Tegnap, március 16-án tíz illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a munkácsi különítmény határőrei Kárpátalján – számolt be a pmg.ua internetes hírportál.

Összesen 15 hadköteles ukrán állampolgárt vettek őrizetbe a határőrök. Közülük hárman érvénytelen útlevéllel próbáltak kijutni az országból a kaszonyi, az újlaki és aknaszlatinai ellenőrző pontokon. Técső, Aknaszlatina és Nagybocskó települések közelében pedig nyolc férfit illegális határátlépés kísérlete miatt tartóztattak le.

Egy 1982-es és egy 1991-es születésű férfit az Állami Határőrség Belügyi Osztályának előzetes tájékoztatás alapján vettek őrizetbe. Két további határsértőt az aknaszlatinai és nagypaládi határőrség akadályozott meg a határátlépésben.

A határsértőket a határőrség minden esetben jelenti a rendőrségen.

Lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben a horvát kormány – írja a Jutarnji List című horvát napilap.

A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk – számolt be az MTI.

Egy szlavón bródi (Slavonki Brod) cég számláját is zárolták a hatóságok. A Djuru Djakovic termoenergetikai létesítmény tulajdonosa, Alekszej Mordasov az egyik leggazdagabb orosz.

Kiemelték: megbízható források szerint Zágráb még három hajót tervez lefoglalni, valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni.

A világ vezető aukciósházai, a Christie’s, a Sotheby’s és a Bonhams törölte júniusra meghirdetett orosz művészeti árveréseit Londonban a nyugati szankciókkal összhangban, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt vezettek be – számolt be az MTI. Az aukciósházak általában júniusban és novemberben rendezik Orosz művészeti hetek elnevezésű aukcióikat, amelyek iránt nagy az orosz érdeklődés.

A Sotheby’s közleményében hangsúlyozta, hogy szigorúan betartja a jelenlegi szankciókat, és szorosan figyelemmel kísérik a listák frissítéseit. A Christie’s az orosz műkincsárveréseit lemondva többek között a háború bizonytalanságára és a szankciókkal kapcsolatos bonyolult logisztikai és jogi követelményekre hivatkozott. A Bonhams nem indokolta döntését.

Az ukrán rendőrség őrizetbe vett egy 22 éves bustyaházai férfit, aki háromezer dollárért és egy Toyota Corolla márkájú autó fejében két hadköteles férfit próbált meg átcsempészni a határon.

A bíróság döntése alapján a gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, és szabadlábra helyezésének összegét 501 ezer hrivnyában (csaknem 5,7 millió forint) állapították meg – írja a Munkachevo hírportál az ügyészség közleménye alapján.

A férfit 9 évig terjedő szabadságvesztésre és 3 év közügyektől való eltiltásra, valamint vagyonelkobzásra ítélhetik.

A rendőrségre március 10-én érkezett bejelentés arról, hogy az egyik vásárosnaményi adománygyűjtő pontba betörtek, ahol az Ukrajnából a háború elől menekülők részére gyűjtött adományokat tartották. A helyi rendőrök azonnal a helyszínre érkeztek, és a közelben elfogták a bokrok között bujkáló gyanúsítottat.

A rendőrség beszámolója szerint a 38 éves férfi két táskát pakolt meg az adományokból, majd a közelben elrejtette őket. Azt tervezte, hogy visszamegy az épületbe, hogy még három, tartós élelmiszerekkel, ruhaneműkkel és egy elektromos fűtőkészülékkel teli pakkot is elhozzon.

A nyomozók P. Lászlót a Vásárosnaményi Rendőrkapitányságra elállították, és lopás elkövetésének megalapozott gyanújával kihallgatták. A férfi a kihallgatáson beismerte tettét.

A vásárosnaményi rendőrök a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték, és az iratokat bíróság elé állítási javaslattal küldték el az ügyészségnek.

Az ukrán rendőrség közleménye szerint egy mentőautó sofőrje tett bejelentést arról, hogy ellopták a mentőszolgálat járművében lévő két szolgálati mobiltelefont. A rendőrök rövid időn belül azonosították a feltételezett elkövetőt, és elfogtak egy, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 26 éves, büntetett előéletű férfit – írja a Munkachevo hírportál.

A nyomozás kiderítette, hogy a gyanúsított Zaporizzsja megyéből menekült Kárpátaljára a háború elől, és a bűncselekmény napján érkezett Munkácsra a testvéréhez. A telefonokat az esti sétája alatt tulajdonította el a mentőautóból.

Az elkövető a fogdában várja, hogy a bíróság döntsön előzetes letartóztatásáról.

Március 16-án, szerdán 53-an haltak meg Csernyihivben az orosz támadásokban – számolt be a Guardian a helyi kormányzó jelentése alapján.

Korábban már írtunk róla, hogy három gyerek holttestét találták meg egy lebombázott épületben a városban, tíz embert pedig akkor lőttek agyon az orosz katonák, amikor kenyérért álltak sorban.

Az Ukrajna északi részén található Csernyihivet február 25. óta ostromolják az orosz haderők.

A donyecki népi milícia már 95 települést „szabadított fel” a de facto Donyecki Népköztársaság területén – jelentette be Eduard Baszurin, a népköztársaság katonai osztályának képviselője.

A területek felszabadítása folytatódik

– tette hozzá.

A népköztársaság vezetője, Gyenyisz Pusilin szerdán rendeletével számos olyan „felszabadult” települést a donbaszi régió fennhatósága alá vont, amelyek korábban „ideiglenesen Ukrajna ellenőrzése alatt álltak” – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint azok az országok, amelyek zsoldosokat és fegyvereket küldenek Ukrajnába, problémákat okoznak saját maguknak.

Ha ilyen döntés születik, az országok problémát okoznak maguknak. Akárcsak a zsoldosok toborzása, ami Ukrajna nagykövetségein keresztül történik szerte a világon

– idézi Maria Zaharovát a TASZSZ orosz hírügynökség.

A szóvivő elárulta, hogy Moszkva nem folytat aktív tárgyalási folyamatot Washingtonnal. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz fél hat hónapon keresztül „aktívan részt vett az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalási folyamat felépítésében”.

A Moszkvai Bolsoj Balett egyik sztárja, Olga Szmirnova Oroszország ukrajnai inváziója miatt kilépett a társulatból, és helyette a Holland Nemzeti Balett színeiben táncol Amszterdamban – számolt be a CNN.

Soha nem gondoltam volna, hogy szégyellni fogom Oroszországot

– írta a nyilatkozatában, amelyet később a Holland Nemzeti Balett is közzétett.

Fáj, hogy emberek halnak meg, hogy az emberek elveszítik a tetőt a fejük felől, vagy kénytelenek elhagyni otthonukat. És ki gondolta volna néhány héttel ezelőtt, hogy mindez megtörténik? Lehet, hogy nem mi vagyunk a katonai konfliktus epicentrumában, de nem maradhatunk közömbösek e globális katasztrófa iránt

– idézik a balettcsillagot, akinek nagyapja ukrán származású.

Az Ukrajnából érkező nagyszámú menekültáradat fellendülést jelenthet a lengyel ingatlanpiac számára. A hirdetések száma negyedével csökkent. Ez a helyzet pedig közvetlenül összefügg az Ukrajnából érkező menekültáradattal – jelentette a Gremi Personal analitikai központja.

Rohamosan tűnnek el a kiadó lakások Varsóban, Wroclawban, Krakkóban, Gdanskban, mivel az ukránok elsősorban Lengyelország nagyobb városaiban keresnek lakást.

A megnövekedett keresletre a piac már 20–25 százalékos bérletiár-emeléssel reagált. Egy kétszobás, 45 négyzetméteres varsói lakás háromezer zlotyba (csaknem 240 ezer forint) vagy még annál többe is kerülhet havonta. Februárban egy ilyen lakást 2500 zlotyért lehetett bérelni – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Az orosz–ukrán háború miatt március 16-ig másfél millió ukrán érkezett Lengyelországba.

Ukrajna „megfizeti az árát”, amiért a Nyugat nem értette meg a Vlagyimir Putyin orosz elnök által jelentett fenyegetést – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek. Szerinte az orosz elnök inváziója „már kudarcot vallott”, mert alábecsülte az ellenállás erejét Ukrajnában.

Ugyanakkor Johnson az európai országokat hibáztatta, amelyek a Krím 2014-es annektálása után „visszatértek ahhoz, hogy Putyint a közösség részeként kezeljék”.

Szerinte a Nyugatnak gondoskodnia kell arról, hogy „soha többé ne legyen kiszolgáltatott Putyin zsarolásával szemben”, különösen, ha az orosz olajra és gázra kell hagyatkoznia.

Egyértelmű katonai fenyegetés van ma Ukrajnában, kivétel nélkül az ország minden szegletében – mondta Denisz Monasztirskij ukrán belügyminiszter.

Sajnos ma már nem maradt olyan hely Ukrajnában, ahol ne lenne egyértelmű katonai fenyegetés – olvasható az ukrán belügyminisztérium közleményében. Hozzátették, hogy a továbbiakban nem fogják megnevezni azokat a területeket, ahol nem voltak ágyúzások vagy ahol nem találtak szabotőröket.

Lviv, Ivano-Frankivsk és Rivne régiókban is jelen vannak. Ez a probléma ma mindenütt jelen van

– idézi a minisztert a közlemény.

Az Egyesült Államok száz Switchblade kamikázedrónt küld Ukrajnába egy új, 800 millió dolláros fegyvercsomag részeként – írja a Politico a képviselőház külügyi bizottságának republikánus vezetőjére, Michael McCallra hivatkozva.

A fegyver két változatban kapható. A Switchblade 300 modellt a katonaság elleni pontcsapásra tervezték, a 600-ast pedig tankok vagy egyéb ellenséges felszerelések megsemmisítésére

– mondta McCall.

A Switchblade egy robotizált okosbomba. Fel van szerelve kamerákkal, irányítórendszerekkel és robbanóanyagokkal. A cég szerint a 600-as modell 40 percig képes repülni, és akár 80 kilométeres távolságot is megtehet.

Kína megpróbálta volna megakadályozni az Ukrajna elleni orosz támadást, ha tudott volna Moszkva terveiről – írta Kína amerikai nagykövete, Qin Gang a Washington Postban megjelent cikkében.

Hadd mondjam el felelősségteljesen, hogy az az állítás, hogy Kína ismerte, beleegyezett vagy támogatta a háborút, pusztán félretájékoztatás. Mindezek a kijelentések azt a célt szolgálják, hogy Kínára hárítsák a felelősséget

– írta a nagykövet. Megjegyezte, hogy Kína Oroszország és Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere. A nagykövet azt is hozzátette, hogy az invázió idején több mint hatezer kínai állampolgár tartózkodott Ukrajnában.

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus nem Kínának kedvez. Ha Kína tudott volna a közelgő válságról, mindent megtettünk volna a megakadályozása érdekében

– írta Qin Gang. A kínai diplomata azt is hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani minden ország, így Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Cikkében azt is sürgette, hogy ne kössék össze a tajvani és az ukrajnai helyzetet.

Ukrajna szuverén állam, Tajvan pedig Kína területének szerves része. Tajvan kérdése Kína belügye

– húzta alá a nagykövet. Megjegyezte, hogy Kína kiáll az ukrajnai békéért, és „készen áll minden tőlünk telhetőt megtenni”.