Kisida Fumio japán és Narendra Modi indiai miniszterelnök találkozóján az Ukrajna elleni orosz agressziót illetően egyetértett abban, hogy sosem fogják eltűrni a status quo erőszakos megváltoztatását, írta meg az MTI. 

Japán arra törekszik, hogy az Oroszországgal hagyományosan közeli kapcsolatokat ápoló India csatlakozzon hozzá, az Egyesült Államokhoz, az Európai Unióhoz és más országokhoz Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni agressziójának elítélésében.

A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozatukban „komoly aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai konfliktus és humanitárius válság miatt" és „az erőszak azonnali befejezését" sürgették, de közvetlenül nem utaltak Oroszországra.

Az ukrán atomerőművek elleni támadások miatt Kisida és Modi nyilatkozatában a volt szovjet köztársaságban lévő nukleáris erőművek biztonságának megerősítésére szólított fel.

A két vezető a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térségről alkotott nézetüket is megerősítette,

A német Mezőgazdasági Minisztérium szombati közlése szerint Németország több mint 3 ezer tonna élelmiszert adományozott Ukrajnának, az adományt pedig már el is szállították – adta hírül az MTI.

A közlemény szerint a szállítást a minisztérium koordinációs központja szervezte, a száz kamion pedig majdnem 3300 raklapnyi ételt vitt a háború sújtotta országba.

A lengyelországi átrakóponton keresztül alapvető élelmiszereket, vizet, gyümölcslét, hal- és húskonzervet, illetve bébiételt szállítottak. A szállítmányokhoz több német kereskedelmi és élelmiszeripari vállalat is felajánlotta adományait.

Folyamatosan érkeztek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság budapesti ügyfélszolgálatára az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők, hogy menedékeskénti elismerés iránti kérelmüket benyújthassák. Hozzátették a közleményben, hogy munkatársaik megemelt létszámmal hétvégén is folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit.

A kérelmet benyújtók száma napról napra nő.

A Főigazgatóság munkáját egy mobil ügyfélszolgálati busz is segíti, melyben ugyan úgy be tudják nyújtani az ide érkezők a kérelmüket, mint az ügyfélszolgálatokon vagy a gyűjtőponton.

A CBS News egy videót tett közzé az oldalukon, amiben bemutatják az önkénteseket, akik kiképzésen vesznek részt, hogy csatlakozzanak Ukrajna védelméhez.

Fiatal nők és férfiak négyórás kiképzésen tanulják, hogyan kell kezelni a fegyvert, derül ki a CBS News videójából.

A csatornának a 31 éves Anastacia elmondta,

A videóban bemutatnak egy iskolát is Lvivben, ahol árva és fejlődési rendellenességben szenvedő gyerekekkel foglalkoznak a háború közepette.

A Kyiv Independent egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az észak-ukrajnai városban, Szumi egyik óvóhelyén három humorista stand-up-show-t tartott.

Mintegy 100 ember előtt léptek fel.

Egy magas rangú kínai kormánytisztviselő szavait közölte a Sky News, miszerint a nyugati nemzetek által bevezetett szankciók Oroszországgal szemben egyre „felháborítóbbak”.

Li Ju-cseng külügyminiszter-helyettes elmondása szerint a NATO-nak nem kellene tovább terjeszkednie kelet felé, nyomás alá helyezni egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.

Kína az egyetlen olyan nagy ország, ami nem ítélte el Oroszország invázióját, sőt még inváziónak sem hajlandó azt nevezni, de mély aggodalmának adott hangot a háború kapcsán, viszont ellenezte a Moszkvával szembeni szankciókat.

Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak, és az orosz állampolgárokat »ok nélkül« fosztják meg a tengerentúli vagyontól

– mondta Li Ju-cseng a pekingi biztonsági fórumon, és hozzátette, „a történelem újra és újra bebizonyította, hogy szankciókkal nem lehet megoldani a problémákat. A szankciók csak ártanak a hétköznapi embereknek, hatással lesznek a gazdasági és pénzügyi rendszerre... és rombolják a globális gazdaságot.”

A nacionalista kijevi rezsim hamis zászlós műveletekre készül az Egyesült Államok és nyugati országok diplomáciai objektumai ellen Lvivben (Lembergben) – állította Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője. 

Konasenkov szerint – bár állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá – Kijev így akar nyomást gyakorolni a NATO-ra, hogy a továbbiakban is fegyverekkel támogassa a kormányt, és hozzon létre repüléstilalmi zónát Ukrajna fölött. 

Ukrajna többször vádolta már azzal Oroszországot, hogy valótlanságokat terjeszt állítólagos tervezett provokációkról, aztán saját maga hajt végre hamis zászlós műveleteket, adta hírül az MTI. 

A goloskarpat.info, illetve a Kárpáthír információi szerint két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Kárpátalján és Lemberg megyében. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) azt feltételezi, hogy orosz „diverzánsokat” fogtak el. 

Az egyik elfogott személyt akkor állították elő, közölte a helyi hatóság, amikor a kisbereznai határátkelőn Szlovákia irányába megpróbálta elhagyni Ukrajnát. A férfit átadták az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak.

A másik orosz állampolgárt Lemberg megyében, a rava-ruszkai átkelőn vették őrizetbe. 

A Kárpáthír közlése szerint a megye területén felállított ellenőrző pontokról készült gyanús fotók voltak a férfiak telefonjain. 

Kijevben eddig 228-an haltak meg, köztük négy gyereket öltek meg.

A Kyiv Independent friss Twitter-bejegyzésben tette közzé, hogy a kijevi városi tanács szerint több mint 900 ember, köztük tizenhat gyerek sebesült meg. Csaknem 40 ház, hat iskola és négy óvoda esett áldozatul, sérült meg, vagy rombolták le az orosz haderők.

Az ukrajnai háború miatt nőtt az aknaveszély a Fekete-tenger északnyugati régiójában, az ukrán partok előtt. A harcban álló felek egymást okolják a kialakult helyzetért.

Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, ami fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Legrosszabb esetben az aknák akár a Földközi-tengerig is eljuthatnak – figyelmeztetett az orosz belbiztonság.

Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Svájcot, hogy lépjen fel az orosz oligarchák ellen, mindezt a hivatalos weboldalán tette közzé. Beszédét videón keresztül továbbították több ezer embernek egy háborúellenes tüntetésen Svájc fővárosában, Bernben.

Zelenszkij azzal kezdte, hogy megköszönte Svájcnak az Ukrajna elleni orosz invázió óta nyújtott támogatását, de további lépésekre szólította fel a pénzügyi szektort.

A svájci bankokban rejlik azoknak az embereknek a pénze, akik kirobbantották ezt a háborút. Ez fájdalmas. A gonosz elleni küzdelemhez a számláik befagyasztása is hozzátartozik. 

Hozzátette: „Az ukránok érzik és tudják, milyen az, amikor városokat rombolnak le orosz csapatok. Olyan emberek parancsára rombolják le őket, akik európai, gyönyörű svájci városokban élnek, és akik az önök városaiban élvezik a tulajdont. Tényleg jó lenne megfosztani őket ettől a kiváltságtól.”

Ukrajna állítása szerint 190 000 civilt evakuáltak a frontvonalakról humanitárius folyosókon keresztül az orosz–ukrán invázió kezdete óta – írja a Reuters.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kijevi és luhanszki régiókban működtek a folyosók, de az ostromlott keleti kikötővárosba, Mariupolba tervezett folyosó csak részben volt hatékony, a buszokat az orosz csapatok nem engedték át.

Közleményben utasította vissza az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) azokat a híreszteléseket, miszerint a Nemzetközi Űrállomásra elindult három űrhajósa az Ukrajna melletti kiállás és támogatás miatt viselt sárga egyenruhát – számolt be a Sky News.

A Roszkoszmosz sajtószolgálata a Telegramon mindezt úgy kommentálta:

Van, hogy a sárga egyszerűen csak sárga. Az új személyzet repülőruhái a Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem emblémájának színe alapján készültek, korábban mindhárom űrhajós itt végzett. Őrültség mindenhol és mindenben ukrán zászlót látni.

Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség főigazgatója saját Telegram-oldalán is hasonlóan értékelt, egyúttal leszögezte, hogy az orosz űrhajósok „nem szimpatizálnak az ukrán nacionalistákkal”.

Az orosz űrügynökség korábban azt is közölte, hogy az Egyesült Államok az oroszellenes szankciók részeként fontolgatja Oroszország teljes lecsatlakoztatását a GPS navigációs rendszerről. 

Noha a kazah hatóságok engedélyezték az aktivistáknak az egykori fővárosban, Almatiban, hogy a hónap elején több mint 2000 ember részvételével demonstrációt tartsanak az invázió ellen, viszont egy második tüntetés megtartását már megakadályozták, írja a Guardian. Kazahsztán megpróbál elhatárolódni az orosz–ukrán konfliktustól és semleges maradni.

Nagy-Britannia belügyminisztériuma péntek délután 5 óráig 8600 vízumot állít ki a már az országban élő ukránok Ukrajnából menekülő családtagjai számára, jelentette be Priti Patel brit belügyminiszter.

Eddig legalább 43 ezren kérelmeztek családegyesítési vízumot Nagy-Britanniában, közülük sokan egyelőre az Ukrajnával határos országok szállodáiban várják kérvényük elbírálását. 

Az orosz kormány kiadott egy rendeletet, amelyben előírták, hogy közel 40 milliárd rubelt szánnak arra, hogy a háború ne érintse negatívan az orosz munkaerőpiacot.

A Ria Novosztyi szerint ebből 25,5 millárd rubelt arra szánnak, hogy ideiglenes munkahelyeket és közmunkaprogramokat hozzanak létre azokban a régiókban, amelyekben a nyugati szankciók miatt sokan elvesztik az állásukat. A kormány becslése szerint ezáltal körülbelül 400 ezer embernek adhatnak majd munkát. 

Ezenkívül további 7 milliárd rubelt szánnak arra, hogy állami továbbképzéseken átképezzék azokat a munkavállalókat, akik elveszíthetik az állásukat. Ez a lépés körülbelül 125 ezer embert érinthet. 

A maradék 6 milliárd rubelt nonprofit szervezeteknek szánják, szintén arra a célra, hogy képzéseket valósítsanak meg. A kormány szerint ezáltal körülbelül 175 ezer ember helyezkedhet majd el hiányszakmákban, vagy indíthat saját vállalkozást.

Közösségi oldalán üzent az ukrán hadsereg: azt kérik az emberektől, hogy ne vádolják őket árulással és azzal sem, hogy fel akarnák adni az Oroszország ellen vívott harcot.

Olyan politikusokat szeretnék megszólítani, akik a hátsó városokban »árulásról« beszélnek, és az operatív környezetről tesznek »értékeléseket«. Az olyan felelőtlen kijelentésekkel, mint hogy az ellenfél gond nélkül elvett valamit, vagy hogy az ország megadásra készül, a katonáinkat sértegetik.

A bejegyzésben leszögezik, hogy „az ukrán védelmi erők hősiesen szembeszálltak a világ második legnagyobb hadseregével szemben”, az ellenfelet minden irányból sikerült megállítaniuk, az ellenállás pedig folytatódik.

Egyúttal arra kérték az embereket, hogy ne osszák meg ezen gondolataikkal Ukrajnát.

A Sky News információi szerint a háború kezdete óta összesen 127 oroszbarát szabotőrt tartóztattak le az ukrán fővárosban.

Ez mindössze 14 beszivárgó csoportot foglal magában – mondta Mikola Zsirnov, a kijevi katonai közigazgatás vezetője, és hozzátette, hogy azok az útlezárások, amik Kijev körül lettek kiépítve, létfontosságúak a szabotőrök felkutatása, illetve letartóztatása során.

Ukrajna szerint ma humanitárius folyosók működnek a kijevi térségben.

Petr Fiala cseh kormányfő frissen kijelentett szavait a Guardian hozta le, miszerint országa gondoskodni fog azokról a „feleségekről és gyerekekről”, akik Oroszország ukrajnai inváziója elől menekülnek Csehországba.

Tájékoztattam az ukrán barátaimat, hogy gondoskodni fogunk a feleségükről és a gyermekeikről 

– mondta Fiala a Twitteren, és hozzátette magyarázatképp, mivel a hadköteles korú férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában többnyire nők és gyerekek léptek át az Európai Unióba.

Aknavetős támadás érte a kijevi régióban lévő Makariv települését. A támadásban hét ember meghalt, öten pedig megsebesültek – számolt be az unian.net a kijevi régió rendőrségének sajtószolgálata alapján. 

A jelentés szerint március 18-án erős tüzérségi lövedékek találták el a Bucsanszkij kerület településeit, köztük Makarivot is. Információk szerint több lakóépületet is támadás ért, de egyéb adminisztratív épületek is megrongálódtak.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko közölte, hogy a város utcáin zajló harcok miatt csak lassan haladnak azoknak a kimentésével, akik a szerdán lebombázott színház romjai alatt rekedtek.

130 embert már kimentettek, de a becslések szerint összesen 1300-an rekedtek a színház alagsorában, amelyet menedékként használtak. Vadim Bojcsenko azt mondta, hogy már a színház közelében is folyik a harc, és csak akkor tudják érdemben folytatni a mentőakciót, ha véget ér a lövöldözés.

A katonáink minden megtesznek azért, hogy tartsák az állásaikat a városon belül, de az ellenségnek sajnos sokkal nagyobb a hadereje a miénknél

– ismerte el a BBC-nek nyilatkozva. 

A polgármester arról is beszélt, hogy az utóbbi egy héten 40 ezer ember menekült el Mariupolból, de további 20 ezer még arra vár, hogy ezt megtehesse. Ők abban reménykednek, hogy szombaton ismét megnyílnak a humanitárius folyosók a városnál.

Egy brit kutatóközpont, az ISW egyébként pénteken térképet is közölt arról, hogy hol húzódhatnak a frontvonalak Mariupolban. Ezen fel van tüntetve a színház is, és az is látszik, hogy az oroszok egyre szűkebb területre szorítják vissza a védőket a városon belül.

Oroszország mellett tüntetnek Jerevánban – derült ki az egyik közösségi oldalra feltöltött videóból.

A felvételt megosztó felhasználó a leírásban megjegyzi, hogy Oroszország és Örményország között szoros katonai és gazdasági együttműködés van. 

Még több hétig eltarthatnak a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között, mondta el Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában.

Közlése szerint a tárgyalásokon a tűzszünet, az orosz csapatok visszavonása, valamint biztonsági garanciák kérdései vannak napirenden.

Podoljak elmondta, az oroszok taktikája az, hogy

körbezárják a nagyobb városokat, rakétákat lőnek ki rájuk, és bombázzák őket.

Oroszországot az Európai Uniónak teljes mértékben kereskedelmi blokád alá kell vonnia földön és vízen, amint csak lehet – ezt mondta szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Ha teljesen elvágnánk az orosz kereskedelmet, akkor még jobban rákényszeríthetnénk őket arra, hogy megfontolják ennek a kegyetlen háborúnak a leállítását 

– mondta a kormányfő.

Az Európai Unió több gazdasági területen is szankcionálta már az oroszokat, de egyes tagállamok és politikusok – köztük a lengyel miniszterelnök is – keveslik az eddigi korlátozásokat, és szigorúbb lépéseket szorgalmaznak.