Vegyesen alakultak a hivatalos latin-amerikai reakciók az ukrajnai háborúra – ismertette a Deutsche Welle. Kolumbia, Chile és Guatemala például egyértelműen elítélte, míg Nicaragua, Kuba és Venezuela szolidaritásáról biztosította Vlagyimir Putyint. Peru, Ecuador, Honduras és Mexikó tűzszünetet és tárgyalásokat sürget.

A Deutsche Welle idézte Juan Gabriel Tokatlian argentin külpolitikai szakértőt, aki egy tévéinterjúban „drámai töredezettségként” jellemezte a reakciókat. Nem volt koordináció a latin-amerikai országok között: az Amerikai Államok Szervezete (OAS) ugyan tett javaslatot egy közös álláspontra, de több ország – köztük Uruguay, Jamaica, Argentína és Brazília – nem írta alá.

A Deutsche Welle Brazília reakcióját bizarrnak nevezte: Jair Bolsonaro elnök előbb semlegesnek minősítette magát, majd az alelnöke, Hamilton Mourao elítélte az orosz inváziót, és katonai támogatást sürgetett Kijevnek, a brazil ENSZ-nagykövet pedig azt mondta, Oroszország átlépte a vörös vonalat. Bolsonaro néhány nappal az invázió előtt még Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. (A német lap nem említi, de a brazil elnök Moszkva után Budapesten tett látogatást, és találkozott Orbán Viktorral.)

Március harmadikára már diplomáciai káosz alakult ki – mutatott rá a Deutsche Welle. Az ENSZ közgyűlésének közös állásfoglalását a legtöbb latin-amerikai ország támogatta, ám Bolívia, Kuba, El Salvador és Nicaragua tartózkodott. Venezuela is bírálta a javaslatot, de nem szavazhatott, mert a szervezetnek járó hozzájárulását nem fizette be rendesen az ENSZ-nek.

A Deutsche Welle szerint a latin-amerikai vezetők alighanem nemcsak a nemzetközi jogot tartják szem előtt, hanem a közvéleményt is. A lap emlékeztetett, hivatalos felmérések még nincsenek az ukrajnai háború témájában, de a bombázások és a menekülők képei szolidaritást váltanak ki az emberekből, illetve rossz emlékeket is idéznek, például Panama amerikai invázióját.

Juan Ramon de la Fuente, Mexikó ENSZ-nagykövete úgy fogalmazott, Mexikót a történelme során négyszer támadták meg, így nagyon jól tudja, mit jelent ez. A német lap kifejtette: a régióban a többség számára Oroszország egy távoli ország,

Vlagyimir Putyinnal csak egy kicsi, ám nagyon aktív, baloldali értelmiségi kör szimpatizál.

Oroszország ugyanakkor stratégiai fontosságú partner Nicaraguának, Kubának és Venezuelának, Moszkva ugyanis segít nekik megbirkózni az amerikai és uniós szankciók okozta hátrányokkal. Venezuela például szinte teljes egészében Oroszországtól függ a gabonaimport tekintetében. Éppen ezért a régió óvatos a szankciókkal kapcsolatban. Kolumbia támogatja, míg Mexikó és Brazília ellenzi. Utóbbinak jó oka van rá, a műtrágya 69 százalékát Oroszországból importálja.

Venezuelát elfordítják Moszkvától?

Mint azt március 6-án megírtuk, a Reuters hírügynökség arról számolt be: magas rangú amerikai tisztségviselők érkeztek Venezuelába, hogy az orosz–ukrán háborúval összefüggésben a Moszkvától való esetleges eltávolodásáról tárgyaljanak Nicolás Maduro elnökkel.

Az Egyesült Államok és Venezuela viszonya hosszú ideje mélyponton vannak, ugyanakkor most az lehet az amerikaiak célja, hogy elszigeteljék a világban Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Évek óta ez volt a legmagasabb szintű amerikai látogatás a dél-amerikai országban.

A Reuters azt is írta, egyes elemzők szerint az Egyesült Államok bár szankciókkal sújtja Venezuelát, potenciális alternatív kőolajbeszerzési forrásként tekint rá, amennyiben Washington korlátozni akarná az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét egy Moszkva elleni újabb büntetőintézkedésként.

Az MTI keddi összefoglalójában a nemzetközi sajtóra hivatkozva megírta: Nicolás Maduro venezuelai elnök és ellenzéke bejelentette, hogy valóban találkoztak Caracasban egy magas rangú amerikai küldöttséggel.

Az államfő barátinak, diplomatikusnak és a kölcsönös tiszteleten alapulónak értékelte a tárgyalást, amelyről azonban sem ő, sem az ellenzék vezetője, a Washington és sok más ország által a törvényes elnöknek tekintett Juan Guaidó hivatala nem mondott konkrétumokat.

Szombaton Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője újságírók előtt kijelentette: Oroszországot nem tudják elszigetelni nemzetközi szankciókkal, és a világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is el tudja szigetelni.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, keddi percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. február 27-én. Fotó: Russian Pool / Reuters TV / REUTERS)