Az ukrán elnök kedden a brit parlament alsóháza előtt mondott beszédet videókapcsolaton keresztül. Volodimir Zelenszkij a britek II. világháborús önvédelmi harcához hasonlította a most Ukrajnában zajló háborút. Az államfő napról napra összefoglalta, hogy mi történt eddig a háború során, hogy miként lőtték rakétákkal az ukrán családokat, miközben folytatták az ellenállást. Beszédében kitért arra is, hogy több segítséget várt volna a NATO-tól, amelynek döntését a múltkor kritizálta.
Ezután azzal folytatta: a háború tétje az, hogy Ukrajna „létezni fog-e vagy sem”, de az utóbbi 13 nap után úgy látja, hogy erre a kérdésre „határozott igennel” tudnak válaszolni. Ezután felidézte Winston Churchill II. világháborús beszédét, amelyet a brit miniszterelnök a szigetek elleni német invázió elején mondott.
„Szeretném most olyan szavakra emlékeztetni Önöket, amelyeket már hallhattak itt, az Egyesült Királyságban, és amelyek most megint fontosak: nem fogjuk feladni, nem fogunk veszíteni, és a végsőkig küzdünk a vízen, a levegőben és a földön is”.
Küzdeni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon és az utcákon is
– mondta Volodimir Zelenszkij a brit parlament előtt, majd hozzátette: ebben a harcban az ő segítségükre is számítanak, és megköszönte az eddigi támogatást.
Harminchat zaporizzsjai és dnyiprói, többségében jégkorongozó fiatalt menekítettek ki Ukrajnából Debrecenbe, az édesanyjukkal, testvéreikkel érkező fiatalokat a Kartács utcai egyetemi kollégiumban szállásolták el – közölte az egyetemi sajtóiroda az MTI-vel.
A 7-14 éves fiatalok és szüleik kimenekítését a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) közvetítésével az ukrán sportági vezetők kezdeményezték a napokban. Az MJSZ először a keleti országrész klubjait, közöttük a Debreceni Egyetem jégkorongcsapatát mozgósította. Azt írták, a Debreceni Egyetem (DE), a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (DEAC) és a Debreceni Hoki Klub (DHK) összefogásának köszönhetően menekülhettek meg a fiatalok az ukrán-orosz háború borzalmai elől.
A találkozó az ukrán-szlovák határon fekvő Nagyszelmencen volt kedd délután, a csoport akkor már 31 órája úton volt.
A klub 50 ételcsomagot, valamint ásványvizet vitt a kis jégkorongozóknak és családtagjaiknak. Az utánpótláskorú jégkoronggal foglalkozó Debreceni Hoki Klub elnöke, Plásztán-Brehószki Márta kiemelte, hogy az egész magyarországi jégkorong-társadalom összefogott a gyerekekért és szüleikért.
Amíg a Debreceni Egyetem és a DEAC a szállításban és az elszállásolásban segít, addig a nyugati országrész klubjaitól például hokis felszerelések érkezhetnek, hogy a fiatalok játszhassanak addig is, amíg nálunk tartózkodnak
– mondta Plásztán-Brehószki Márta, Debreceni Hoki Klub elnöke.
Az ukrán jégkorongozó gyerekeket és családtagjaikat szállító autóbusz kedd este érkezett meg a debreceni sportkollégiumba.
Pár napja az oroszországi IKEÁ-knál, most pedig a McDonald's-oknál játszódtak le tömegjelenetek, miután a gyorsétterem-lánc is bejelentette, hogy az Ukrajna ellen indított offenzíva miatt felfüggeszti tevékenységét Oroszországban.
Utoljára valószínűleg akkor kígyózott ekkora sor, amikor 1990-ben Moszkvában megnyitott az első McDonald's, amely egészen mostanáig 850 étteremmel rendelkezett az országban.
A nemzetközi cégekre az elmúlt napokban komoly nyomás nehezedett, hogy vonuljanak ki az orosz piacról. Sean Penn például például azt kérte követőitől a Twitteren, hogy bojkottálják a C oca-Cola, a Pepsi és a McDonalds termékeit addig, amíg azok fel nem függesztik a működésüket Oroszországban. Mára ezt mindhárom cég megtette.
A Shell fokozatosan kivonul az oroszországi kőolaj- és földgázüzletből, összhangban a brit kormány azon új irányelveivel, amelyeket az Ukrajnában indított orosz hadműveletre válaszként hozott – közölte kedden a brit olajpari konszern.
A közlemény szerint első lépésben a cég
Ben van Beurden, a konszern elnöke ugyanakkor figyelmeztetett, hogy tekintettel az alternatív források elérhetőségére, akár hetekig is eltarthat, míg a kieső orosz nyersolajat pótolni tudják.
Ez összetett feladat, amely kormányok, energiaszolgáltatók és fogyasztók tevékenységének összehangolását igényli majd
– mondta.
Az Egyesült Királyság kedden bejelentette, hogy 2022 végéig fokozatosan leállítja az orosz olajimportot. A Shellt korábban komoly bírálatok érték, amiért a napokban árengedménnyel vásárolt orosz kőolajat. A cég a tiltakozás után közölte, hogy az üzlet nyereségéből Ukrajnát támogatják.
Az Exxon Mobil Corp., a BP PLC és a Shell PLC a múlt héten jelentette be, hogy tervezi kivonulását az oroszországi tevékenységekből.
A brit Institute for the Studies of War (ISW) elkészítette a legújabb, március 8-ai délutáni adatokat tükröző térképét az ukrajnai háborúról.
A legjelentősebb előrenyomulás az utóbbi 24 órában Kijev környékén volt látható, ahol az oroszok valamivel szorosabbra fonták az ostromgyűrűt a város körül.
A NATO egyik magas rangú tisztviselője azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy a hírszerzési adatokból azt látják: az oroszok most már csak minimális mértékben haladnak előre, és nem valószínű, hogy a napokban át tudnának törni bármelyik fronton.
Nagyon kevés változást látunk. A háború kezdete óta most először látjuk úgy, hogy a következő pár napban nem fognak jelentős területeket megszerezni
– mondta, majd hozzátette azt is, hogy az oroszok annak ellenére sem tudnak előrejutni, hogy „minden erejüket" bevetik ennek érdekében.
Senki sem gondolta volna, hogy még ezek az egyszerű problémák is kifognak rajtuk. Már két hét eltelt, de még mindig nem tudták megoldani a logisztikai nehézségeket
– fogalmazott a katona, aki végül azt is elmondta: korábban úgy számoltak, hogy a hadjárat ezen szakaszában az oroszok már sokkal gyorsabban haladhatnak előre, különösen annak fényében, hogy milyen sok páncélosuk van.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) közleményt adott ki kedden, amelyben azt írták: akadozik az automatikus rendszerben közölt biztonsági adatok szolgáltatása a csernobili erőműből.
A szervezet vizsgálja, hogy mi okozhatja a problémát, miközben alaposan megvizsgálják azt is, hogy a többi ukrajnai erőműből megfelelő adatok érkeznek-e.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mindeközben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre sürgősebb lenne annak körülbelül 100 szakembernek és biztonsági őrnek a lecserélése, akiket már lassan két hete, az erőmű oroszok által elfoglalása óta nem tudtak leváltani.
A közleményben azt is leírták, hogy az ukrán atomenergia ügynökség szerint nekik egyre rosszabb körülmények közt kell dolgozniuk, ez pedig megnöveli egy esetleges baleset veszélyét is az erőműben.
Komolyan aggódom amiatt a nehéz, stresszes helyzet miatt, amellyel a csernobili erőmű személyzete szembenéz, és azok a rizikók miatt, amelyeket mindez a nukleáris biztonság terén eredményez. Arra kérem azokat, akik a létesítményt most irányítják, hogy sürgősen oldják meg a személyzet cseréjét
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Rafael Grossi a közlemény szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban világossá tette, hogy Magyarország nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket Ukrajnába, sőt azt sem engedi, hogy a területén keresztül vigyenek fegyvereket közvetlenül az Oroszország által megtámadott államba – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.
A repülőgépről leszállva a tárcavezető azt mondta, hogy álhírek jelentek meg az egyeztetésekről. Kiemelte, hogy a találkozók napirendjén szinte kizárólag az ukrajnai háború témái és a konfliktusból fakadó biztonsági kihívások szerepeltek.
A visegrádi négyek egytől egyig a békében érdekeltek, segítséget is nyújtanak Ukrajnának, azonban mindegyikük másféleképpen.
A többi V4-es állam vagy fegyvert szállít, vagy átengedi a fegyverszállítmányokat, míg a magyar kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében nyújt segítséget, és kizárólag humanitárius segítséget ad – közölte Szijjártó Péter.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szerdán, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órától kezdve újabb humanitárius korridorok nyílnak meg. Úgy tudni, hogy az átjárók Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol városnál fognak kinyitni.
Felfüggesztette oroszországi export- és importtevékenységét az Unilever élelmiszer- és fogyasztási cikkekkel kereskedő multinacionális vállalat, közölte le a CNN, de az Unilever a saját Facebook-oldalára is leírta a döntését.
A cég a folyamatban lévő beruházásokat és fejlesztéseket is leállítja, kezdték a közleményüket, majd azzal folytatták:
továbbra is ellátjuk mindennapi alapvető, Oroszországban gyártott élelmiszer- és higiéniai termékeinkkel az országban élőket szoros ellenőrzés alatt. (...) Csatlakozunk a háború befejezésére irányuló felhívásokhoz, és reméljük, hogy a béke, az emberi jogok érvényesülni fognak.
Az Oroszország ellen hozott nyugati gazdasági szankciók nem járulnak hozzá az Ukrajna körül kibontakozott válság rendezéséhez,
Idegen területen önt olajat a tűzre az imperializmus. Az egyes országok elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szankciók nyomásgyakorló eszközként történő felhasználása nem oldja meg a válságot
– írta egy Twitter-bejegyzésében a karibi szigetország vezetője, Miguel Díaz-Canel.
Kuba Oroszország latin-amerikai szövetségese, és kormányzataikat az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
Kész ingyen és azonnal a németországi Ramstein légibázisra telepíteni MiG–29-es vadászgépeit Lengyelország – tudósít a BBC. Cserébe viszont arra kérik az Egyesült Államokat, hogy ők is biztosítsanak számukra más használt repülőgépeket, sőt, a lengyelek tárgyalnának is a repülőgépek megvásárlásának feltételeiről.
A lengyel kormány egyben felkérte a többi NATO-szövetségest, akik MiG–29-esekkel rendelkeznek, hogy járjanak el úgy, mint ők.
Az Egyesült Államok a hétvégén erősítette meg, hogy dolgozik egy olyan megállapodáson, hogy a repülőgépek végül Ukrajnához kerüljenek.
Az „átcsoportosítás” a Guardian szerint téma volt a közös V4-es találkozó utáni brit–lengyel egyeztetésen is, ahol Boris Johnson katonai segítséget ígért Ukrajnának.
A március 8-i nőnap alkalmából (amely Ukrajnában munkaszüneti napnak is számít) utcára vonultak az emberek Herszon városában, amelyet a múlt héten foglaltak el az oroszok.
A demonstrációról a képek mellett egy videófelvétel is készült. Ezen az hallatszik, hogy a tüntetők a Mikolajiv városában küzdőket (ide vonultak tovább az oroszok Herszon elfoglalása után) buzdították arra, hogy tartsanak ki.
Arról, hogy Mikolajivben hogy áll a küzdelem, ebben a cikkünkben írtunk.
A Sky News szerint a McDonald's kedden bejelentette, hogy ideiglenesen mind a 850 oroszországi gyorséttermüket bezárják a háború miatt.
A The Guardian szerint a gyorséttermi lánctól és más nemzetközi cégektől (Burger King, Coca-Cola, Pepsi, KFC, Starbucks) egyre többen követelték az utóbbi időben, hogy vonuljanak ki Oroszországból. Sean Penn rendező például nemrég azt kérte a követőitől a Twitteren, hogy bojkottálják e cégek közül háromnak a termékeit addig, amíg azok fel nem függesztik a működésüket Oroszországban.
A McDonald's most vélhetően az egyre nagyobb nyomásnak engedve hozta meg a döntést. A kérdés csak az, hogy a többi nagy cég is követi-e majd.
A McDonald's döntése el is indította a lavinát: késő este kiderült, hogy a Coca-Cola és Starbucks is ideiglenesen felfüggeszti oroszországi tevékenységét.
Mindeközben a moszkvai McDonald's-eket megrohanták az emberek, és olyan sorok alakult ki náluk, amilyenek a gyorsétteremlánc oroszországi nyitása óta nemigen voltak láthatóak.
Magyar idő szerint este 10 óra után a Pepsi is bejelentette, hogy felfüggesztik a tevékenységüket Oroszországban. Így már csak egy kérdés maradt:
Mikor lépi meg ugyanezt a KFC?
Alexander Schallenberg és Níkosz Déndiasz külügyminiszterek egy Bécsben lezajlott tárgyalásaik után, a közös sajtótájékoztatójukon óvatosan beszéltek egy Oroszország elleni esetleges európai uniós kőolaj- és földgázembargóról.
Az Egyesült Államok helyzete gyökeresen eltér Európáétól, mutatott rá Schallenberg, és hozzátette: az Európai Unió nemcsak szomszédja Oroszországnak, de „részben függőségi viszonyban is van” az orosz energiahordozóktól.
Az osztrák külügyminiszter utalt arra is, miszerint a magánszektorban már vannak embargók Oroszországgal szemben,
még nem érkeztünk el a lehetőségeink határához, de realistának kell lenni
– vélekedett az osztrák külügyminiszter, lehetséges további uniós büntetőintézkedésekre utalva.
A napokban írtuk meg itt, az Indexen is, amit a BBC főigazgatója hozott akkor nyilvánosságra, hogy a BBC felfüggeszti újságírói munkáját Oroszországban. Ezt a döntésüket az új orosz törvénnyel indokolták, amely akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja a média munkatársait, akik „az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhíreket terjesztenek”.
A brit közszolgálati médiatársaság azonban most azt jelentette be, hogy mégis folytatja a tudósítást angol nyelven Oroszországból. A hírt maga a médiacég a következőképpen adta ki:
alapos vita után úgy döntöttünk, hogy március nyolcadikán estétől ismételten folytatjuk.
Hozzátették, hogy „függetlenül és pártatlanul fogunk tudósítani a BBC szigorú szerkesztőségi szabályainak megfelelően. Oroszországi személyzetünk biztonsága első számú prioritásunk”.
A Berlini Filharmónia épületében Rolando Villazón mexikói tenor, Liza Batiasvili grúz hegedűművész és Kirill Gerstein Berlinben élő orosz származású amerikai zongoraművész részvételével tart koncertet március 15-én a Berlini Német Szimfonikus Zenekar (DSO) és a Berlini Rádió Kórusa – írták ki a Szimfonikus Zenekar hivatalos Facebook-oldalára.
A művészek együtt akarnak egy távol is jól hallható üzenetben kiállni a béke és a szabadság mellett, és a zene eszközével tiltakozni az orosz rezsim Ukrajna elleni, a nemzetközi jogot semmibe vevő támadása ellen
– közölte egy zenekari szóvivő, aki hangsúlyozta: a bevételt segélyszervezeteknek adják – foglalta össze az MTI is a közleményt.
A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a The Washington Post véleménycikkében.
Az ukrán diplomácia vezetője rámutatott arra, hogy a világ vezetői évtizedeken át fejet hajtottak Európa különböző háborús emlékműveinél, ahol ünnepélyesen kijelentették: „Soha többé!”. Kuleba szerint eljött az idő, hogy bebizonyítsák: ezek „nem csak üres szavak” voltak.
A szerző szerint kétség sem fér hozzá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „továbbra is bombatámadásokkal gyilkolja az ukrán polgári lakosságot, Adolf Hitler és Joszif Sztálin forgatókönyvét követve irányítja Ukrajna megszállását”, és itt felidézte a múltat is.
Az ukrán hadsereg kedd este posztolt egy videót, amelyen egy orosz tankot rakétával semmisítenek meg.
Közlésük szerint a felvételt az ukrán 30. (Osztrohszki) gépesített dandár készítette, amelynek eredeti állomáshelye Kijevtől nyugatra, a Zsitomiri területen található.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) üdvözli, hogy Magyarország határai nyitva állnak az Ukrajnából menekülők előtt, mondta el Stephanie Woldenberg, az UNHCR közép-európai képviseletének vezetője Beregsurányban, miután Soltész Miklós államtitkár társaságában meglátogatta az ottani segítőközpontot.
Stephanie Woldenberg fantasztikusnak nevezte, hogy az ezerlakosú határ menti falu közössége képes gondoskodni három-négyezer menekültről naponta.
Ha a krízis hosszabb ideig tart, az UNHCR minden eszközzel kész támogatni az Ukrajnával szomszédos országokat a menekültválság kezelésében
– ígérte meg a vezető, ismertetve: az UNHCR készített egy regionális tervet is a krízis kezelésére. Ebben nemcsak az Ukrajnával határos célországok segítése szerepel, hanem külön fókuszálnak az ukrajnai belső menekültválságra is.
„A tárgyalásokat Párizsban folytatjuk” – közölte a miniszterelnök kedden este a Facebook-oldalán azt követően, hogy Londonban Boris Johnson brit miniszterelnökkel találkoztak a Visegrádi Négyek (V4) kormányfői. A vezetők megegyeztek abban, hogy az orosz–ukrán háború miatt szorosabban működnek együtt a közeljövőben. Orbán Viktor ugyanakkor leszögezte: nem támogatják azt, hogy az energiaszektorra is kiterjesszék a gazdasági szankciókat. Az EU összes miniszterelnöke csütörtökön és pénteken Párizsban tárgyal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren mondott köszönetet Joe Biden amerikai elnöknek azt követően, hogy ma bejelentette: az Egyesült Államok betiltja az orosz olajimportot. Zelenszkij a világ többi vezetőjét is arra biztatta, hogy kövessék a példáját – írja a Guardian.
Thankful for US and @POTUS personal leadership in striking in the heart of Putin’s war machine and banning oil, gas and coal from US market. Encourage other countries and leaders to follow.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 8, 2022
Tizennégy, fegyverzet nélküli ukrán helikopternek adtak légtérhasználati engedélyt a román polgári repülési hatóságok, hogy karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az Airbus Helicopters Brassó megyei üzemébe repüljenek – közölte a román védelmi misztérium (MAPN).
Az első négy ukrán helikopter március nyolcadikán reggel érkezett Romániába, a következő öt pedig délután, a többit is a héten várják.
A MAPN közleménye szerint civil hasznosításra kialakított helikopterekről van szó, amelyek karbantartását a hatályos szerződések alapján végzi az Airbus romániai leányvállalata.
A külföldi és a magyar sajtóban is körbefutott egy téves információ, miszerint Boris Johnson a Visegrádi Négyekkel (V4) együtt katonai segítséget ígért Ukrajnának. A bejelentés – ha igaznak bizonyul – azért is lett volna meglepő, mert a magyar kormány hétfőn egy rendeletben erősítette meg azt, hogy továbbra is fenntartják az „élet kioltására alkalmas fegyverek” Magyarországon keresztül Ukrajnába történő szállításának tilalmát. Ehhez képest a fenti bejelentés 24 órán belüli teljes hátraarcot jelentett volna.
A mondat – amely szerint a V4-ek megegyeztek volna a fegyveres szállításokról, és amelyet aztán sokan átvettek – a brit Press Association (PA) tudósításába került be. Ők írták azt, hogy Boris Johnson a V4-ekkel közösen ígért fegyveres segítséget Ukrajnának, máshol azonban nem látható nyoma ennek a mondatnak.
Így például abban a hivatalos közleményben sem, amelyet a V4-ek kiadtak a találkozóról (ebben a dokumentumban fegyverekről, katonaságról még csak szó sem esik).
Ugyanakkor a brit kormányfő valóban beszélt fegyveres segítségről, csak ez a mondat nem a V4-ekkel kapcsolatban, hanem már a közös V4-es találkozó utáni brit–lengyel egyeztetésen hangzott el. Itt a brit és a lengyel kormányfő valóban megegyezett abban: „biztosítani fogják” azt, hogy további fegyveres szállítmányok érkezzenek Ukrajnába.
A többi kétoldalú megbeszélésen azonban egyáltalán nem esett szó fegyveres segítségnyújtásról, így a brit–magyaron sem került szóba ilyesmi. Tehát a britek legfeljebb a lengyelekkel, de semmiképp sem a V4-ekkel közösen segíthetnek fegyveresen Ukrajnának.
Az ukrán elnök kedden a brit parlament alsóháza előtt mondott beszédet videókapcsolaton keresztül. Volodimir Zelenszkij a britek II. világháborús önvédelmi harcához hasonlította a most Ukrajnában zajló háborút. Az államfő napról napra összefoglalta, hogy mi történt eddig a háború során, hogy miként lőtték rakétákkal az ukrán családokat, miközben folytatták az ellenállást. Beszédében kitért arra is, hogy több segítséget várt volna a NATO-tól, amelynek döntését a múltkor kritizálta.
Ezután azzal folytatta: a háború tétje az, hogy Ukrajna „létezni fog-e vagy sem”, de az utóbbi 13 nap után úgy látja, hogy erre a kérdésre „határozott igennel” tudnak válaszolni. Ezután felidézte Winston Churchill II. világháborús beszédét, amelyet a brit miniszterelnök a szigetek elleni német invázió elején mondott.
„Szeretném most olyan szavakra emlékeztetni Önöket, amelyeket már hallhattak itt, az Egyesült Királyságban, és amelyek most megint fontosak: nem fogjuk feladni, nem fogunk veszíteni, és a végsőkig küzdünk a vízen, a levegőben és a földön is”.
Küzdeni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon és az utcákon is
– mondta Volodimir Zelenszkij a brit parlament előtt, majd hozzátette: ebben a harcban az ő segítségükre is számítanak, és megköszönte az eddigi támogatást.
Mintegy 3500 civil tudta elhagyni kedden Szumi városát – közölte a szumi terület kormányzója kedd este. A Guardian szerinttöbb mint 1200 nemzetközi diák is ott rekedt az ostromlott városban.
Szumi kiürítését kedd reggel kezdték meg, a civileket Poltava városába evakuálták. A Sky News szerint ez az első olyan evakuáció, amely többé-kevésbé sikeresnek mondható, mivel kedden több esetben megsértették a tűzszünetet a harcoló felek, és így nem sikerült végrehajtani a tervet (egy alkalommal egyébként még a Szumiból menekülők is egy tűzharc közepébe kerültek, bár ott nem ők voltak a célpont).
Szumi mellett Mariupol, Irpiny, Csernyihiv és Harkiv városában is humanitárius korridort nyitottak azért, hogy aki el akarja hagyni az ostromlott településeket, az megtehesse ezt.
A fővárosi önkormányzat eddig 1500 Ukrajnából érkezett menekültnek nyújtott szállást, és több mint tízezer adag ételt osztottak ki – kezdte Facebook-bejegyzését Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely.
Sajnos azonban az értelmetlen és kegyetlen háborúról szóló híreket figyelve biztosak lehetünk benne, hogy a segítségre szorulók száma rohamosan nőni fog. Ezért a kerületi polgármesterekkel egyeztetett a budapesti feladatokról
– közölte a főpolgármester.
Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman szerint a cserniyhivi területen 6 civilt gyalogsági aknákkal robbantottak fel az oroszok.
E fegyverek használatát tiltják az 1949-es genfi egyezmények. Ráadásul ehhez a nemzetközi szerződéshez – mint megírtuk – Oroszország jogelődje, a Szovjetunió is csatlakozott 1954-ben.
Az oroszok egyébként már korábban is vetettek be olyan, úgynevezett kazettás lőszereket, amelyek alkalmazását nemzetközi egyezmény tiltja. Azzal kapcsolatban viszont azért más a helyzet, mert az említett egyezményt sem ők, sem az ukránok nem írták alá.
Ettől függetlenül a NATO főtitkára felvetette a napokban, hogy az oroszok nemzetközi jogot sérthettek, és háborús bűnt követhettek el azzal, hogy ilyen lőszerekkel bombázták néhány város lakónegyedét is.
A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet – írta ki a Twitter-oldalára Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő.
Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között, és Mariupolból már napok óta mintegy 200 ezer civil próbál elmenekülni. A külügyi szóvivő szerint
nyolc teherautó és harminc busz indult el humanitárius segítséggel a városba, hogy aztán civilekkel induljanak vissza Zaporizzsja felé.
Az orosz fél egyelőre nem reagált. Eduard Baszurin, a donyecki szakadár „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanakkor korábban arról beszélt, hogy ukrán nacionalisták akadályozzák a kimenekítési műveletet.
Szombat óta több evakuálási kísérlet is kudarcot vallott Mariupolból, időközben azonban Szumi városát már egy második, civilekkel teli konvoj hagyhatta el, ismertette Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese.
Az embereket a szintén ostromlott fővárosba viszik az ukrán katasztrófavédelmi hatóság szerint.
„Óvodákat, iskolákat, szülészeteket és klinikákat érnek csapások” – jelentette ki Ihor Terekov polgármester. Mint mondta, civil épületek százairól van szó, így ez szerinte nem véletlen, hanem célzott támadás.
A Premier League felfüggesztette együttműködését az oroszországi jogtulajdonossal, az Okko Sporttal, így Oroszországban mostantól nem láthatók az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának mérkőzései. Az oroszországi cég egyébként 6,2 millió fontot fizet idényenként a Premier League közvetítési jogaiért.
A PL a Twitter-oldalán posztolta a döntését, és azt is beleírták, hogy a felfüggesztés mellett
egymillió fontos támogatást is felajánlott az ukrán emberek megsegítésére,
hozzátéve, hogy a liga határozottan elítéli Oroszország ukrajnai invázióját.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a The Guardian szerint azt mondta: az európaiak azzal segíthetnek a „Vlagyimir Putyin elleni küzdelemben”, ha lekapcsolják a fűtést az otthonukban. „Ez egy kemény döntés. Nagyon kemény döntés, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, méghozzá gyorsan” – mondta az uniós politikus, utalva arra, hogy szerinte szükség lenne arra, hogy az oroszok elleni szankciókat az energiaszektorra is kiterjesszék.
Frans Timmermans hozzátette: „Egyedül bátorság és kitartás kell ahhoz, hogy így tegyünk. Az önök döntése – hogy mennyi energiát fogyasztanak – fogja azt meghatározni, hogy milyen erős lesz az Oroszországgal szembeni reakciónk”.
Mindeközben kedden az Egyesült Államok és a britek már döntöttek is arról, hogy teljesen megszüntetik vagy csökkentik bizonyos energiaipari termékek importját. Az Európai Unión belül viszont még a tagállamoknak meg kell vitatniuk ezt a kérdést, ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök épp kedden mondta azt, hogy a magyar kormány továbbra sem támogatna egy ilyen jellegű szankciót.