az Orosz Föderációhoz és más államokhoz, a bécsi dokumentum résztvevőihez fordul rendkívüli ülés összehívása ügyében, ahol Oroszországnak magyarázatot kell adnia a csapatmozgásokra.
Az 1992-ben elfogadott bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát.
Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vasárnap folytatott telefonos tárgyalást, a Fehér Ház közleménye szerint a megbeszélés 51 percig tartott – számolt be az MTI.
Az amerikai vezető „világossá tette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy „a diplomácia és az elrettentés” a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.
Az amerikai elnök jelezte, hogy Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor „más forgatókönyvekre is felkészült”.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió „bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet”. Moszkva azonban tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.
Az ukrán elnök hivatala vasárnap este közzétett közleménye szerint Zelenszkij meghívta Joe Bident a következő napokban Ukrajnába.
Biztos vagyok abban, hogy megérkezése Kijevbe erős jelzés lesz, és hozzá fog járulni a feszültségek oldásához az elkövetkező napokban, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a helyzet stabilizálása szempontjából
– idézte Zelenszkijt a hivatala.
Olekszij Goncsarenko parlamenti képviselő szerint Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter tanácskozást tart az ukrajnai légi közlekedés esetleges felfüggesztéséről. Olekszij Goncsarenko szerint már hétfő délután négy órától felfüggeszthetik a légi forgalmat.
Eközben a holland KLM királyi légitársaság elővigyázatosságból törölte az összes Ukrajnába tartó járatát az országot fenyegető háború miatt.
Ez a döntés az után született, hogy felülvizsgálták a piros kóddal ellátott utazási ajánlásokat és egy kiterjedt biztonsági elemzést
– közölte a légitársaság, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudják, mikor indítják újra a légi közlekedést. Ezenkívül az egyik, Portugáliából indított járat, amely az ukrajnai Boriszpilbe tartott, nem léphetett be Ukrajnába mintegy 180 utassal a fedélzetén. A gép végül Moldovában landolt – jelentette az Unian hírügynökség.
A SkyUp légitársaság várhatóan február 14-től leállíthatja a jegyek árusítását.
Az Egyesült Államok vasárnap megkezdte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében szolgáló személyzetének kivonását az oroszbarát szakadárok kezén lévő, kelet-ukrajnai Donyeck városából egy esetleges orosz invázió veszélye miatt.
A Reuters beszámolója szerint az EBESZ jelzését viselő több páncélozott járművet lehetett látni a szervezet helyi székháza előtt vasárnap kora reggel. A járműveket bőröndökkel pakolták meg, majd elhajtottak. Az EBESZ egyelőre nem reagált a megkeresésekre.
Később az EBESZ hivatalos közleményben megerősítette a hírt.
A hírügynökség két forrásból is úgy értesült, hogy az Egyesült Államok kivonja EBESZ-megfigyelőit Ukrajnából, Nagy-Britannia pedig átirányítja sajátjait a szakadárok uralma alatt álló térségekből az ukrán kormány kezén lévő régiókba.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója elmondta: Kijev abban érdekelt, hogy az EBESZ különleges megfigyelőmissziója teljes kapacitással működjön, ugyanakkor nem kommentálta „az EBESZ-re tartozó ügyeket”.
Az Egyesült Államok nagykövetségének diplomáciai munkatársai, akik az evakuációs hullám után Ukrajnában maradtak, a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) folytatják munkájukat – mondta az amerikai diplomáciai szolgálat egyik tagja a Jevropejszka Pravdának.
Mint mondta, ez egy ideiglenes döntés, a nagykövetség csapata vissza fog térni Kijevbe, amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kijevi nagykövetség mikor kezdi újra működését. A nagykövetség fő csapata Lembergben fog dolgozni.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bírálta az amerikai lépést, mondván, az EBESZ missziója a Washington által szított „katonai pszichózis” hatása alá került. Közleményében felszólította az EBESZ vezetését, hogy vegye elejét az ukrajnai misszió manipulálására irányuló próbálkozásoknak, mivel „a megfigyelési tevékenységre most van a leginkább szükség”.
Felszólítjuk az EBESZ vezetését, hogy határozottan vessen véget a misszió manipulálására irányuló kísérleteknek, és akadályozza meg, hogy a szervezetet belerángassák a körülötte játszott tisztességtelen politikai játszmákba
– mondta Maria Zaharova. Hozzátette: az EBESZ soros elnöksége és az EBESZ főtitkára tájékoztatta a tagállamokat „egy sor ország” azon döntéséről, hogy állampolgáraikat, akik az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelőmissziójának személyzetéhez tartoznak, „a biztonsági feltételek romlása miatt” áthelyezik.
Véleménye szerint ez a döntés komoly aggodalomra ad okot. A missziót szándékosan rángatják bele a Washington szította „militarista pszichózisba”, és eszközként használják egy esetleges provokációhoz.
Egy diplomáciai forrás szerint a dán EBESZ-megfigyelők is elhagyták Donyecket. A Reuters nem tudta megállapítani, hogy elhagyták-e Ukrajnát, vagy az ukrán kormányerők felügyelte térségekbe mentek.
Eddig 21 EBESZ-megfigyelő hagyta el a felkelők uralma alatt lévő várost, és további harminc tervez így tenni.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet különleges megfigyelőmissziója a Krím félsziget Oroszország általi 2014-es elcsatolása nyomán a kijevi kormányerők és az Moszkva-barát szakadárok között Kelet-Ukrajnában folyó harcok kitörése óta működik a régióban. Az EBESZ honlapja szerint az Ukrajnában állomásozó 680 megfigyelőből 515-en az ország keleti felében tevékenykednek.
Az ukrajnai kiképzést segítő brit csapatok is elhagyják az országot – mondta James Heappey, a brit védelmi minisztérium fegyveres erőkért felelős államtitkára a BBC Radio 4 Today című műsorában.
Nem lesznek csapatok Ukrajnában, ha ott konfliktus lesz
– fogalmazott. A nagykövetség egyes alkalmazottait szintén kivonják, de Melinda Simmons ukrajnai brit nagykövet a Twitteren azt írta:
Kijevben maradok, és továbbra is ott dolgozom. A nagykövetség továbbra is működőképes.
Paul Adams, a BBC kijevi munkatársa elmondta, hogy a brit nagykövetségen távozásra utaló jelek mutatkoztak, a személyzet tagjai ugyanis táskákat pakolnak az autójukba, és elhagyják Ukrajnát.
Az ukrajnai orosz invázió megakadályozására tett nyugati erőfeszítéseket Ben Wallace brit védelmi miniszter a náci Németországgal kötött 1938-as, meghiúsult müncheni megállapodáshoz hasonlította. Wallace azt mondta a Sunday Timesnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bármikor csapatokat küldhet Ukrajnába, és azt sugallta, hogy egyes nyugati országok nem voltak elég kemények Moszkvával szemben.
Lehet, hogy Putyin csak leállítja a tankjait, és mindannyian hazamegyünk, de a nyugatiak közül néhányan München szagát érzik a levegőben
– fogalmazott a brit védelmi miniszter. Szerinte a nyugati vezetők azt gondolják, hogy rá tudják venni Putyint a csapatok leállítására.
Wallace konzervatív képviselőtársát, Brandon Lewist a müncheni összehasonlításról kérdezték vasárnap reggel a brit televízióban. Szerinte nem a nácikkal való asszociáció a lényeg.
Wallace a második világháborút megelőző diplomáciai kísérleteket és a mostani diplomáciai kísérleteket hasonlította össze
– idézi Brandon Lewist a Times of Israel.
Washington és szövetségesei a kiújult feszültségek közepette felszólították állampolgáraikat, hogy haladéktalanul hagyják el Ukrajnát. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.
Szombaton felhívás jelent meg a Magyar Konzuli Szolgálat honlapján az Ukrajnába készülődőknek, hogy fontolják meg utazási szándékukat. A tájékoztató felhívja a figyelmet a fokozódó ukrán–orosz konfliktusra, ami miatt jobb későbbre halasztani az utazást. Ha mégis menni szeretnének, kérik, hogy regisztráljanak konzuli védelemre, kövessék figyelemmel a helyi híreket, a közösségi médiát, és tartsák be a hatóságok utasításait.
Amennyiben bárki úgy dönt, hogy a konzuli szolgálat felhívása ellenére az országba utazik, vagy ott marad, vegye figyelembe, hogy a biztonsági helyzet következtében a konzuli szolgálat nem feltétlenül tudja garantálni a segítségnyújtást! – olvasható a tájékoztatóban.
(Borítókép: Ukrán katona a donyecki régióban. Fotó: Oleksandr Klymenko / Reuters)