Ez a poszt a következő Percről percre része:
Nőtt a háború támogatottsága az orosz közvéleményben
-
Az oroszok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből. A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25–27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.
Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország „határainak biztosítását”, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként. Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.
Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Odesszában őrizetbe vettek egy külföldit, akinél gránát volt – jelentette az ukrán rendőrség.
Megjegyzik, hogy a rendfenntartók egy 40 éves férfit őrizetbe vettek az egyik benzinkútnál, ahová egy F1-es gránáttal a kezében érkezett. A rendőrök egy RGD5-ös gránátot is találtak a férfi bérelt lakásában.
A rendőrség vizsgálja a lőszerek eredetét, valamint azt, hogy a férfi milyen célból tartotta azokat, és miért ment a benzinkútra.
Emellett a rendőrség szerint a férfit egy odesszai rablás ügyében is vádolják. A vádlott azért volt szabadlábon, mert a bíróság korábban módosította a korlátozó intézkedéseket.
-
Vagyim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója szerint Ukrajna számára a következő 2-3 hét döntő jelentőségű lesz. Megjegyezte, hogy a megszállók mindent megtesznek Mariupol elfoglalása érdekében.
A fő feladatunk az, hogy megállítsuk ezt a mozgalmat, ne engedjük meg nekik, inkább kényszerítsük bele őket egy nehéz szárazföldi harcba, ahol veszítenek
– mondta Deniszenko. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna számára most nagyon fontos, hogy segítséget kapjon a nemzetközi partnereitől – írja az Unian.
-
Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint Ukrajna ezenfelül
- 143 pilóta nélküli légi járművet,
- 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt,
- 124 rakéta-sorozatvetőt,
- 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint
- 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyagraktárt semmisített meg.
A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a Donyecki Népköztársaság területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.
-
A hírek szerint legalább 2500 ember halt meg a déli kikötővárosban, Mariupolban az ukrajnai invázió kezdete óta – írja a Sky News.
A számot Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó erősítette meg ma reggel. Elmondása szerint az adatokat Mariupol városvezetése gyűjtötte.
Aresztovics azzal vádolta Oroszországot, hogy megakadályozta, hogy a humanitárius segélyek vasárnap ismét eljussanak a körülzárt városba. Hozzátette: attól tartanak, hogy a fekete-tengeri kikötőben kifogynak az élelmiszerkészletek.
Eddig számos evakuációs kísérlet vallott kudarcot a városban.
-
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint a legrosszabb forgatókönyv vár a Mariupolban rekedt civilek százezreire, hacsak a felek nem jutnak sürgősen humanitárius megállapodásra – idézi a bizottság vasárnap kiadott közleményét a CNN.
A szervezet felszólította a városban harcoló feleket, hogy állapodjanak meg a tűzszünetről és biztosítsák a civilek evakuálását. A városban ugyanis százezrek szenvednek hiányt alapvető szükségleti cikkekben, mint például élelmiszer, víz és gyógyszerek.
Kiemelték: a lakók nagy része fűtetlen pincékben vészeli át a csatákat, valamint holttestek rekedtek az elpusztított épületek alatt. A városba tartó segélyszállítmány pedig már napok óta Bergyanszkban rostokol.
-
Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt – közölte a távirati iroda. Idetartoznak az alábbiak:
- az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank;
- egy másik vezető német bank, a Commerzbank AG;
- a Ricoh Group átmenetileg leállítja valamennyi termékének szállítását;
- az ASUS tajvani személyiszámítógép-gyártó tervet dolgoz ki alkalmazottainak és vállalkozásainak „evakuálására” Oroszországból, a céget megkérte az ukrán miniszterelnök-helyettes, hogy szüntesse be tevékenységét Oroszországban;
- a Microsoft és a Panasonic felfüggesztette tevékenységét Oroszországban, az Apple, az Ericsson, a Nokia és a Samsung pedig leállította a szállításokat.
-
Egy ukrán katona Telegram-csatornáján tette közzé, hogyan semmisítettek meg ötegységnyi orosz katonai felszerelést.
A felszerelések elpusztításához az Ukrajnában tervezett Stugna páncéltörő rakétarendszert alkalmazták.
-
Folyamatban van a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások negyedik fordulója, amely ezúttal videokonferencián zajlik.
Ma délelőtt Mihajlo Podoljak, az ukrán delegáció tagja elmondta, hogy nagyrészt
- a tűzszünet elérésére,
- az orosz csapatok kivonására
- és Ukrajna biztonsági garanciáira fognak összpontosítani.
Podoljak hozzátette: Ukrajna álláspontja a tűzszünetről változatlan. Megjegyezte, hogy Oroszország „még mindig abban a tévhitben él, hogy a békés városok elleni 19. napja tartó erőszak a megfelelő stratégia”.
-
Egyelőre eljutnak Ukrajnába a sürgősen szükséges orvosi felszerelések és berendezések, melyekkel a háború miatt ellátási nehézségekkel és hiányosságokkal szembenéző ukrán egészségügyi rendszert támogatják – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Mint írják, a helyi ellátási láncok megszakadtak, több forgalmazó kiesett, egyes készletek pedig a katonai műveletek miatt váltak elérhetetlenné.
A gyógyszerkészletek is folyamatosan fogynak.
A WHO közlése szerint az ellátmányt az ukrán egészségügyi minisztériummal együttműködve, a szomszédos Lengyelországban működő támogatóközpont segítségével osztják szét.
-
Több mint ezer település maradt áram nélkül Ukrajnában – közölte az ukrán állami sürgősségi szolgálat.
Jelenleg 1003 településen nincs áram. Az Állami Készenléti Szolgálat 12 generátort vont be a szociális létesítmények vészhelyzeti áramellátására, közülük ötöt a kórházak áramellátására
– közölték.
-
Többen meghaltak az ukrán Ohtirka városának lakóházait érő támadásban – közölte Pavlo Kuzmenko, a város polgármestere Facebook-oldalán.
Ohtirka városában tegnap este légi bombatámadás volt, amely otthonokat vett célba, és legalább három civil meghalt. Egyelőre nem találtak több halottat
– mondta videójában a polgármester.
-
Már több mint 2,5 millió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta az ENSZ menekültügyi intézményének adatai szerint. Az Ukrajnából menekülők többsége nő és gyermek. A 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára ugyanis megtiltották a kiutazást, miután az ország kormánya bevezette a hadiállapot – írja a CNN.
Az adatok alapján
- 1,6 millióan Lengyelországba menekültek;
- több mint 245 ezren érkeztek Magyarországra;
- több mint 195 ezren Szlovákiába;
- több mint 328 ezer menekült érkezett Moldovába;
- a szomszédos Romániába 173 ezren menekültek.
Európa-szerte Németország, Ausztria, Horvátország, Észtország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Svédország egyaránt több ezer Ukrajnából érkező menekültről számolt be.
-
Az ukrajnai háború elől vasárnap 4006 ember, köztük 1239 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn.
A közlemény szerint a legtöbben információt kértek, és egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 12 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
-
Kijevben az orosz megszállók rálőttek az Antonov-repülőgépgyárra és egy toronyházra – közölte a kijevi városi közigazgatás.
A jelentés szerint ketten meghaltak, heten pedig megsérültek.
A lakóépületben történt robbanás helyszínéről mintegy hetven embert evakuáltak. A robbanások helyszínén tűzoltók és orvosok dolgoznak.
-
Videókonferencia keretében folytatódnak a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások hétfőn, magyar idő szerint délelőtt fél 10-kor.
A tárgyalással kapcsolatos híreket vasárnap Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette.
A hétfői tárgyalásokat illetően mindkét fél bizakodásának adott hangot, melyről alábbi cikkünkben számoltunk be részletesebben.
-
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának közlése szerint az elmúlt 24 órában négy orosz repülőgépet is lelőttek, köztük több pilóta nélküli gépet – számolt be a BBC.
Az ukránok szerint „megsemmisítő csapásokat” mértek Oroszországnak a háborús terepen lévő bázisaira és raktáraira, hogy megzavarják a logisztikai ellátórendszert az ukrán területeken.
A nyilatkozat szerint a polgári infrastruktúrát, például a vallási létesítményeket is, az orosz erők a lőállások felszerelésére, valamint fegyverek és katonai felszerelések telepítésére használták fel.
Az ukrán vezérkar azt állítja: továbbra is „alacsony szinten van” az orosz erők „erkölcsi és pszichológiai állapota”. Elmondásuk szerint az orosz katonák egy része nem hajlandó engedelmeskedni a parancsoknak, illetve részt venni a harcokban.
A BBC megjegyezte, hogy ezen állítások egyikét sem állt módjában független forrásból ellenőrizni.
-
Orosz katonák agyonlőttek egy mozgássérült ukrán önkéntest, miközben a tolószékében ült – írja a Daily Mail.
Alekszandr Kononovot otthonában lőtték le a kelet-ukrajnai Luhanszk régióban, Borivszkij faluban – közölte Luhanszk megye kormányzója, Szerhij Haidai.
Kononovot, aki éveken keresztül szállított vizet, élelmet és gyógyszereket a Moszkva-barát fegyveresek ellen Luhanszkban harcoló ukrán katonáknak, tolószékében érte a lövés a megszálló orosz katonáktól.
-
A jelenlegi információk szerint a Zsitomir elleni orosz támadásban hét épület semmisült meg.
A hajnali támadásban – amelyet a város közigazgatási épületei ellen folytattak – négy ember megsérült – tette közé Facebook-oldalán az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat.
-
Egy légicsapás következtében megsérült egy tévétorony Rivne megyében – közölte Vitalij Kovaly, Rivne Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője.
A légicsapás következtében a Rivne régióban lévő tévétorony megsérült. Az érintett szolgálatok a helyszínen dolgoznak. A részletek tisztázása folyamatban van
– mondta a vezető.
-
Ismeretlen tárgy miatt kigyulladt egy kilencemeletes épület a fővárosi Obolonyban – közölte az ukrán állami sürgősségi szolgálat. Egyes médiaforrások szerint a tüzet egy orosz lövedék okozta.
Hajnali 5 óra 9 perckor egy ismeretlen tárgy találata következtében az 1–3. emeleti lépcsőház részben járhatatlanná vált, ezen túl tűz keletkezett a 3. és 4. emeleti lakásokban.
A tüzet jelenleg is oltják, a helyszínen kilenc egységnyi alap- és speciális tűz- és mentőeszköz, valamint 35 fő vesz részt.
Az egységek 63 embert menekítettek ki. Két holttestet találtak, hárman kórházba kerültek, kilenc ember sérüléseit a helyszínen látták el.
-
Szülészeten halt meg egy terhes nő Mariupolban az orosz megszállók légicsapása alatt – számolt be Asya Dolina, az Amerika Hangja újságírója a Facebookon.
Dolyna megjegyezte, hogy ezt az információt Jevgenyij Maloletka fotós is megerősítette, aki aznap fotóriportot készített a helyszínről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A mariupoli 3-as számú gyermekkórház (szülészeti kórház) robbantási helyszínéről az első terhes lány, akit hordágyon vittek ki, nem élte túl. A születendő gyermeke is meghalt
– írja a bejegyzésben az újságíró.
-
Súlyosbíthatja a koronavírus-járványt az Ukrajnában zajló háború az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint – adta hírül a CNN.
Ugyan a megbetegedések száma csökkent a régióban az előző héthez képest, a WHO szerint így is jelentős a kockázata annak, hogy az alacsony ukrajnai átoltottság miatt rövidesen ismét emelkedni fog a megbetegedések és a halálozások száma.
A szervezet szerint az oltottsági arány azok körében is alacsony, akik az elmúlt időszakban menekültként hagyták el Ukrajnát.
A WHO friss helyzetjelentése szerint Ukrajnában alig 34 százalékos a Covid–19 elleni védőoltások aránya, míg a szomszédos Moldovában ez az arány 29 százalék körüli.
Ukrajnában és a környező országokban március 3. és 9. között összesen 791 021 új koronavírusos megbetegedést és 8012 új halálesetet regisztráltak.
-
A mikolajivi állatkert arra kéri a lakosságot, hogy vásároljanak jegyeket, hogy megmentsék az állatokat az éhezéstől.
A déli várost napok óta támadják. A gondokkal küzdő, bezárt állatkert arra kéri a lakosságot, hogy online jegyvásárlással adományozzanak kisebb összegeket az állatkertnek – írja a Kyiv Independent.
-
A belarusz különleges erők megtagadták, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni hadműveletekben – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Ami a Belarusz fegyveres erőinek készségét illeti az Ukrajnával vívott háborúra: a különleges műveleti erők egyik magas rangú tisztviselője szerint nem vesznek részt a háborúban
– olvasható a közleményben, amelyet az Unian idéz.
-
Zenével tartják egymásban a lelket a bunkerekben a gyermekek és az idősek; erről több felvétel is megjelent a közösségi oldalakon. Az egyiken egy kislány adja elő a Jégvarázsból ismert éneket a kijevi metró aluljárójában kialakított bunkerben.
-
Ukrajna elnöke várhatóan fél 12-kor felszólal az Európa Tanács rendkívüli ülésén. Volodimir Zelenszkij valószínűleg videóhíváson keresztül fog beszédet tartani.
-
A március 10-i párizsi csúcstalálkozón az európai uniós országok katonai segítségnyújtást ígértek egy esetleges támadás esetén azon tagállamoknak, így a többi között Ausztriának is, amelyek nincsenek a NATO soraiban – közölte vasárnap Karl Nehammer osztrák kancellár a Standard című helyi lap honlapján megjelent interjújában.
Ez figyelemre méltóan egyértelművé lett téve
– mondta, majd felidézte, hogy a párizsi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában hivatkozott uniós segítségnyújtási kötelezettségből mindenekelőtt a nem NATO-tag uniós országok profitálhatnak. Nehammer egyben rávilágított, hogy ez Ausztria mellett Írországot, Máltát, Ciprust, Svédországot és Finnországot érinti – írja az MTI.
-
Ha a NATO nem zárja be az egünket, orosz rakéták zuhannak a szövetséges állampolgárok otthonaira – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Keletről nyugat felé ismét rakétákkal támadták hazánkat. Csak a Lviv régióban harminc rakéta csapódott be. A Nemzetközi Békefenntartó Központban történt eset következtében 35-en meghaltak és 134-en megsebesültek. Onnan csak húsz kilométerre van a NATO határa
– hangsúlyozta Zelenszkij. Hozzátette: tavaly figyelmeztette a NATO vezetőit, hogy ha nem lesznek szigorú szankciók Oroszország ellen, akkor háborúba fog szállni.
Igazunk volt. Sokáig mondtam, hogy az Északi Áramlat 2. egy olyan fegyver, amely Európa-szerte lecsap majd. Most már nyilvánvaló. És most ismétlem: ha nem zárják be az egünket, akkor idővel az orosz a rakéták az önök területére, a NATO területére, a NATO-országok polgárainak otthonaira fognak hullani
– hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij arra is emlékeztetett, hogy Kijev régióban meghalt egy amerikai újságíró, kollégája pedig megsérült.
Az orosz hadsereg szándékos támadása volt. Tudták, mit csinálnak, de úgy tűnik, hogy Nyugaton nem mindenki tudja, mit csinálnak
– mondta.
-
Ukrajna történelme legnehezebb próbáján megy keresztül, de győzni fog – jelentette ki videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij emellett gratulált az ukrán védőknek, hogy már 18 napja tartják a frontot a kulcsfontosságú helyszíneken.
Túlélünk minden sötét napot, mert együtt vagyunk
– fogalmazott. Hozzátette: „A legrosszabbat éljük át a történelmünkben, az életünkben”.
Megvédjük a legdrágábbat, amink van. Ki kell tartanunk, harcolnunk kell, és győzni fogunk. Tudom ezt, hiszek benne
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
-
Megjelentek az első műholdképek a Fekete-tengeren található Kígyó-szigetről, amelyen orosz támadások után károk keletkeztek. A fotón egy orosz hadihajó is látható, amely a sziget közelében horgonyoz.
A Maxar Technologies által vasárnap készített fotó az első tiszta kép a szigetről azóta, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdetekor bombázták.
Február 24-én a hatóságok arról számoltak be, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Kígyó-szigetet, és megöltek 13 katonát.
A köztük lezajlott rádiós párbeszéd szerint az ukrán határőrök egy üzenetet kaptak a hadihajótól, amely felszólítja őket, hogy tegyék le a fegyvert. Ellenkező esetben lebombázzák. Az ott tartózkodó katonák csak annyit üzentek vissza: „Orosz hadihajó, menj a f*szba”.