A tervezett behatolás „rakétákkal történő légi támadást és egy kulcsfontosságú ukrajnai terület elfoglalását foglalja magában” – jelentette ki Mikk Marran.

Jelenleg úgy értékeljük, hogy elkerülik a népesebb városokat, mert ezeknek a területeknek az elfoglalásához túl sok katonára van szükség

– mondta Mikk Marran a szolgálat éves jelentéséről tartott sajtótájékoztatón.

A hírszerző szolgálat vezetője szerint egy másik lehetőség lehet a harcok fokozódása a két oroszbarát szakadár ukrajnai területen. Egy ilyen eszkaláció „nagyon valószínű”, ezzel Oroszország hihetően tagadhat, és elkerülheti a szankciókat.

Ha Oroszország sikerrel jár Ukrajnában, ez felbátoríthatja Moszkvát, hogy a következő években növelje a balti államokra gyakorolt nyomást. A háborúval való fenyegetés Putyin fő politikai eszközévé vált 

– fűzte hozzá.

Azt is közölte: az észt hírszerzésnek legalább tíz harcoló osztagról van tudomása, amelyek az ukrán határ felé nyomulnak, ahová száz orosz harcoló osztagot, azaz mintegy 170 ezer katonát vonultattak fel.

Ebben a számban benne van az Ukrajna körüli területeken folyamatosan állomásozó katonák létszáma, de azoké a csapatoké is, amelyeket Oroszország Fehéroroszországba küldött hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe.

Az értesülések szerint e katonák közül sokan a február 20-án befejeződő hadgyakorlat után is Fehéroroszországban maradnak, ami jelentős aggodalomra ad okot a NATO-nak, amelynek a balti államok is tagjai – mondta Mikk Marran. Rámutatott: ez csökkentené a felkészülési időt a Baltikum elleni esetleges támadáshoz.

(Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium által 2022. február 15-án közzétett képen az orosz tankok Oroszországba indulnak az orosz és fehérorosz fegyvere erők közös gyakorlata után.  Fotó: Handout / Russian Defence Ministry / AFP)