Gyűjtésekkel és pénzadományokkal támogatja az ukrajnai menekülteket segítő szervezeteket a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) – adta hírül az MTI. A KCSSZ több mint kilencven civil szervezetet foglal magában, és legfőbb céljuknak tartják, hogy a menekülteket segítő állami és egyházi intézményeket, valamint a humanitárius civil szervezetek munkáját támogassák.

A közleményben idézték Márton Zsuzsannát, a KCSSZ elnökét is:

szolidaritást kell vállalnunk mindazokkal a nemzettársainkkal és a velük együtt élő ukrán emberekkel, akik nélkülözni kényszerülnek az alapvető emberi jogokat és el kell szenvedjék a politikai hatalmak döntéseinek következményeit.

Dunja Mijatović, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából egy most kiadott nyilatkozatában

illetve biztosítsák, hogy a humanitárius támogatás maradéktalanul eljusson minden olyan területre, ahol arra szükség van mind Ukrajnán belül, mind a menekülteket befogadó országokban.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, hogy Európának meg kell hallania és figyelembe kell vennie az ukrán nők és lányok határozott kéréseit, amelyeket a béke helyreállítására tesznek.

Nők milliói menekülni kényszerülnek, hogy biztonságba helyezzék gyermekeiket és barátaik gyermekeit, mások a válogatás nélküli bombázások ellenére hazájukban folytatják munkájukat orvosként, ápolóként, vagy más módon nyújtanak segítséget a közösségüknek. 

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az orosz energiaforrások eladásának embargójára szólított fel.

Oroszország az általunk importált energiaforrásokból finanszírozza az ukrajnai inváziót. Nem fizethetünk olajért és gázért Ukrajna vérével

– mondta a litván külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott hétfői találkozóján Vilniusban.

A napokban Oroszország nagykövetsége Twitteren köszönte meg a dél-afrikaiak támogatását abban, hogy „Oroszország nyolcvan év múltán ismét a nácizmus ellen” harcolhat Ukrajnában. 

Alig telt el pár óra, és Németország dél-afrikai nagykövetsége a Twitter-bejegyzésre reagálva megírta a véleményét, miszerint sajnálják, de nem tudnak csendben maradni.

Hozzátették, hogy mindenki szégyellje magát, aki elhiszi Oroszországnak ezt az indokot. 

Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó szerint az ukrán erők visszavették az irányítást az északkelet-ukrajnai Csuhujiv városa felett – számolt be a Sky News. Abban a Harkiv régióban található a város, amiben 12 napja heves harcok zajlanak.

Míg az elemzők azt jósolják, hogy Oroszországnak elegendő erőforrása van, hogy elfoglalja Ukrajna kulcsfontosságú területeit, ezek megtartása bonyolultabb lehet – elhúzódhatnak a gerillaharcok kialakulásával.

Az eddigi legsúlyosabb orosz bombázás Mariupol kikötővárosát érte. Azonban úgy látszik, hogy még a város elhagyása is problémát jelenthet: a Vöröskereszt szerint a kivezető út tele van aknákkal – számolt be a Sky News. 

Dominik Stillhart, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) egyik legfelsőbb tisztviselője szerint ez egy „nagyon veszélyes helyzet”. Felszólította mindkét felet, hogy jussanak megállapodásra, hogy a civilek biztonságosan elmenekülhessenek. 

Talpig harci felszerelésben a civilekhez csatlakozott a volt ukrán elnök, így nyújtott segítséget az egykori katonáinak – számolt ne a Sky News. Petro Porosenko maga is fegyvert fogott, és jelenleg az egyik fő útvonalon tartózkodik, amely még mindig nincs elfoglalva Kijev bejártánál. 

A Sky News tudósítójának azt nyilatkozta a volt elnök, hogy csoportja 2500 embernek nyújtott katonai védelmet, amikor mintegy 17 cirkálórakéta csapódott be tegnap este Kijevben. Arra a kérdésre, hogy elhiszi-e Oroszországnak, hogy betartják az ideiglenes tűzszünet ígéretét, azt mondta: „Kérjük, ne bízzon Putyinban!” 

– mondta. Az egykori politikus hozzátette, hogy „nem túl optimista” az orosz és az ukrán tisztviselők közötti béketárgyalásokat illetően, amelyeket várhatóan ma tartanak.

A jelentések szerint Guillaume Briquet svájci újságíró kórházban van az orosz katonák támadása miatt – számolt be a Sky News. A katonák először rálőttek a sajtós autójára, majd elkobozták az útlevelét, a készpénzét és a laptopját. 

Ő a legújabb újságíró, akit az orosz erők célba vettek, miután a múlt héten Kijev mellett rálőttek a Sky News csapatára is. A csapatnak ott kellett hagynia az autóját, hogy egy közeli raktárba meneküljenek, miközben tűz alá vették őket.

Példaértékűnek nevezte a háború elől menekülők segítését, ellátását a kormányszóvivő hétfőn Aranyosapátiban, ahol a határtérségben felállított segítségpontok végiglátogatása után megtekintette a térség legnagyobb, az adományok elhelyezésére kialakított 5000 négyzetméteres raktárát.

Szentkirályi Alexandra azt mondta, a segítségpontok már megteltek adományokkal, ezért az aranyosapáti raktárba szállítják a beérkező segélyeket. A raktár logisztikai központként is működik, ahonnan a segítségpontok kérésére és igényei szerint állítják össze és viszik a helyszínre azt, amire az adott segítségponton éppen szükség van – fűzte hozzá.

Bár eredetileg úgy volt, hogy a hétvégén megtartják az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalás harmadik fordulóját, a felek végül abban egyeztek meg, hogy hétfőn ülnek asztalhoz legközelebb.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitter-oldalán közölte, hogy kijevi idő szerint hétfőn délután 4 órakor – magyar idő szerint 3 órakor – kezdődnek az újabb megbeszélések, a béketárgyalások harmadik fordulója.

Az első fordulóra egy héttel ezelőtt, hétfőn került sor, míg a második tárgyalást csütörtökön tartották.

Kiss Dániel, az Index kijevi tudósítója nemrég egy ukrán televíziócsatornáról osztott meg pillanatképeket, amely hangulatjavítás céljából Vlagyimir Putyint vetítette – azonban nem a megszokott kereteken belül, mivel rajzfilmfigurákkal és szatirikus elemekkel próbálják kigúnyolni az orosz elnököt. 

Tudósítónk elmondása szerint az emberek érzik, hogy katonai harcok dúlnak körülöttük; azonban ezek a színes, morálnövelő felvételek szerinte kitartást nyújthatnak az Ukrajnában ragadtaknak. 

Az ukrán lakosságnak már nincs semmi bizalma az oroszok felé, azonban az orosz médiában a jelenlegi helyzet máshogy nyilvánul meg: fordítva állítják be a történéseket – tehát amikor orosz katonák lelőnek egy civilt, ők ezt úgy közlik, mintha ukrán katonák tették volna ugyanazt. Pontosan ezért is érzik fontosnak jelenleg az ukrán televíziócsatornák Putyin gúnyolását, hogy az igazságot közvetítsék az orosz propagandával szemben. 

A következő felvétel magáért beszél: 

Az AP legfrissebb információja alapján a hágai nemzetközi bírósági tárgyalás az orosz ügyvédek, illetve a delegáció nélkül zajlott le. Joan E. Donoghue amerikai bíró és a Nemzetközi Bíróság elnökének elmondása szerint Oroszország hollandiai nagykövete arról tájékoztatta a bíróságot, hogy kormányának egyáltalán nem áll szándékában részt venni a tárgyaláson. 

Ahogy az Guardian is megírta, a Nemzetközi Bíróság kétnapos tárgyalást tart Hágában, (március 7-én és 8-án), miután Ukrajna kérvényezte, hogy a bíróság kötelezze Oroszországot a háború leállítására, illetve járjon utána annak, hogy Oroszország valóban elkövetett-e háborús bűnöket a több mint egy hete zajló konfliktus során. Ismeretes, általában évekig eltartanak azok az ügyek, amelyek a bíróságra kerülnek.

Az orosz blokád alatt álló dél-ukrajnai Mariupolba egyelőre nem érkezett meg az a humanitárius segélyt szállító konvoj, amely jelenleg a Zaporizzsjai terület egyik városában tartózkodik, és a tűzszünet megerősítése után indul útnak a város felé – közölte a Donyecki területi katonai közigazgatás információs tevékenységért felelős osztályának vezetője, Tetyana Ignatcsenko.

Szavait az Interfax-Ukrajna hírügynökség idézte. Hozzátette: veszélyes az éjszakai vezetés. Több sofőr egyáltalán nem hajlandó továbbhajtani – sürgősen pótolják őket, és amint a fegyvernyugvást megerősítik, a konvoj elindul Mariupolba

– írta Ignatcsenko hétfőn a Facebookon.

Egyúttal kijelentette, hogy Oroszország hamis híreket próbál terjeszteni az ukrajnai háborúról saját lakossága körében.

A rakétatámadás gyerekek életét követelte, akik éppen átkeltek az úton.

Míg egy évvel ezelőtt 17 euróba került egy megawattóra földgáz a holland TTF-gáztőzsdén, addig pénteken már 190 euró fölötti áron jegyezték az áprilisi szállításra szóló kontraktusokat.

Már ez is rekorddrágulásnak számított, azonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnapi nyilatkozata, amelyben közölte, hogy újabb, az energiaszállításokat érintő szankciók lehetőségét vizsgálják Oroszországgal szemben, lényegében piaci pánikhoz vezetett.

Az ipari nagyfogyasztók számára lehet fájdalmas, hogy a későbbi lejáratokra szóló kontraktusok is kivétel nélkül 200 euró fölöttiek. A második negyedévre 294 euró fölött, a harmadik negyedévre 282 eurós, míg a negyedik negyedévre 202 euró feletti megawattóránkénti árakat adtak. 

A Kyiv Independent osztotta meg saját Twitter-oldalán, hogy az orosz haderők megölték Jurij Prilipkót, Hosztomel polgármesterét. A városi tanács megerősítette a hírt.

Prilipkó mellett két másik ember is meghalt, amikor élelmet és gyógyszert osztottak a lakosságnak.

Az ukrán belügyminisztérium közleménye szerint több ukrán férfi is kétségbeesetten próbál elmenekülni Ukrajnából; voltak, akik autók csomagtartóiba bújtak, de akadtak olyanok is, akik mozgó vonatra ugrottak – számolt be a Sky News.

A minisztérium azt is közölte, hogy néhány férfi külföldinek adta ki magát, és többen próbálták megvesztegetni a határőröket. A harcolni képes ukrán férfiak ugyanis jelenleg nem hagyhatják el az országot, és erősen bátorítják őket, hogy harcoljanak az orosz erők ellen.

Korábban egy férfit fedeztek fel felesége kocsija csomagtartójában a magyar–ukrán határon. Egy másikat egy Mitsubishi személygépkocsi csomagtartójában találtak holmik között rejtőzködve – a férfi ekkor megpróbálta lefizetni a határőröket. 

Egy férfi meg felpattant egy mozgó vonatra, és a határellenőrzés átlépése nélkül próbált átjutni a határon – közölte a minisztérium.

Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esetben lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel, és teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokban a telefonbeszélgetésekben, amelyeket vasárnap Emmanuel Macron francia, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott.

A Guardian szerint arról biztosan nem esett szó hétvégén, hogy Macron személyesen kérte az orosz elnököt a humanitárius folyosók létrehozásáról. Franciaország mai cáfolatában a pontos témát részletezve az áll, Macron elnök többek között kérte a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a polgári lakosság védelmét és az akadálytalan hozzáférést a [humanitárius] segélyekhez. 

Oroszország háborúzik Ukrajnával, nem pedig Ukrajna Oroszországgal

– írták.

Az orosz védelmi minisztérium szerint közel 2400 ukrán katonai létesítmény, köztük 119 légvédelmi rendszer semmisült meg az ukrajnai hadművelet kezdete óta – számolt be az Interfax. 

Az ukrán katonai infrastruktúra összesen 2396 eleme semmisült meg a hadművelet ideje alatt

– mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón.

Ezek között volt:

• 82 irányító és kommunikációs központ;
• 119 S–300, Buk M–1 és Osa légvédelmi rakétarendszer;
• 827 harckocsi és egyéb páncélozott jármű;
• 84 rakétavető;
• 304 tüzérségi rendszer és aknavető;
• 603 speciális autó;
• 78 pilóta nélküli légi jármű;
• 76 radarállomás.

Ahogyan azt már megírtuk az Indexen március elején, az EBESZ megfigyelői először Donyecket hagyták el. 

Az MTI legfrissebb értesülései szerint csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából.

Az egyre veszélyesebb helyzet miatt több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban, sőt, Harkiv városában a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának.

A nagyjából 500 fős EBESZ-misszió feladata volt, hogy a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartását ellenőrizze Kelet-Ukrajnában.

Az Oroszország és Ukrajna helyzetéről tárgyaló küldöttségek tagjai nem hozzák nyilvánosságra javaslataikat, amíg nem állapodnak meg a közös álláspontokról – számolt be az Interfax. 

Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt mondta egy interjúban, hogy az oroszokkal való tárgyalások folyamatban vannak. Szerinte nehéz lesz megállapodni, ezért nem akar elhamarkodott döntéseket hozni és kijelentéseket tenni a sajtóban, vagy bármely más felületen. 

Az orosz-ukrán tárgyalások első fordulója február 28-án, a második március 3-án történt. A harmadik fordulóra várhatóan a hét elején kerül sor.

Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze a saját Facebook oldalára tette ki, hogy mivel és miért gyanúsítják Kiva Ilja Vologymyrovics parlamenti képviselőt. A vád szerint hazaárulást követett el, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt elhagyta az országot.

A főügyész azt írta bejegyzésében, miszerint

Az összegyűjtött bizonyítékok alapján úgy vélem, Ön teljes egészében hozzájárult ahhoz, ami jelenleg zajlik Ukrajna területein. Mindent megtett, hogy „meghívjon” egy orosz agresszort az otthonunkba, mindent megtett, hogy megváltozzanak országunk határai, mindent megtett azért, hogy több millió ember maradjon óvóhelyen, és mindent megtettek azért is, hogy az ukrán gyerekek soha többé ne lássák a szüleiket.

Majd még hozzátette,

Le fogják önt tartóztatni, utána jön a kiadatás és az igazságos bírósági eljárás, ez lesz a sorsa, másmilyen nem lehet. 

Az Anonymous hekkercsoport azt állítja, feltörte az orosz állami tévéadásokat, hogy az ukrajnai háborúról készült felvételeket mutassanak be – számolt be a BBC.

Az Anonymous egy Twitter-bejegyzésében közölte, hogy olyan csatornákra tört be, mint a Russia 24, a Channel One és a Moscow 24, valamint a Wink és az Ivi orosz streamingszolgáltatások.