Ukrajnában kedden rendelte el Volodimir Zelenszkij elnök azt, hogy a 18 és 60 év közötti tartalékosokat is be kell hívni a hadseregbe. Most, szerdán meg is kezdődött a sorozásuk.

A hivatalos közlések szerint a tartalékosok maximum egy évet szolgálhatnak a hadseregben. Az ukrán tisztviselők azt is egyértelművé tették:

Szakértők szerint körülbelül 900 ezer tartalékost hívhatnak be a lépés által Ukrajnában.

A sorozás egyelőre csak a férfiakat érinti Ukrajnában, tavaly decemberben azonban már az is felmerült, hogy a nőket is behívhatják. Ezt egyelőre nem rendelték el, de egy nyilvántartást már készítettek arról, hogy közülük kiket lehetne behívni szükség esetén.

Önkéntesként viszont már nemhogy a nők, hanem a 70-80 éves öregasszonyok, „babuskák” közül is jó néhányan bevonultak, erről ennek a cikkünknek a végén írtunk részletesen. 

(via BBC)

Nem okoz bajt Németországban az Északi Áramlat–2 földgázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése, a kormány gondoskodott az ellátás biztonságáról – mondta a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy szerdai interjúban.

Robert Habeck a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban elmondta, hogy a kormány komoly előkészítő munkával, egyebek között vásárlásokkal, beszerzésekkel gondoskodott az ellátási válság elkerüléséről.

A legfontosabb az, hogy van elég földgáz

– emelte ki a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az energiaellátás kérdése biztonságpolitikai kérdéssé vált, ezért ennek megfelelően kell cselekedni.

Az ukrán határőrség közölte, hogy új intézkedéseket vezetnek be az orosz és a belorusz határon.

Ezek közt korlátozták néhány, a határ közelében lévő út forgalmát, így azokat csak a katonák, a rendőrség és a mezőgazdasági járművek használhatják. Rendelkeztek továbbá arról is, hogy tilos közvetlenül a határ közelében éjszakázni. 

(via RIA Novosztyi)

Mélypontra zuhant az ukrán búza ára azt követően, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a szakadár köztársaságok elismerését.

Keddi adatok szerint a 11,5 százalékos fehérjetartalmú búza ára tonnaként 281,25 dolláron, a 12,5 százalékosé pedig 283 dolláron állt, ami a pénteki árnál körülbelül 4 dollárral kevesebb, és 5 hónapos mélypontot jelent.

A potenciális vevők attól tartanak, hogy egy esetleges orosz invázió miatt a szállítmányok akadoznának, és nem jutnának hozzá a termékhez. 

(via USM)

A kedden bejelentettek mellett újabb szankciókra van szükség ahhoz, hogy megállítsák az orosz agressziót – ezt írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren. 

Leszögezte: hálásak azokért a lépésekért, amelyeket a nyugatiak az oroszok ellen tettek a minap, de most „még tovább kell növelni a nyomást ahhoz, hogy megállítsuk Putyint”.

Oda kell csapni a gazdaságának és a szövetségeseinek. Csapjunk oda jobban, keményebben, most azonnal

– írta a külügyminiszter.

A Donyecki Népköztársaság szerint az ukránok az utóbbi 24 órában 66 alkalommal sértették meg a fegyverszüneti megállapodást.

Azt írták, hogy ezeknél az incidenseknél 826 lövedéket lőttek ki, három civilt megöltek, négy katona pedig megsérült. Mint megírtuk, két civil halálával kapcsolatban már az oroszok is nyomoznak.

A szakadárok legutóbb azt írták, hogy most már ukrán tankok is megjelentek a határ közelében. 

(via RIA Novosztyi)

Egy holland kisvárosban található belső szerveren volt azoknak a hackereknek az egyik „bázisa”, akik kibertámadás alá vették Ukrajnát a múlt héten – derítette ki az NRC nevű holland lap.

Azt írták, hogy az Amszterdamtól nem messze található, 13 ezer lakosú Wormer városában lévő szerverről indítottak támadást a hackerek az ukrán bankok, a hadsereg és kormányzati honlapok ellen február 16-án. A támadás mögött az ukránok, valamint az amerikai és a brit nemzetbiztonsági szervek szerint az oroszok lehettek. 

Az NRC szerint a szerver, ahonnan támadtak, egy 22 éves vállalkozó, Sijmen Karel Bakker tulajdonában áll. A holland férfi azt mondta: a szervert nem sokkal korábban megvásárolták tőle, de azt nem fedte fel, hogy ki volt a vevő.

Hozzátette: azonnal megszüntette a szerverhez való hozzáférést, amint értesült arról, hogy azt DDOS-támadásokra használják Ukrajna ellen. Ezenkívül azt is leszögezte, hogy együttműködik a hatóságokkal az ügy felderítésében.

A fiatal vállalkozó cége korábban egyébként már olyan, a holland szélsőjobboldalhoz kötődő weboldalaknak is tárhelyet adott, amiken újságírók és tudósok személyes adatait tették közzé. A cég ellen emiatt már folyamatban van egy bűnügyi vizsgálat is. 

(via Dutch News)

Az Egyesült Királyság még nem látott „teljes értékű” bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Oroszország valóban katonákat küldött a Donbaszba – mondta Liz Truss.

A brit külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magától Putyintól hallottuk, hogy katonákat küld, de egyelőre még nincs teljes értékű bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy ez meg is történt. Arra viszont számítunk – és ezt az Egyesült Államok is megerősítette az Egyesült Királyság mellett –, hogy az oroszok nagy erejű inváziót indíthatnak, amelynek akár Kijev elfoglalása is a célja lehet” – mondta. 

Liz Truss nyilatkozatával szemben kedden Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is azt mondta, hogy az orosz katonák már behatoltak Luhanszkba és Donyeckbe. Hétfő éjjel már néhány külföldi lap is erről írt, megcáfolhatatlan bizonyítékot viszont azóta sem tudtak felmutatni erre vonatkozóan. 

(via CNN)

Jól kezdtek az európai tőzsdék a mai napon, a megnyugvás jelei látszanak. A német DAX index 10:15-kor 1,21 százalékos pluszban 14870 ponton állt. A francia CAC-40 10 órakor 1,25 százalékos plusszal 6840 pontra emelkedett. Az olasz MIB index 10:20-kor 1,26 százalékot emelkedve 26370 ponton állt. Az angol FTSE 250 délelőtt 10:20-kor a tegnapi záróértékéhez képest 1,08 százalékkal volt feljebb és elérte a 21220 pontot. 

A magyar BUX index 10 órakor 1,04%-os pluszban 48680 ponton állt. Az OTP árfolyama többek közt az ukrán kitettségükkel kapcsolatos nyilatkozatuknak is köszönhetően 1,75 százalékkal 15700 forintig emelkedett, a 4ig pedig a keddi Antenna-Hungária Zrt. felvásárlásával kapcsolatos bejelentés következtében 797 forintig már 7,27 százalékot menetelt. A MOL a tegnapi árfolyama környékén, 10:20-kor 2564 forintra, míg a Richter 0,7 százalékos emelkedéssel 7905 forintos árfolyamra emelkedett. A Magyar Telekom 0,95 százalékkal volt feljebb tegnapi záróárfolyamánál és elérte a 427 forintot.

A magyar ellenzék elítéli az Ukrajna elleni nyílt orosz katonai agressziót, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tudatta az ellenzék sajtóosztálya az MTI-vel szerdán.

A közlemény szerint az ellenzék kifejezi azt az igényét, hogy Magyarország szövetségesei, mind a NATO és az Európai Unió tagállamai a legteljesebb egységet demonstrálva álljanak ki Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg a béke és minden európai ország területi integritásának a védelme érdekében.    

Az ellenzéki pártok visszautasítják minden olyan harmadik ország magatartását, amely szemet huny az agresszió felett, vagy hátráltatja a nemzetközi közösség szankcióit az agresszorral szemben.

A nemzetközi jog, az érvényes nemzetközi szerződések – közöttük az 1994-es Budapesti Memorandum – és a civilizációs normák durva megsértésének minősül, hogy Oroszország katonai eszközökkel kívánja rákényszeríteni akaratát a szomszédos Ukrajnára – írták, hozzátéve:

Felháborító hazugság, hogy az orosz támadás ukrán provokációra adott válasz lenne.

Ez az állítás az ellenzék szerint azt a célt szolgálja csupán, hogy Oroszország megkísérelje legitimálni a nyílt agressziót a nemzetközi és saját közvéleménye előtt. Hozzátették, a konfliktus elszenvedője elsősorban a „függetlenségét” Oroszországtól elnyerő területek lakossága lesz, és súlyos következményekkel jár az Ukrajnában élő magyarok életkörülményeinek tekintetében is.

Japán szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, az ok: az Ukrajnában történtek. A japán kormányfő közölte: Tokió gazdasági lépéseket tesz Moszkvával szemben. Fumio Kishida elmondta: a gazdasági szankciók betétek, vagyonok befagyasztását, export-import, illetve kötvénypiaci korlátozásokat is magukban foglalnak, írta a Japan News.

A kormányfő hozzáfűzte, ha az ukrajnai helyzet rosszabbodik, akkor egyeztetni fog a japán kormány a nemzetközi közösséggel az esetleges további válaszlépésekről.

A japán miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, megszegi a nemzetközi jogi normákat. Kishida sürgette Moszkvát, hogy diplomáciai úton keressen megoldást a szituáció rendezésére. Tokió evakuálja a japán állampolgárokat Ukrajnából.

A Kínai Kommunista Párt tulajdonában álló Horizon News véletlenül megjelentette, hogy milyen utasításokat kaptak az orosz–ukrán konfliktusról való tudósítást illetően.

Az erről szóló bejegyzést a Weibón (ez nagyjából a kínai Twitternek felel meg) tették közzé. Ebben azt írták, hogy

Mindeközben arra is utasítást kaptak, hogy olyan anyagot sem jelenthetnek meg, ami rossz fényben tüntetné fel a nyugatiakat. A bejegyzést később törölték. 

Ming Jinwei, a Xinhua nevű kínai állami hírügynökség szerkesztője ezzel kapcsolatban azt írta a WeChat nevű blogon, hogy Kínának „lényegében morálisan és érzelmileg támogatnia kell Oroszországot” ebben a konfliktusban, de úgy, hogy közben a nyugatiak tyúkszemére se lépjen rá. 

A jövőben Kínának is szüksége lesz Oroszország megértésére és támogatására, amikor megküzd Amerikával azért, hogy megoldja Tajvan kérdését egyszer és mindenkorra

– írta a szerkesztő (a Tajvan elleni invázió kérdését egy másik kínai lap már fel is vetette).

(via Business Insider)

Nem lehet békefenntartónak nevezni a Donbaszba küldött orosz katonákat – mondta az ENSZ főtitkára. 

Antonio Guterres azt kérte, hogy a felek kezdjék újra a fegyverszüneti tárgyalásokat annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon tovább a konfliktus. 

(via Al Dzsazíra)

Mint megírtuk, Szergej Naruskin orosz kémfőnök hétfőn már arról beszélt, hogy támogatja a Donbasz bekebelezését, holott azon a tárgyaláson még csak arról volt szó, hogy elismerik a szakadár köztársaságok függetlenségét.

A közte és Putyin között zajlott párbeszéd most meg is tekinthető: 

A Maxar Technologies nevű cég műholdas felvételei szerint több mint 100 új harcjármű jelent meg az ukrán–belarusz határon kedden.

Közlésük szerint ezek mellett több tucat új katonai sátort is felállítottak a határ mentén, ami arra utal, hogy az oroszok növelték a létszámot. Ezek mellett egy új tábori kórházat is felállítottak, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy harcra készülnek.

(via Reuters)

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint szerda reggelig mintegy 95 ezer ember menekült Oroszországba a Donbaszból. 

Azt írták, hogy  több mint 500 ember egészségügyi ellátásra szorult, közülük 76-ot kórházba is kellett szállítani. A közlemény szerint a menekülteket már 12 különböző orosz régióban és összesen 230 ideiglenes táborban helyezték el. 

Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és az Oroszország elleni uniós szankciókat sem vétózza meg – jelentette be közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerda reggeli bejelentkezésében azt mondta: az utóbbi napok fejleményei ellentétesek Magyarország és Közép-Európa biztonságpolitikai érdekeivel, majd leszögezte, hogy a konfliktusban milyen álláspontot képvisel a magyar külügy. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:

Két civil meghalt a Luhanszki Népköztársaságban, amikor az autójukat eltalálta egy tankelhárító lövedék – közölték a helyi hatóságok.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az eset miatt már az orosz állami nyomozóhatóság is vizsgálatot indított. Erre Alexander Bastrykin, a nyomozóhatóság vezetője adott utasítást – közölték. 

(via RIA Novosztyi)

A Global Times nevű, a kínai állam által felügyelt lap kedden a Donbaszéhoz hasonlította Tajvan helyzetét, és azt kérte a világ vezető gazdasági hatalmaitól, hogy támogassanak egy, a szigetország elleni inváziót.

A kínai lap azt írta a Twitteren közzétett kommentárjában, hogy a világ hét vezető gazdasági hatalma, a G7-ek támogatják az állam területi integritását. Ez után hozzátették, hogy a tajvani rezsim ugyanúgy „aláássa Kína kerületi integritását”, mint ahogy ezt Oroszország és a szakadárok teszik Ukrajnával, az utóbbi lépést pedig legutóbb elítélte a nemzetközi közösség. 

Tehát, ha Kína lépéseket tesz a szeparatista rezsim felszámolásáért Tajvanon, akkor Önöknek feltétel nélkül támogatniuk kell ebben Kínát

– üzenték a G7-eknek.

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete azt mondta: a szankciók nem Oroszországnak, hanem az amerikai embereknek és a globális piacoknak fognak fájni.

Nem emlékszem már olyan napra, amikor az országunkat ne érintette volna valamilyen korlátozás a nyugati világ részéről. Mi megtanultunk ilyen körülmények közt dolgozni. És nemcsak hogy túléljük ezeket, hanem fejlesztjük az államunkat

– mondta a nagykövet, majd hozzátette: ezzel szemben a globális pénzügyi, illetve energiapiacra nagy hatással lesznek a lépések, és az amerikai állampolgárok is érezni fogják az árak emelkedését.

(via CNN)

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója azt mondta: nehéz belelátni az orosz döntési folyamatba, de most már az sem biztos, hogy a teljes Donbász elfoglalása után megállnak.

Hangsúlyozta: a szakadárok elismerése, illetve az oroszok benyomulása rossz hír lehet Kazahsztán, Türkmenisztán vagy minden olyan szomszédos ország számára, ahol jelentős számú orosz kisebbség él, ugyanis nem lehetetlen, hogy ugyanezt a forgatókönyvet a későbbiekben máshol is előveszik. 

Tulajdonképpen ugyanazt látjuk most, mint a Krím elfoglalásakor, azzal a különbséggel, hogy a Krím esetében a népfelkelést Moszkvából szervezték, az orosz műveleti erők keltek fel, külső támadás volt, és ott helyben a szevasztopoli bázisról rajzottak ki a tengerészgyalogosok. Ebben az esetben az oroszok egyszerűen birtokba veszik a területeket

– mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: szerinte hamarosan Oroszország be is kebelezi ezeket a területeket (ahogy azt például az orosz kémfőnök már megelőlegezte).

(via InfoStart)