Ahogy korábban beszámoltunk róla, robbanások hallatszottak Kijev városában péntek hajnalban. Egy ember meghalt és négyen megsebesültek az orosz támadás során – számolt be a BBC.
Az egyik rakéta törmeléke egy lakóépületre zuhant Kijev északi részén.
A szolgálatok szerint 12 embert mentettek ki, és 98 embert evakuáltak a negyedben található ötemeletes épületből, ahol tűzoltók küzdenek a lángok megfékezéséért. Jelenleg is mentési munkálatok folynak.
Tarasz Viszockij, az ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter első helyettese úgy látja: Ukrajna képes lesz teljesíteni azokat az exportvállalásokat, amelyeket korábban már sikerült.
A politikus szerint ugyanis az olyan tartós árucikkeknél, mint a kukorica, a tavalyi termésből az ország még 2023-ban is képes lesz értékesíteni. Az export ráadásul még ma sem állt le, havonta csaknem 300-400 tonnát szállít külföldre belőle.
Viszockij szerint ukrán győzelem esetén teljes egészében helyreállhat a tengeri teherforgalom, amennyiben az oroszok nem rombolják le a kikötői infrastruktúrát. Hozzátette: az ukrán termékeknek a háború után is helyük lesz a világpiacon – írja a Kárpáthír.
Csak az elmúlt 24 órában két orosz állampolgárt azonosítottak Kárpátalján és Lvivben, akik felderítést végezhettek.
Egyiküket akkor vették őrizetbe, amikor megpróbálta elhagyni Ukrajnát a kisbereznai határátkelőn, Szlovákia irányába. Mobiltelefonjában a Kárpátalja régióban található ellenőrző pontokról készült fényképeket találtak. A férfit átadták az ukrán biztonsági szolgálat tisztjeinek.
Egy másik orosz állampolgárt a rava-ruszkai határátkelőnél fogták el. Adatai alapján az Orosz Föderáció Vészhelyzeti Minisztériumának munkatársa és „különleges besorolású őrnagy”. A férfi Lengyelország felé akarta elhagyni az országot. Mobiltelefonjában olyan információt találtak, amely ukrajnai illegális tevékenységre utalhat – írja a Holosz Karpat.
Lengyelország a NATO legközelebbi csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását. A gondolatot Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes vetette fel Kijevben – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Véleménye szerint a javaslat „nagyon jól illeszkedik az Észak-atlanti szerződés vezetésének agendájához”. Hozzátette: a legközelebbi NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is előterjesztik. Morawiecki megerősítette, hogy a misszió tervezetét szerdán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter már bemutatta a NATO-tagállamok illetékes minisztereinek rendkívüli brüsszeli ülésén.
Oroszországnak tudnia kell, hogy „nem büntetlen, hogy egy szuverén állam, amilyen Ukrajna, jogosult különféle jellegű missziók meghívására a területe védelme, a nők, gyermekek, kórházak, bölcsődék védelme érdekében” – idézi a lengyel kormányfőt az MTI.
Volodimir Klicsko ukrán bokszoló közösségi oldalán mutatta be és kommentálta az orosz megszállók újabb kijevi támadásának eredményeit. A sportoló az Instagramján posztolt egy videót, amelyben felszólított mindenkit, aki Oroszországgal üzletel, hogy hagyja abba, mert ezzel az ukránok elleni népirtást támogatják.
Ez egy óvoda. Egy lakónegyed Kijevben, Ukrajna fővárosában. Ezt csinálja az orosz hadsereg és a rakétáik
– mondta az ökölvívó.
Volodimir Klicsko hozzátette:
Ez nem katonai létesítmény, ez Kijev lakónegyede. Csak nézd meg! Ez az ukránok népirtása.
Az ukrajnai háború következtében megsebesült gyerekeket Budapesten fogadják – egyezett meg Mikita Viktor, a kárpátaljai regionális katonai igazgatás vezetője a Magyarország ungvári főkonzuljával, Bocskai Józseffel tartott megbeszélésen.
Folytatódik állampolgáraink evakuálása az aktív harci övezetekből. Köztük sok gyerek is megsérült a robbantások következtében. Ezenkívül pszichológiailag is traumatizálva lettek. A jelenlegi helyzetet megértve keressük a lehetőséget, hogy segítsünk. Megegyeztünk magyar partnereinkkel, hogy Budapesten fogadják a gyerekeket. Több száz gyermekről beszélünk
– mondta a régió vezetője.
Az ülésen szóba került még a kisbabás anyukák balatoni gyógyüdülőkben való elhelyezése is – számolt be az UA-Reporter.
Szumi régióban az ukrán védelmi erők ellenséges katonai konvojt semmisítettek meg – jelentették az ukrán szárazföldi erők.
A szumi régióban lévő Trosztyanec közelében védelmi erőink egy ellenséges járműoszlopot semmisítettek meg
– olvasható a közösségi oldalon, ahol több fotó is látható az elpusztított járművekről.
Joe Biden és Hszi Csin-ping közel két órán keresztül tárgyalt egymással. Az amerikai elnök figyelmeztette Kína vezetőjét, hogy az Egyesült Államok „kész megtorolni”, ha Peking aktívan támogatja Oroszországot – írja a Financial Times.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hívás megkezdése előtt kijelentette: Biden „világossá fogja tenni, hogy Kína viseli a felelősséget minden olyan intézkedésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz”.
Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, a hívás alkalmat adott Bidennek, hogy lássa, „hol áll Hszi elnök”.
Miközben Peking nyilvánosan azt állítja, hogy semleges álláspontot képvisel, az Egyesült Államok aggódik, hogy egyre közelebb kerül az ország ahhoz, hogy katonai felszerelésekkel támogassa Oroszországot. Kína azt is kerülte, hogy a háborút „inváziónak” minősítse, ehelyett Ukrajna „kérdésére” vagy „válságára” utalt.
Kína kijelentette, hogy „soha nem fogadja el az Egyesült Államok fenyegetéseit”. Az ország bármilyen beavatkozása Oroszország katonai támogatása érdekében jelentős fordulópontot jelentene a háborúban.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ismertette a Lavrovval március 10-én Törökországban tető alá hozott megbeszélésének részleteit. Kifejtette: a találkozó létrejöttéhez a török fél nyújtott segítséget – számolt be az MTI.
Nem fűztünk nagy elvárásokat a találkozóhoz. A török kollégáimtól csak annyit kértem előre: úgy szervezzék meg a protokollt, hogy az elején ne legyen kézfogás, köszönés és hasonlók
– idézte fel a külügyminiszter. A tárgyaláson Kuleba felvette Lavrovnak: oldják meg a humanitárius folyosók kérdését Mariupolnál, hogy a Donyeck megyei kikötőváros lakói elhagyhassák az orosz csapatok által ostromlott települést.
Azt mondtam neki, hogy azonnal kezdjünk el telefonálni annak, akinek szükséges a folyosók megnyitása érdekében. Azt válaszolta, hogy „nem, ezt nem fogjuk megtenni”. Rájöttem, hogy nem fogunk elérni semmit, hogy Lavrov nem áll készen arra, hogy ezen a találkozón bármilyen döntést is hozzon
– fogalmazott Kuleba. Az ukrán külügyminiszter mindazonáltal kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy újra találkozzon Lavrovval, ha utóbbi nem pusztán az orosz „propaganda klasszikus narratíváit” hangoztatja a tárgyaláson, hanem kész a megoldás keresésére.
A tárgyalásról egyébként részletesen beszámolt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki szerint az ukrán fél „nem terjesztett elő új javaslatokat” a tárgyaláson. Erről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.
Az ukrán–szlovák határon a rendőrök, a katonák, a tűzoltók és más illetékesek igyekeznek minél jobban odafigyelni az Ukrajnából érkező menekültekre, akik az orosz invázió miatt kényszerültek elhagyni otthonukat – írja a Mukachevo hírportál.
A katonák kiemelt figyelmet fordítanak a nőkre és a gyerekekre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy van, hogy táncra perdülnek annak érdekében, hogy oldják a határon várakozók feszültségét.
Az ilyen pillanatok reményt adnak, hogy a háború hamarosan véget ér, és az emberiség legyőzi a gonoszt
– idézi a lap a Szlovák Köztársaság rendőrségét. A videót, amelyen a határőrszolgálatban lévő katonák a gyerekekkel táncolnak, ide kattintva tekintheti meg.
Különleges szabadtéri vetítés lesz látható a budapesti Városháza homlokzatán szombaton. A nemzetközi akcióban, magyar kezdeményezésre megvalósuló Enlightenment elnevezésű vetítéssorozat keretében művészek reagálnak a háborúra.
A sorozat különlegessége, hogy az elkészült alkotást „épületmappingként” minden helyszínen egy-egy középületre vetítik ki. A magyar fővároson kívül 25 másik világvárosban is látható lesz a vetítés, amely a békét és a szolidaritás erejét igyekszik majd demonstrálni.
A vetítéssorozatra eddig 35 pályamű érkezett – tájékoztatta az MTI-t a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal.
A szakértők szerint az Ukrajnában nemrég bevezetett szesztilalom óriási csapást mérhet az ukrán gazdaságra.
A Kijevi Közgazdasági Iskola vezetője, Timofej Milovanov úgy véli: bár a hadiállapot bevezetésekor indokolt volt az alkoholstop, nem tartható fenn sokáig. Ugyanis a szeszgyárak leállása adóveszteséggel jár, és az alkoholos italok forgalmazásából származó jövedéki adók is elmaradnak – idézi az iskolavezetőt a Focus hírportál.
Milovanov szerint minél hamarabb rendezni kell a szeszes italok forgalmazását, mert a tilalom azt eredményezheti, hogy elszabadul a szeszcsempészet, az illegális pálinkafőzés, és megjelenhet a zugivászat.
A nyugat-ukrajnai Lvivben megemlékezést tartottak az orosz–ukrán háborúban elhunyt gyermekekre emlékére. Eddig 109 gyerek életét követelte az invázió.
A lvivi Rinok téren 109 üres babakocsit helyeztek el, ezzel állítva emléket a háborúban meghalt gyerekeknek.
Az OTP-csoport fenntartja és támogatja ukrajnai leánybankja tevékenységét, az oroszországi leánybank számára ugyanakkor nem nyújt finanszírozást, egyúttal az orosz állampapírok fogalmazását is felfüggesztették – adta hírül az MTI. A tájékoztatás szerint a leánybank tevékenységének fenntartása mellett több millió eurós támogatással, tárgyi adományokkal, a munkatársak és az ügyfelek körében indított több százezer euró értékű humanitárius adománygyűjtéssel, valamint 160 menekült elszállásolásával, ellátásával járulnak hozzá a válsághelyzet kezeléséhez.
Azon dolgozunk, hogy az ország pénzügyi infrastruktúrája, így a gazdaság egésze működőképes maradjon a háborús körülmények között is
– fogalmazott az OTP az ukrán leánybankkal kapcsolatban.
Arról is tájékoztattak, hogy az oroszországi leánybank működését teljes mértékben alárendelik a nemzetközi szankciós előírásoknak. Mint írják: fokozatosan leépítik a vállalati hitelportfóliójukat, továbbá nem fektetnek orosz állampapírokba, azok forgalmazását pedig a teljes nemzetközi csoportban felfüggesztették.
Bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán–orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút, amelyben elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat. Lavrov viszont egyszerűen „csak hazudik” – közölte.
Kifejtette: az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított álláspontján és követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai miatt. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken „már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket”.
Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők „kirívó hazugságait”, amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.
Podoljak azt állította, hogy az orosz külügyminiszter a nyilatkozataiban mindent letagad:
Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontjuk ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkivot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 ezer saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát.
Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint a háború aktív szakasza két-három héten belül véget fog érni.
Kijev, Harkiv, Szumi és Csernyihiv közelében majdnem véget ért a háború aktív szakasza. Ha valahol megpróbálnak támadni, akkor is vereség lesz a vége. Már csak egy hét vagy tíz nap van hátra. Itt a vége, stratégiailag veszítettek. Úgy gondolom, hogy április közepén, április végén hazatérhetnek a kijevi lakosok, akik elmenekültek
– írta közösségi oldalán Aresztovics.
Iránymutatást tett közzé az Európai Bizottság az uniós tagállamok számára az Ukrajnából érkező menekültek jogainak biztosítására – adta hírül az MTI. Az iránymutatás szerint tisztázni kell, hogy ki az, aki átmeneti védelemre jogosul az Európai Unióban.
Mint írják: figyelembe kell venni, hogy ki részesült nemzetközi védelemben vagy egyenértékű nemzeti védelemben Ukrajnában a február 24-i orosz támadás előtt, továbbá azt is, ki kényszerült elhagyni Ukrajnát február 24-én vagy azt megelőzően.
Az ajánlás szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál.
Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak, akivel telefonon beszélgetett. Az MTI szerint a beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető „nem könnyű”, de „abszolút gyakorlatias” megbeszélést folytatott egymással.
Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságként jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen
– mondta Peszkov, aki reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia:
Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie.
Kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint.
Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást
– mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.
A szóvivő elmondta: Vlagyimir Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét fog folytatni.
Franak Viačorka belarusz társadalmi aktivista a Twitteren tette közzé a Kasztusz Kalinovszkij önkéntes belarusz zászlóalj Ukrajnának, valamint a mariupoliaknak küldött üzenetét.
A harcosok arról biztosították Ukrajnát, hogy támogatni fogják az orosz invázió elleni harcokban, külön kiemelve Mariupolt – írja a zn.ua.
Oroszország valóságos népirtást szervezett ott. Mariupolt próbálja eltörölni a Föld színéről. És ez érthető is, mert Mariupol Ukrajna keleti előőrse. Le kell zárni az ukrán eget Mariupol felett
– áll a videóüzenetben.
Az orosz alaptörvényben írt minden szó nagy jelentőséggel bír – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Luzsnyikiban a Krím Oroszországgal való újraegyesítésének napja tiszteletére rendezett ünnepségen. Az elnök pénteken a Luzsnyiki Stadionba érkezett a Krím és Szevasztopol Oroszországgal való újraegyesítésének nyolcadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi rendezvényre.
A földjükön éltek és élnek, és közös sorsot akartak élni történelmi hazájukkal, Oroszországgal. Ehhez minden joguk megvolt, és elérték a céljukat
– idézi az orosz elnököt a TASZSZ hírügynökség. Putyin szerint a Krímet „ki kellett húzni” abból a „megalázó állapotból”, amelyben volt, hogy nem volt Oroszország része. Emlékeztetett: 2014 óta az ország sokat tett a Krím és Szevasztopol „felemeléséért”.
Olyan dolgokat kellett megtenni, amelyek szabad szemmel nem láthatók azonnal, de alapvető jellegűek: gázellátás, energiaellátás, kommunális szolgáltatások, úthálózat helyreállítása, új utak, autópályák, új hidak építése
– emelte ki Putyin, aki szerint az orosz hatóságok tudják, mit és hogyan kell ezután tenni. „Minden tervet meg fogunk valósítani” – hangsúlyozta.
A rendezvényen a Kyiv Independent szerint 81 ezer ember vett részt, orosz források szerint viszont több mint 200 ezren.
Párizs polgármestere jelezte, hogy Oroszországot és Belaruszt is eltilthatják a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékokon való részvételtől – számolt be az MTI.
Anne Hidalgo kijelentette: az ötkarikás játékokat sem szabad elválasztani Oroszország ukrajnai inváziójától.
Számomra az olimpia is a geopolitika világának részét képezi. Ami ma történik, Oroszországot nem igazán sorolja a békés országok csoportjába
– fogalmazott a városvezető.
A bejelentésről itt írtunk bővebben.
A luhanszki régióbeli Liszicsanszkban az orosz csapatok egy kórházra összesen tíz lövedéket lőttek ki – jelentette a Luhanszki Regionális Állami Közigazgatás vezetője, Szerhij Hajdaj.
A kórház és a közeli lakóépületek ablakai betörtek. Az áldozatokról egyelőre nincsenek információk. A mentőszolgálat és a tűzoltók a helyszínen dolgoznak – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
Dario Franchescini olasz kulturális miniszter a Twitteren tette közzé, hogy azt javasolta az olasz kormánynak, építsék újjá a lerombolt mariupoli színházat.
A kulturális miniszter kezdeményezését többen támogatták, így amint lehetősége lesz, Olaszország újjáépíti az orosz légitámadás miatt szinte a földdel egyenlővé vált épületet.
Csaknem 55 ezren lépték át Ukrajna határait az Európai Unió országai és Moldova felé csütörtökön, mintegy 20 százalékkal kevesebben, mint egy nappal korábban – közölte az Ukrán Állami Határszolgálat.
Jelenleg szinte semmilyen irányban nem állnak gyalogossorok vagy járművek
– idézi a közleményt az Interfax.
Az Ukrajnát elhagyó emberek nagy része, közel 60 százaléka az ukrán–lengyel határon keresztül hagyta el az országot az elmúlt 24 órában, ez csökkenést jelent az előző napokban mért 65-69 százalékhoz képest.
A nyugati határon Dzvinkove kivételével minden átkelőhely éjjel-nappal üzemel – tette hozzá a szolgálat.
A Záhonynál lévő határátkelőről jelentkezett be közösségi oldalára feltöltött legújabb videójában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a felvételen elmondta, hogy nemrég indult meg 5 kamionnyi segélyszállítmány Ukrajnába.
A konvoj élelmiszereket, ipari cikkeket, kötszereket és gyógyszereket szállít.
Azért tesszük ezt, mert nemcsak azokról kell gondoskodnunk, akik elmenekültek a háborúból, hanem azoknak is segítséget akarunk nyújtani, akik ott maradtak Kárpátalján vagy akár a Kárpátok túlsó oldalán. Ez a segélyszállítmány hozzájuk megy
– fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: Barabásnál szemtanúja volt a határátkelőnél végzett munkának, ahol megfeszített erővel dolgoznak a rendőrök és a közigazgatás munkatársai.
Azt kell mondanom, hogy csodát tettek a magyarok
– jelentette ki a kormányfő, aki az elmúlt három nap alapján fantasztikusnak nevezte az összefogást.
Orbán Viktor a videóban köszönetet mondott a rendőröknek, a katasztrófavédelmi szakembereknek, a civil szervezeteknek és az egyházaknak. Külön megköszönte a munkát az önkormányzati vezetőknek és dolgozóknak, hozzátéve: „az áradat elsőként az önkormányzatokra, az ő vállukra nehezedett, illetve zuhant a háború kezdetekor, és ők remekül helytálltak”.
Orbán Viktor elmondta, hogy ezeket az átkelési pontokat megerősítik. A miniszterelnök szerint jó esély van rá, hogy a munkát a következő hetekben is ezen a színvonalon folytassák.
A harkivi régióban található Izjum városában még mindig nem nyíltak meg a humanitárius folyosók a heves támadások miatt – közölte az izjumi városi tanács főosztályvezetője, Makszim Sztrelnyik a Facebook-oldalán.
A városhoz közel folytatódnak a harcok az orosz megszállókkal, de mi Izjum területvédelmi katonáival együtt humanitárius segélyt szállítunk az Izjum környékén lévő falvakba, és evakuáljuk onnan az embereket
– írta posztjában az elöljáró.
Humanitárius segélyként járművek, egészségügyi orvosi sátrak, zseblámpák és hőkamerák jutottak el egy nap alatt Ukrajnába – közölte az Ukrán Állami Vámszolgálat. A legtöbbet, 2,7 ezer tonnát a lvivi vámhivatal területén keresztül hozták be.
Kárpátalján 1,1 ezer tonna, Csernyivciben 523 tonna, Volinyban 1,1 ezer tonna, Odesszában 117 tonna, Vinnicán 3,9 tonna segélyt engedélyeztek a vámhivatali illetékesek – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Március 21-től tranzitvárót alakít ki az ukrajnai menekültek számára a Fővárosi Védelmi Bizottság a BOK-csarnok B épületében – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnökség. A közlemény szerint a tranzitváróban több térítésmentes szolgáltatást is biztosítanak. Ezek közé tartozik többek között egy meleg váróhelyiség, tolmácsszolgáltatás, baba-mama és gyermeksarok, illemhelyek, orvosi ellátás, telefontöltési lehetőség, valamint internetelérés.
Az elhelyezést igénylő személyek részére segítséget nyújtanak a szállás szervezésében is, de lesz lehetőség menedékes státusszal vagy tartózkodási engedéllyel kapcsolatos idegenrendészeti ügyintézésre is. A csarnokban a segélyszervezetek munkatársai is jelen vannak, akik az étel-italból, tisztálkodószerekből, pelenkából álló adományokat adják át a rászorulók részére.
A Miniszterelnökség azt is közölte, hogy a váróban kihelyezett MÁV nemzetközi jegypénztár is nyílik, a továbbutazóknak pedig biztosítják az eljutást a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy aki Ukrajnának küld katonai felszerelést, az orosz csapások „jogos célpontjává” válik – számolt be az ABC News.
Egyértelműen kijelentettük, hogy minden olyan rakomány, amelyről azt gondoljuk, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajna területére, egy tisztességes játék része. Ez egyértelmű, mert végrehajtjuk azt a hadműveletet, amelynek célja az Orosz Föderáció megvédése az Ukrajnából érkező fenyegetésektől
– mondta Lavrov egy interjún.
A Gazprom földgázkitermelő a tranzitszerződés értelmében jelenleg is több mint 105 millió köbméter gázt szállít naponta Ukrajnába – számolt be az Ekonomika Pravda.
A Gazprom rendszeresen szállít orosz gázt Ukrajnán keresztüli tranzit céljából az európai fogyasztók kérelmének megfelelően – ez március 18-án 105,1 millió köbméter
Drezdában örökre kitiltották Vlagyimir Putyint abból a kocsmából, ahová még az NDK-s időkben rendszeresen járt, amikor a KGB-nek dolgozott, közölte egy német lap, a Bild.
Egykori felesége, Ljudmila Alekszandrovna Skrebnyeva egy 2000-ben megjelent életrajzi kötetben emlékezett meg arról, hogy Putyin nem járt gyakran kocsmába, józan életet élt, de a közeli Am Thorban szerette a Radeberger sört és a Würzfleischnek nevezett fűszeres, gombás ragut.
Ez az Am Thor nevű kocsma az, ami most végleg kitiltotta az orosz elnököt a falai közül.
Amikor háborút indított Ukrajna ellen, Putyin lett a nagy múltú kocsma történetének első és egyetlen nemkívánatos személye.
Az orosz elnök ellen „bárpulttámasztási tilalmat” rendeltek el, ami a németben flottabbul hangzik, mert egy szójátékon alapul: „Schanktion”. A tiltást most a sörcsap fölé helyezett, áthúzott Putyin-kép teszi egyértelművé, írta meg a német lap.
Joachim Müller, a kocsma tulajdonosa kihangsúlyozta:
A személyzet szolidáris Ukrajnával, és a borravalójuk 10 százalékát mindennap a menekültek megsegítésére teszik félre, emellett adományokat is gyűjtenek az üzletben.