Az amerikai atomenergia-ipar lobbizik a Fehér Házban, hogy az ukrán konfliktus fokozódása ellenére is folytatódhasson az oroszországi uránimport, mivel az olcsó üzemanyag-ellátás kulcsfontosságú az amerikai áramárak alacsonyan tartásához – számolt be a Reuters.

Az Egyesült Államok Oroszországra és szövetségeseire, Kazahsztánra és Üzbegisztánra van utalva az atomerőművek energiaellátását biztosító urán nagyjából feléért, amik az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 20 százalékát állítják elő. Ez 2020-ban körülbelül 10,3 millió kilogramm uránnak felelt meg. 

Washington és szövetségesei az elmúlt héten számos szankciót vezettek be Moszkvával szemben, bár ezek mentesítik az uráneladást és a kapcsolódó pénzügyi tranzakciókat.

A lobbitevékenység célja, hogy az uránt ne érje jövőbeli energetikai szankció, különösen akkor, amikor felerősödnek az orosz kőolajeladások szankcionálására irányuló felhívások.

Az [amerikai atomenergia-] ipar egyszerűen az olcsó orosz urán rabja

– mondta az egyik forrás, aki a helyzet érzékenységére hivatkozva nem kívánta a nevét adni. 

A Roma Szeretetszolgálat elnöke arra kéri a lakosságot, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásunkat az Ukrajnából menekülő családoknak.

Az Indexhez eljuttatott közleményük szerint a felajánlóktól tartós élelmiszereket, felnőtt- és gyermekruhaneműket, tisztálkodási és higiénia szereket, valamint pelenka-, törlőkendő- és bébiétel-adományokat várnak.

A felajánlásokkal kapcsolatban a Roma Szeretetszolgálat e-mail-címén, az info@romacharity.com-on, illetve a +36/70-217-14-12 telefonszámon lehet érdeklődni.

Eddig 104 ezren érkeztek Ukrajnából, és közülük több mint 80 ezer lehet olyan, aki kifejezetten a háborús veszély miatt jött Magyarországra – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György elmondta, Lengyelország után Magyarországra érkezik a legtöbb ukrajnai menekült, és az ő ellátásuk, elhelyezésük fontos karitatív feladat. Ugyanakkor a magyar állam Kárpátalján is segít: „soha nem látott nagyságrendű” benzint és élelmiszert juttattak ki – tette hozzá.

Magyarország újra szembekerült egy olyan feladattal, amelyet egyszer már a délszláv háborús időszakban kipróbált, gyakorolt és elsajátított, csak itt egy jóval nagyobb nagyságrendről van szó

– fogalmazott.

Az ENSZ előrejelzése szerint a háború miatt csak Magyarországra több mint 250 ezer menekült érkezhet – jelezte a főtanácsadó. 

A rendőrség legfrissebb táblázata a határátlépésekről: 

Több mint 450 ezer ukrán menekült érkezett Lengyelországba azóta, hogy az orosz csapatok múlt csütörtökön inváziót indítottak az országukban – számolt be a Sky News. A számot Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes ma reggel megerősítette. 

A miniszter közölte, hogy kedden kismértékben, 98 ezerre csökkent a határt átlépők száma a hétfői 100 ezer rekordszámról. Az ENSZ korábbi becslése szerint eddig 660 000 ukrán hagyta el otthonát, miközben az orosz csapatok számos város ellen támadást indítottak.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, ez a szám a konfliktus végére akár négymillióra nőhet, ami komoly humanitárius válságot indíthat el a régióban. 

Romániában is sokan segítenek a szomszédos országból érkező embereknek, akik a háború miatt kénytelenek elhagyni otthonaikat, már nem csak a határ menti településekről érkeznek felajánlások, sokfelől jelezték, hogy befogadnának egy családot – adta hírül a Főtér.

A magánembereken túl az állami és a helyi hatóságok, az intézmények, a segélyszervezetek, az egyházak, a vállalkozói szféra egyaránt kiveszi a részét a segítségnyújtásból.

A sportegyesületek sem tétlenek, a kolozsvári CFR labdarúgócsapat például ötszáz férőhelyes, frissen felújított szállodáját ajánlotta fel a menekültek befogadására. A csapattagok már az elmúlt napokban is befogadtak négy felnőttet és négy gyermeket, akiket az egyesület lakásaiban helyeztek el. Látván, hogy még több szállásra van szükség, előkészítették Kolozsvár Hajnal negyedben található Granata Hotelt, mely akár ötszáz fő ellátására is alkalmas. 

Az Ausztrál Királyi Légierő gépe ma indult el Európába katonai és egészségügyi felszerelésekkel, miután Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália védelmi segítséget nyújt Ukrajnának – számolt be a The Guardian. 

A miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy Ausztrália a NATO-n keresztül fegyverekkel látja el Ukrajnát, amit kiegészít egészségügyi és további védelmi készletekkel. 

Az ausztrál hadsereg Közös Hadműveleti Parancsnoksága (Joint Operations Command) a Twitteren osztott meg képet az új-dél-walesi RAAF Richmond-bázisról felszálló gépről: 

Japán átmenetileg bezárja kijevi nagykövetségét, helyette a nyugat-ukrajnai Lvivben állít fel átmeneti diplomáciai képviseletet – jelentette be szerdán a szigetország külügyminisztériuma. A tájékoztatás szerint a lengyel határhoz közeli iroda továbbra is segítséget nyújt az Ukrajnában élő japán állampolgároknak és intézi az evakuálásokat is.

A háború kirobbanását követően a nagykövetségről többeket hazaküldtek, de Macuda Kuninori nagykövet néhány munkatársával az ukrán fővárosban maradt.

Tokió azt követően döntött a nagykövetség áthelyezéséről, hogy az orosz hadsereg figyelmeztette a Kijevben élőket, hogy távközlési célpontokat fog támadni. Moszkva ezt azzal indokolta, hogy „meg akarja szakítani az Oroszország elleni információs támadásokat”.

Február 27-éig mintegy 120 japán állampolgár hagyta el Ukrajnát.

Ma hajnalban arról számoltak be, hogy jelenleg is folynak a harcok Herszonban, egy dél-ukrajnai kikötővárosban – számolt be a Sky News. Kedd este Vadim Denisenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó megerősítette, hogy orosz katonák vonultak be a kimagaslóan fontos stratégiai városba, azonban akkor még azt állította, hogy még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. 

Ez néhány órával később változott: a BBC arról számolt be, hogy az oroszok átvették az irányítást a város felett; egy helyi tanácstag szerint a merényletben 200 ember vesztette életét. Szemtanúk azt mondták, hogy orosz csapatok vannak az utcákon, bár a város pontos helyzete továbbra sem tisztázott. Igor Kolihajev, a város polgármestere a helyi médiának elmondta, hogy kedd este elfoglalták Herszon vasútállomását és kikötőjét. A jelentések szerint azt közölte:

A harcok most folynak, és városunk elfoglalása folyamatban van.

A MOME segítségfelhívása után most a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye-, és több budapesti katolikus iskola szervezi az ukrajnai háborús helyzet miatt Budapestre érkező menekült diákok oktatását. 

Míg a MOME humanitáriusi kötelességének, úgy a szervező intézmények az MTI-hez eljuttatott közleményükben megírták, hogy lelkiismereti kötelességüknek érzik, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek a rászorulóknak.

Az egyházi iskolák közül többen vállalják a menekült diákok felvételét az intézménybe.

Emellett a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye és a Piarista Gimnázium tanítást szervez a menekült fiataloknak a Piarista Gimnázium belvárosi épületében. A tanórákat a kezdeményezéshez csatlakozó egyházi iskolák tanárai tartják önkéntes munkát vállalva.

De a szervezők már most várják önkéntes tanárok jelentkezését is a  visszajelzes@budapest.piarista.hu e-mail címen.

A közleményben a következőképp fogalmazták meg a kiállásukat, „hivatásunkból fakadó meggyőződésünk, hogy az oktatás-nevelés által békésebb, humánusabb társadalom építésén munkálkodhatunk. Kezdeményezésünk nem egyszerűen szolidaritásunk tettekben megnyilvánuló kifejezése. Hiszünk abban, hogy a városunkba érkező menekülteknek nyújtott segítségünk lehetőség" a Jézussal való találkozásra "embertársaink szolgálatán keresztül".

A kezdeményezésben a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pedagógus műhelye, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, a Piarista Gimnázium, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, a Szent Benedek Gimnázium és Technikum, valamint a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium vesz rész.

Deborah Haynes, a Sky News biztonságpolitikai szakújságírója az ország fővárosából számolt be az ukrajnai helyzetről; arról osztott meg egy videót, hogy ismét megszólalnak a szirénák.

Tegnap a főváros elleni rakétatámadás során megsemmisült a kijevi tévétorony is, amiben öten meghaltak; a város hangulata jelenleg is dacos – számolt be a The Guardian. 

Kijev véres, de még mindig áll

– mondta egy helyi riporter ma reggel.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 1-én 4058 menekült, köztük 532 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – adta hírül a Police.hu.

A hatóság arról is beszámolt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a pályaudvarokon segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, valamint biztosítják a közrendet. A menekültek ellátása, szállítása, elszállásolása érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Kína rendkívül sajnálatosnak tartja az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség elmérgesedését, és különös figyelmet fordít a válság civil áldozataira – tájékoztat róla az MTI.

Vang Ji kínai külügyminiszter, aki Dmitro Kulebával, az ukrán külügyi tárca vezetőjével egyeztetett telefonon, hangsúlyozta: Peking álláspontja az ukrajnai válságot illetően „méltányos, átlátható és koherens”.

Mindig kiálltunk minden ország szuverenitása és területi egysége mellett

– szögezte le a tárcavezető, aki nyomatékosította, hogy Kína mindig úgy vélekedett, hogy egy ország biztonságát nem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, a regionális biztonság pedig nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével.

A legsürgetőbb feladatként a helyszínen kialakult feszültségek mielőbbi enyhítését, valamint a konfliktus további fokozódásának és a helyzet feletti ellenőrzés esetleges elveszítésének elkerülését jelölte meg.

Különösen fontosnak nevezte a civileket érintő károk és egy fenyegető humanitárius válság megelőzését, továbbá a humanitárius segély biztonságos és megfelelő időben történő eljuttatását.

A külügyminiszter köszönetet mondott az ukrán félnek az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott támogatásért, és az ott tartózkodó kínaiak biztonságának szavatolását kérte hivatali kollégájától.

A minisztérium közleménye szerint az ukrán fél arra számít, hogy Kína közvetítői erőfeszítései lehetővé teszik majd a tűzszünetet, ezenfelül Ukrajna számára elsődleges fontosságú a háború lezárása, az ukrán kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyalások útján jussanak megegyezésre.

Az ukrán külügyminisztérium a telefonos egyeztetésről kiadott közleménye szerint Kuleba arra kérte a kínai felet, hogy az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolataira támaszkodva vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.

A kínai vezetés mindeddig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz katonai akció leírására, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”.