A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ szerdán rövid egyeztetés után úgy döntött, hogy az eredeti terveknek megfelelően áprilisban napi négyszázezer hordóval növeli az olajtermelést.
Az OPEC+ országai tavaly júliusban megállapodtak abban, hogy havonta négyszázezer hordóval növelik a termelésüket mindaddig, amíg el nem érik azt a napi 9,7 millió hordót, amennyivel 2020 májusában csökkentették termelési szintjüket. A tavaly júliusi megállapodás része volt az is, hogy az OPEC+ országai havonta üléseznek, hogy megerősítsék a korábbi megállapodásukat, és ha szükséges, változtassanak rajta.
A szerdai döntés várható volt, hatása nem volt érzékelhető az olajárra. Röviddel 15 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 112,63 dollár volt, ami 7,66 dolláros, 7,30 százalékos emelkedés keddhez képest. Szerdán eddig 106,88 dollár és 113,93 dollár között mozgott a Brent ára.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Meghalt Marina Fenina EBESZ-megfigyelő Harkivban, a város ágyúzása közben – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Marinát megölték, miközben élelmiszereket szállított családjának egy háborús övezetté vált városban
– olvaható az EBESZ közleményében.
Zbigniew Rau, lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke és Helga Schmid, az EBESZ főtitkára részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.
Nem a Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban folytatódnak az orosz–ukrán béketárgyalások – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője. Közösségi oldalán megosztott bejegyzésében azt írta:
A tárgyalások tényleg meg lesznek tartva, de más helyszínen. Minden másról később.
Korábban az orosz média azt írta, hogy a tárgyalások a legyel–belarusz határ közelében található Breszt közelében lesznek, abban a parkban, ahol hivatalosan is felbomlott a Szovjetunió.
Már több mint 200 millió forint érkezett a 1357-es nemzeti adományvonalra és annak számlaszámára az ukrajnai háború miatt menekülők megsegítésére – hangzott el szerdán a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában.
A nemzeti adományvonalra érkezett összeg elérte a 120 millió forintot, a 11711711–22222222-es számlaszámra érkezett összeg pedig mintegy 81 millió forint.
A közmédia rendkívüli adománygyűjtő műsorában egész héten naponta bemutatják azokat a felajánlásokat, amelyekkel Magyarországon segítik a háborús övezetből érkezőket.
Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, ahonnan nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala arról tájékoztatta az AP hírügynökséget, hogy rakétacsapás történt.
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója internetes bejegyzésében közölte: nem célzott csapásról van szó, hanem egy, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsai csapódtak be. A törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban. Nem említette, hogy lennének áldozatok.
Az Ukrzaliznyicja ukrán állami vasúttársaság korábbi közleménye még abból indult ki, hogy orosz légicsapás érte a pályaudvar környékét, ahonnan nők és gyermekek ezreit kimenekítették. A Függetlenség terétől, a Majdantól három kilométernyire fekvő létesítmény a két kijevi pályaudvar egyike, ahonnan a menekülők ezrei elhagyják a fővárost.
A pályaudvar épülete kisebb károkat szenvedett, a sérültek száma egyelőre nem ismert, a vonatok továbbra is közlekednek.
Oroszország március 4-én hadiállapot bevezetését tervezi – írja az Unian Olekszij Danyilovra, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárára hivatkozva.
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország március 4-től valóban hadiállapotot akar bevezetni
– mondta a titkár. Hozzátette, hogy szerinte a magas beosztású oroszok és az orosz cégek alkalmazottai túlnyomó többsége nem érti Vlagyimir Putyin cselekedeteinek a logikáját, és „sokan azt hiszik, hogy egészségügyi problémái vannak”.
Az Oroszország által Ukrajnában a háborús műveletek alatt elkövetett bűnök kivizsgálására nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte Ukrajna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – számolt be az MTI. Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az erről szóló határozat gyors elfogadását sürgette. A 47 tagú testület csütörtökön dönt a tervezetről.
Embertelen támadás folyik ellenünk. Nincs időnk azonban könnyezni, azt akkor fogunk, ha már győztünk
– jelentette ki Kijevből videón mondott beszédében Dzsaparova. Közölte: a kormánya teljes mértékben működőképes, és elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó állításait, hogy Ukrajna népirtást követett volna el.
Tudják, hogyan kezeli Oroszország a népirtást Ukrajnában? Robotrepülőgépekkel és hadműveleti harcászati rakétákkal, harckocsikkal és tüzérséggel, felderítő és szabotázscsoportokkal
– közölte. Hozzátette:
Bunkerekben lévő óvóhelyeken születnek ukrán csecsemők. Most, miközben tanácskozunk, orosz fegyveres erők támadnak bölcsődéket, óvodákat, árvaházakat, kórházakat.
Dzsaparova szerint 352 ukrán, közöttük tizenhat gyermek halt meg a konfliktusban, a legfiatalabb másfél éves volt.
A háború civil áldozatairól a nemzetközi szervezetek is ellentmondásos adatokat hoznak nyilvánosságra. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala (OHCHR) szerdán azt közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta március 1-jével bezárólag legalább 227 civil vesztette életét és 525-en sebesültek meg. Hozzáfűzték, hogy az áldozatok száma az általuk ismertnél jóval magasabb lehet, különösen a kijevi kormányerők kezén lévő régiókban, tekintettel a jelentések késésére és az egyes területeken kibontakozott súlyos összecsapásokra.
Szükségállapotot hirdetett a kormány Csehországban, hogy felgyorsítsa és egyszerűbbé tegye az Ukrajnából érkező menekültek befogadását – közölte a kabinet a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón.
Petr Fiala miniszterelnök az ülés után elmondta: az intézkedés pénteken lép hatályba, a polgári lakosságot ugyanakkor semmilyen szempontból nem érinti.
A kormányfő délelőtt a parlamenti alsóházban arról tájékoztatott, hogy Csehországba ez idáig mintegy 20 ezer ukrán menekült érkezett, és szerinte várható, hogy a számuk növekedni fog a következő napokban.
Az orosz fegyveres erők nyolcezer tagjával nem tartja a kapcsolatot Moszkva, ukrán számítások szerint ebből hatezren életüket vesztették a harcmezőn – jelentette az Unian.
A szám növekszik. Ma Oroszország mintegy nyolcezer katonájával nem tart kapcsolatot. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian meghaltak. Számításaink szerint körülbelül hatezren haltak meg, mások még mindig kóborolnak valahol, mert elmenekültek a háború elől
– mondta Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mély aggodalmát fejezte ki szerdán az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadásokról szóló jelentések miatt. Eddig egy ilyen esetet erősítettek meg – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Elmondása szerint a további támadásokról szóló jelentések ügyében folyik a vizsgálat. Az egészségügyi intézmények elleni támadások sértik a nemzetközi jogot. Oroszország az Ukrajna ellen közel egy hete indított hadműveletek kezdete óta hangoztatja, hogy nem támadnak polgári célpontokra – tette hozzá a főigazgató.
A WHO által szervezett első segélyszállítmányok a tervek szerint csütörtökön érkeznek meg Lengyelországba. Harminchat tonna elsősegély-felszerelést, gyógyszereket és 150 ezer ember számára elegendő élelmiszert tartalmaz a szállítmány – számolt be az MTI.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte, hogy a konfliktus következtében veszélyesen alacsony az ukrajnai kórházak oxigéntartaléka, ami befolyásolja a koronavírus okozta Covid–19 betegségben szenvedők ellátását. Hozzátette, hogy a nagyobb oxigéngyárak leálltak az országban. A három legnagyobb ukrajnai oxigéngyár leállt, most keresnek utánpótlást a szomszédos országokban, illetve módokat a biztonságos eljuttatáshoz – mondta a főigazgató.
Mivel Belarusz szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agresszióban, az Európai Unió Tanácsa a belarusz katonaság 22 magas rangú tagja ellen büntetőintézkedéseket vetett be, és célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács.
A döntés indoklása szerint az unió azokat a belarusz tábornokokat és főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz.
Hangsúlyozták: Belarusz támogatja az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a fehérorosz területről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a belarusz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.
Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 belarusz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.
A Tanács most kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Belarusszal szemben. A határozat megtiltja az EU és Fehéroroszország között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz-halmazállapotú szénhidrogéntermékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek hozzájárulhatnak Belarusz katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez – ismertette az MTI.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a debreceni Aranybika szabad szobáit is megnyitja a kárpátaljai menekülteknek. A szállodát tulajdonló MCC Orbán Balázst, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárát, az MCC kuratóriumi elnökét idézve közölte: az épületben hét családot, több mint 30 MCC-s gyereket és felnőttet szállásolnak el, a debreceni önkormányzattal szorosan együttműködve pedig további hatvan férőhelyet biztosítanak a háború elől menekülőknek.
Diákjaik adománygyűjtést kezdtek MCC-s munkatársak segítségével, más oktatási intézményekkel, szakkollégiumokkal, a Miniszterelnökséggel és egy étteremmel is együttműködve. A gyűjtéshez mind a 14 MCC-s vidéki központ és az erdélyi centrumok is csatlakoztak – írták, jelezve, hogy eddig négy tonna élelmiszert, tisztálkodási szert és egyéb szükséges tárgyi adományt gyűjtöttek, aminek a felét már el is szállították a megfelelő helyekre. A gyűjtés folytatódik.
Megnyitották az eddig zárva tartott Danubius Hotel Hungariát Budapesten, hogy ukrajnai menekülteket fogadjon – tájékoztatta a szállodalánc az MTI-t.
Viktor Janukovics szökésben lévő korábbi ukrán elnök jelenleg Minszkben tartózkodik. Az ukrán hírszerzés szerint a Kreml jelenleg egy „különleges műveletre” készíti fel.
Az Ukrajinszka Pravda egyik meg nem nevezett forrása szerint az egyik forgatókönyv szerint megpróbálják Janukovicsot „Ukrajna elnökévé” nyilvánítani. Az ismert információk szerint a Kreml valamilyen információs hadműveletet vagy akciót készít elő a volt ukrán elnök Ukrajnába való visszaküldésére.
Viktor Janukovics 2010 és 2014 között töltötte be az elnöki posztot Ukrajnában, bukását az okozta, hogy 2013 novemberében nem írta alá az Európai Unió társulási szerződését. Az ukrán parlament 2014. február 22-i ülésén a jelen lévő 334 képviselőből 328 támogató szavazattal felmentette őt az elnöki tisztségéből, de Janukovics államcsínynek nevezte a történteket, és nem ismerte el az elmozdítását az elnöki székből.
Az Oracle szoftvercég bejelentette, hogy „valamennyi tevékenységét felfüggeszti” Oroszországban – írta meg a New York Times.
A Forbes magazin listáján a Microsoft és az IBM után az Oracle a világ harmadik legértékesebb szoftvercége.
A vállalat tulajdonában van többek között a Zoom kommunikációs platform.
Négy orosz harci repülőgép sértette meg szerdán a svéd légteret a Balti-tenger felett – közölte a skandináv ország hadserege.
A jelen történések tükrében nagyon komolyan vesszük ezt az incidenst
– írja a svéd hadsereg a honlapján közzétett közleményben. Tájékoztatásuk szerint a rövid ideig tartó légtérsértés Gotland szigetétől keletre történt.
Az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi Terület közelségében lévő országok gyakran számolnak be az orosz harci repülőgépek légtérsértéseiről – számolt be az MTI.
Oroszország olaj- és gáztermelése az idei első két hónapban felülmúlta az egy évvel korábbit – közölte az illetékes orosz hivatal.
Oroszország januárban és februárban 88,87 millió tonna olaj- és gázkondenzátumot termelt, ami 8,7 százalékkal több, mint tavaly az első két hónapban. A februári olajtermelés 9,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 42,23 millió tonnát tett ki.
Az orosz kőolaj exportja a FÁK-on kívüli országokba az első két hónapban 12,7 százalékkal 36,99 millió tonnára emelkedett.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt az orosz olajtársaságok egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek az olajeladásban. Számos kereskedő például már csökkentette olajvásárlását, a hajótulajdonosok pedig drasztikusan megemelték az orosz kikötőkbe befutó tartályhajók fuvardíját.
Szakértők rámutattak, hogy a háború miatt a Gazprom és a Rosznyefty februárban kezdte elveszteni stratégiai partnereit. Az olasz ENI szerdán bejelentette, hogy kész eladni részesedését a Kék Áramlat gázvezetékben – számolt be az MTI.
Körbezárták az orosz katonák a Szumi régióban található Trostyanecet. A hírt este a Telegram-csatornáján jelentette be a szumi regionális államigazgatás vezetője, Dmitro Zsivickij.
Elmondása szerint az ellenséges haderő a város lakóházai között helyezett el veszélyes fegyvereket. Tegnap, március 1-jén pedig kifosztották a belváros összes üzletét, harckocsijukkal betörték a Round Yard nevű történelmi épület kapuját, lerombolták a művészeti galériát, használt autókat raboltak ki, és civil ruhába öltöztek – jelentette az Unian ukrán hírportál.
Teljesen demoralizált, részeg orosz katonák járkálnak a városban. Polgári és kommunális járművekre lőnek
– mondta a tisztségviselő.
Ide kattintva élő térképen folyamatosan követhetők az orosz–ukrán konfliktus fejleményei.
Felfüggesztette oroszországi munkáit Vaszilij Petrenko karmester, az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának vezető karmestere az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt – adta hírül az MTI a BBC alapján.
A 45 éves karmester, az orosz Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője elmondta: nem dolgozik az országban addig, amíg „a béke nem áll helyre”.
A BBC tudósítása szerint Vaszilij Petrenko „az évszázad egyik legnagyobb erkölcsi kudarcaként” jellemezte az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Szemtanúk szerint erős robbanás hallatszott a kijevi pályaudvaron – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
A robbanásról Anton Gerascsenko, a belügyminiszter tanácsadója számolt be közösségi oldalán. A tájékoztatás szerint a robbanás az Ibis Hotel és az állomás déli bejárata között történt.
Az Egyesült Arab Emírségek átmenetileg felfüggesztette a vízumok kiadását ukrán állampolgároknak – jelentette be az arab ország kijevi nagykövetsége. Nem hozták nyilvánosságra a lépés okát.
Bűncselekmény, hogy az Egyesült Arab Emírségek nem engedik be azokat, akik el akarják hagyni Ukrajnát
– nyilatkozta Dubajban a Reutersnek Anna Goncsarko, aki szabadságát tölti az országban.
Az ukrán fegyveres erők megszerezték az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flotta 810. tengerészgyalogos zászlóalj taktikai csoportjának tervdokumentumait.
A dokumentumokat idén január 18-án hagyták jóvá, magának a „műveletnek” pedig 15 napon belül véget kell érnie. A dokumentum szerint február 20-tól március 6-ig tart a hadművelet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a „különleges hadműveletet” Ukrajna területén február 24-én jelentette be.
A világ legjelentősebb számítógépes játékait gyártó Electronic Arts (EA) eltávolítja alkalmazásairól az orosz és belorusz csapatokat a labdarúgó (FIFA) és jégkorongos (NHL) 2022-es platformjairól az Ukrajnában zajló háború miatt – adta hírül az MTI.
A gyártó egyúttal kifejezte szolidaritását az ukrán néppel, továbbá a békére és Ukrajna inváziójának befejezésére szólított fel.
A közösségeinket naprakészen fogjuk tájékoztatni a megtett lépésekről, és köszönjük a játékosoknak a türelmet, amíg dolgozunk a frissítéseken
– írták.
Az ukrán legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint március 1-jén és 2-án a rendőrök 28 orosz katonát vettek őrizetbe az Ukrajna déli részén található Mikolajiv régió Bastanskai járásában – jelentette az Interfax.
Az ügyészség Ukrajna területi épségének és sérthetetlenségének megsértése miatt indított előzetes vizsgálatot.
Mindannyian részt vettek az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben március 1-jén a Mikolajiv régióban található Bastankában. A katonákat Ukrajna 208-as cikkelye értelmében vették őrizetbe
– olvasható a közleményben.
Megszavazta az ENSZ Közgyűlése szerdán azt a határozatot, amely elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját, egyúttal felszólítja, hogy haladéktalanul vonja vissza minden haderejét a megtámadott országból – számolt be a Guardian.
A rendkívüli ülésen 141 tagállam szavazta meg a határozatot a 193 tag közül, 35-en tartózkodtak, míg öten nemmel voksoltak.
Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Eritrea és Szíria nem támogatta a javaslatot, Magyarország viszont igennel szavazott.
A Novaja Gazeta hírportál szerint orosz általános iskolás gyerekeket vettek őrizetbe háborúellenes tiltakozás miatt.
Az újság Twitteren közzétett képein az látható, hogy a rendőrségi fogdában a gyerekek virágokat és „Nem a háborúra” feliratú táblákat tartanak a kezükben.
Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat tájékoztatása szerint március 1-jétől öt évvel lehet meghosszabbítani az okmány érvényességét – tette közzé Facebook-oldalán a kárpátaljai Beregszász polgármestere, Babják Zoltán.
A határozatot az ukrán miniszteri kabinet február 28-án fogadta el.
Az elöljáró kiemeli: a gyerekek fényképét, személyes adatait beragasztják a szülők vagy a törvényes képviselők útlevelébe, így igazolják személyazonosságukat, ukrán állampolgárságukat. A szolgáltatást a migrációs hivatalok, valamint az ukrán konzulátusok és nagykövetségek végzik.
A Magyarországra érkező ukrajnai menekültek egészségügyi és kórházi ellátását is biztosítja a kormány – tájékoztatta az MTI-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházainak munkatársai a határátlépő helyek közelében kialakított regisztrációs pontokon szükség szerint a menekültek egészségügyi ellátását és koronavírus-tesztelését is elvégzik.
Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton és Tarpán egészségügyi csapatokat állítottak fel, amelyek 24 órás szolgálatot teljesítenek, és a regisztrációs pontok munkáját is segítik. A tárca hozzátette: az egészségügyi pontok számát szükség szerint bővítik.
Tegnap óta folyamatosan érkeznek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) budapesti ügyfélszolgálataira az orosz–ukrán háború elől menekülők, többségében harmadik országbeli állampolgárok.
A határ menti gyűjtőpontok mellett két nap alatt csak a budapesti ügyfélszolgálatokon közel ezer ügyfél jelent meg – írta az OIF az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleményében.
Munkatársaik soron kívül, megemelt létszámmal folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, valamint fényképfelvételt készítenek, hogy aztán a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássák el a segítséget kérőket.
Az OIF az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta, a március 2. 12 órai adatok alapján 416 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.
Holnap nyújthatja be tagsági kérelmét Georgia az Európai Unióhoz – értesült a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az Európai Unió és Georgia 1996 óta tartják a kapcsolatot egymással, 2006-tól pedig az európai szomszédságpolitika keretében egy ötéves akciótervet is végrehajtottak. 2016. július 1-jén lépett hatályba egy átfogóbb társulási megállapodás, amely Georgia számára hozzáférést biztosít az európai egységes piac egyes ágazataihoz, valamint vízummentességet biztosít az Európai Unió országaiba.
Georgiának jelenleg nincs hivatalos tagjelölt státusza az Európai Unióban, de 2011-ben Mihail Szaakasvili akkori grúz elnök kijelentette, hogy szeretné, ha Georgia az EU tagállama lenne.