Hétfő délig 4444 ukrajnai menekült folyamodott menedékkérelemért Magyarországon – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI-vel. 

Az idegenrendészet közleményében kiemelte: továbbra is minden segítséget megkapnak a háború elől menekülők, a főigazgatóság munkatársai folyamatosan azon dolgoznak, hogy ellássák őket a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal.

Hozzátették: munkatársaik hétfőtől a BOK Csarnokban kialakított tranzitváróban is tájékoztatással, koordinálással segítik az Ukrajnából érkezőket, és a menedékeskénti elismerést kérők Budapesten, a Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán a hét minden napján, munkaszüneti napokon is beadhatják kérelmüket – írták.

Hatályon kívül helyezte a Vlagyimir Putyin díszpolgári címére vonatkozó döntését a Debreceni Egyetem szenátusa. 

Az egyetemtől a háború kezdete után már megkérdezték, hogy továbbra is díszpolgáruknak tekintik-e az oroszok elnököt. Akkor erre válaszolva azt mondták: Vlagyimir Putyin azért nem díszpolgáruk, mert még nem vette át az erről szóló oklevelet. 

Most azonban az egyetem arról számolt be, hogy hatályon kívül helyezték a testület 1/2017 (VIII.18)-i határozatát. Bár Vlagyimir Putyin nevét a beszámolóban egyszer sem említették meg, az említett határozat a neki szóló díszpolgári cím adományozásáról szól. 

Az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) egyébként csak abban az esetben teszi lehetővé a cím visszavonását, ha az érintett 3 évig nem veszi át a címet, vagy ha utólag méltatlanná válik arra. Azt nem közölték a beszámolóban, hogy ezek közül melyik volt a cím visszavonásának indoka. Az viszont biztos, hogy a szenátus egyhangúlag támogatta a döntést (az érvényesség a tagok 75 százalékának kellett igennel szavaznia). 

A New York Times riportere azt írta, hogy a varsói Nemzeti Stadion előtt kígyózó sorokban várakoztak a menekültek azért, hogy átvehessék az új igazolványaikat.

Sokan több mint hat órán át várakoztak, de még így is előfordult, hogy nem kerültek sorra hétfőn.

Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi és rakétatámadásokkal szemben – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.

A WSJ szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között

A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden amerikai elnök által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy „a meglévő készlet részét képezik”.

A háború sújtotta Ukrajnával szomszédos országok önmagukban nem tudják elhordozni azt a terhet, amelyet a befogadottak hatalmas száma jelent, ezért

– jelentette ki a strasbourgi szervezet Parlamenti Közgyűlésének Migrációs Bizottsága, adta hírül az MTI. 

Oroszország múlt héten elfogadott kizárása óta a 46 tagot számláló Európa Tanács illetékes bizottsága közleményében emlékeztetett: az ukrán városok, a polgári infrastruktúra orosz bombázása és a nemzetközi humanitárius jog egyéb megsértése miatt sokan menekülésre kényszerültek, és a szomszédos országokban kerestek biztonságot és menedéket.

„Emlékeztetve a humanitárius védelemre szoruló menekültek önkéntes áttelepítéséről és a menekültek önkéntes letelepítéséről szóló, vonatkozó Európa tanácsi határozatra, felszólítjuk a tagállamokat, hogy összehangolt humanitárius vállalás keretében vegyenek át menekülteket az Ukrajnával szomszédos országokból” – fogalmaztak. Hozzátették:

a befogadásoknak bármilyen fajta, különösen etnikai és nemzeti származáson alapuló megkülönböztetés nélkül kell megtörténniük.

Spanyolország visszakapta egy moszkvai kiállításra kölcsönadott műtárgyait, amelyeket az Ukrajnában zajló háború elleni tiltakozásként kért vissza – adta hírül az MTI. 

Miquel Iceta spanyol kulturális miniszter a múlt héten jelentette be, hogy lemondják aktuális együttműködéseiket az orosz kulturális intézményekkel, ezzel is kifejezve az orosz invázió elutasítását.

A tárgyak közül nyolc a spanyol királyi fegyvertárból származik, köztük van V. Károly német-római császár páncélja 1544-ből, az uralkodó kedvenc kutyájának, egy agárnak a páncélja, valamint unokája, III. Fülöp gyermekpáncélja is.

Joe Biden amerikai elnök szerint az amerikai hírszerzés azt sugallja, hogy Oroszország az Egyesült Államok elleni kibertámadások lehetőségeit vizsgálja – számolt be a Sky News. Az amerikai elnök közleményében a magánszektort is arra sürgette, hogy haladéktalanul szigorítsák meg a kibervédelmüket. 

A Komszomolszkaja Pravda hétfőn egy cikkében azt írta: az orosz védelmi minisztérium köreiből származó forrásaiktól úgy értesültek, hogy

Ezenfelül azt írták, hogy 16 153 katona sebesült meg eddig a háborúban. Az orosz lap cikkéből nem sokkal később azonban eltávolították az erre vonatkozó szöveget.

Az írást a Web Archive mentette, így aki akarja, meg is tekintheti.

A béketárgyalásoknak előre kell haladniuk azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozhatna – ezt mondta az Independent szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

Ahhoz, hogy a két elnök találkozójáról beszélhessünk, először muszáj elvégezni a házi feladatot. Megbeszéléseket kell tartani, és meg kell egyezni bizonyos dolgokról

– mondta a szóvivő, majd azt is hozzátette: a béketárgyalásokon egyelőre „nem sikerült jelentős előrelépést megvalósítaniuk” ennek érdekében.

A béketárgyalásoknak több fordulóját is megtartották már, hétfőn is egyeztettek egymással a felek, de nem sok eredménnyel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is azt mondta, hogy szeretne személyesen találkozni Vlagyimir Putyinnal, mivel szerinte csak ez vethet véget a háborúnak.

Egyesek szerint azonban az oroszok csak az időt akarják húzni a tárgyalásokkal, és félre akarják vezetni az ukránokat, mielőtt egy újabb nagy támadást indítanának.

Camila Cabello és Ed Sheeran is fellép a birminghami jótékonysági gálán, amelyet az ukrajnai háború áldozatinak megsegítéséért rendeznek március 29-én. A fellépők között lesz még a Snow Patrol, Emeli Sandé és Gregory Porter is – számolt be róla a BBC News.

A koncert bevételét a brit katasztrófavédelmi bizottság (DEC) ukrajnai humanitárius válság kezelésével foglalkozó kezdeményezése kapja meg, amely élelmet, elhelyezést és orvosi ellátást biztosít a menekülteknek Ukrajnában és a környező országokban.

A koncertet közvetítő

„Azért fogok énekelni, hogy megpróbáljak segíteni minden embernek, aki arra kényszerül, hogy elhagyja az otthonát, és együtt érzek azokkal, akiket még ebben a humanitárius válságban is faji megkülönböztetés ér” – közölte Emeli Sandé. Hozzátette:

senkitől sem szabad megtagadni a segélyekhez való hozzáférést és a határon való biztonságos átkelés jogát.

Cabello arról beszélt, hogy együtt érez az Ukrajnában élőkkel, és mindenkinek felelőssége van abban, hogy segítsünk rajtuk. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a pénz olyan szervezetekhez kerüljön, amelyek közvetlenül és gyorsan tudnak segítséget nyújtani a háború menekült áldozatainak.

Az Egyesült Államok hírszerzői sem tudják azt, hogy van-e egy kijelölt parancsnokuk az Ukrajnában állomásozó orosz katonáknak – írja a CNN.

Azt írták: a hírszerzés nem tudta megállapítani, hogy az orosz hadsereg kijelölt-e egy olyan parancsnokot, aki kifejezetten az ukrajnai csapatok koordinációjáért felelős. A Pentagon névtelenül nyilatkozó tisztviselői ezzel kapcsolatban azt mondták: 

Ezáltal ugyanis nem lehet megfelelően koordinálni a hadműveleteket, valamint az ellátmányt sem tudják megfelelően eljuttatni a csapatokhoz.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint az eddigi csapatmozgásokból az látszik, hogy az orosz egységek egymástól függetlenül és összehangolatlanul cselekszenek. Ráadásul amikor kommunikálnak egymással, azt sem megfelelően teszik, mivel a mobiltelefonos hívásokkal és más, nem biztonságos csatornákon folytatott kommunikációval lehetőséget biztosítanak az ukránoknak ahhoz, hogy célzott ellencsapásokat hajtsanak végre. 

Lesja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő azt írta: azért kellett ismét kijárási tilalmat elrendelni Kijevben, mert az oroszok még a civileket is lelövik, ha tudják.

Az orosz katonák gazember módjára még a civileket is lelövik, ha lőtávolságba kerülnek

– írta, majd hozzátette: a kijárási tilalom alatt a közértek, gyógyszertárak és minden üzlet zárva marad, senki sem hagyhatja el az otthonát.

Jó időt választottam a visszatérésre...

– írta a bejegyzése végén Vaszilenko, aki nemrég brit politikusokkal való találkozóról tért vissza Kijevbe.

Pénteken meghalt a 96 éves Borisz Romancsenko, miután az unokája szerint egy rakéta találta el az otthonát – számolt be a The Guardian. A férfi több koncentrációs tábor túlélője volt. 

A Buchenwald and Mittelbau-Dora Memorials alapítvány mai közleményében azt mondta, hogy mélyen megdöbbentette a hír.

Romancsenko évek óta erősen kampányolt a második világháborús náci bűnök ellen, még a Buchenwald-Dora Nemzetközi Bizottság alelnöke is volt.

A mentőszolgálatok egész éjjel dolgoztak Kijevben, hogy túlélők után kutassanak, és kisegítsék őket a romok közül Ukrajnában, miután vasárnap egy orosz csapás érte Kijev egyik lakónegyedét – számolt be a The Guardian. Az állami mentőszolgálat által megosztott videón látszik, amint a mentők egy sérült férfit hordágyon visznek el.

Egy ukrán újságíró, Jurij Butuszov azt állította, hogy hétfőn egy orosz vadászbombázó az ukrajnai Volinyi területről behatolt Lengyelország légterébe is. 

Azt írta, hogy az incidens nem sokkal azután történt, hogy a lengyel kormány arról beszélt: békefenntartókat küldhetnek Ukrajnába annak érdekében, hogy megvédjék a civileket.

A lengyel védelmi minisztériumot a Rzeczpospolita nevű lap megkérdezte az esetről. Válaszukban azt írták: nem tudják megerősíteni, hogy ez megtörtént volna.

A Lengyel Köztársaság Hadserege figyelemmel követi a szituációt, és megteszi a szükséges lépéseket az ország biztonsági érdekében. Ugyanakkor szeretnénk közölni önökkel, hogy a jelenlegi helyzetben – érthető okokból kifolyólag – nem árulhatunk el többet... [ezekről a kérdésekről]

– írták. 

Az ukrán határvédelmi szervek szerint már majdnem 400 ezer ukrán ember tért vissza az országba a háború kezdete óta. 

Közlésük szerint a visszatérők nagy része, 75-80 százaléka felnőtt férfi. 

Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület. 

Az uniós bizottság közleménye szerint

egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez.

A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz – közölte az MTI.

A támogatás elősegíti majd az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára történő átállást, és javítja az energiahatékonyságot – tették hozzá.

Az egeket ostromolja a műtrágya világpiaci ára, ahogy a legfőbb exportőrnek számító Oroszország készletei rohamosan apadnak – írja a Financial Times. Ez is növeli az élelmiszer-ellátás biztonsága iránt érzett félelmeket, amelyekhez az is hozzájárul, hogy Ukrajna és Oroszország együttesen a világ legnagyobb mezőgazdasági exportőre. 

A magas műtrágyaárak az élelmiszerárak növekedéséhez és a termények minőségének romlásához vezethetnek.

További fegyverszállítmányokkal is támogatja majd Németország Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben – hozta le az MTI. 

Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette:, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát.

A kormány adatai szerint a második szállítmány – és az MTI közlése alapján – 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak.

Douglas Homer brit állampolgár, de már régóta Ukrajnában tartózkodott feleségével és közös kutyájukkal, Jeffrey-vel.

Harkiv városában éltek, és miután február 24-én elkezdődtek az orosz támadások, a feleség elmenekült az országból, a nyugdíjas férfi azonban nem hagyta magára az uszkárját.

A Mirrornak mesélte el a történteket.

Szörnyű volt, sosem fogom tudni elfelejteni. Amikor a feleségem elment, azt mondtam Jeffrey-nek: ketten maradtunk, fiam. Nagyon féltünk a robbantások miatt, és volt, hogy napokig nem mozdultunk el egymás mellől két méterre sem. Jeffrey végig jó fiú volt, velem feküdt a földön.

Hozzátette: „10 nap után kimerészkedtem egy szupermarketbe, amikor elfogyott teljesen az élelmünk és a vizünk. Az üzlettől nem messze becsapódott egy rakéta, azonnal tudtam, hogy el kell mennem innen” – de a Mirrornak elárulta, hogy most új otthonukban, Csehországban várják meg a háború végét, és utána kutyájával együtt vissza akar térni Ukrajnába.

Az ENSZ migrációs ügynöksége szerint emberek milliói kényszerültek otthonuk elhagyására Ukrajnában az orosz–ukrán háború miatt – számolt be a Sky News.

Az adatok szerint ezek közül 3,3 millió gyermek van kitelepítve Ukrajnán belül, míg 1,6 millió gyermek az országon kívülre menekült. Ennek értelmében minden ötödik ukrán gyermeknek el kellett menekülnie otthonról. 

Ahogy azt már megírtuk itt az Indexen, a pályaudvarok helyett új humanitárius központ nyílt meg.

A Miniszterelnökség frissen közölte az MTI-vel:

Kiemelték, hogy a tranzitpont szívesen látja további ukrán tolmácsok és önkéntesek jelentkezését is, de hozzátették, továbbá a lakosságot arra kérik:

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat is üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitponton segítenek nekik eljutni a pályaudvarokra vagy a Liszt Ferenc repülőtérre is.

Bekérették John Sullivan moszkvai amerikai nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, ahol demarsban, vagyis eljárásban részesítették, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki Joe Biden amerikai elnök „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban”.

Az orosz diplomáciai tárca a hivatalos közleményükben hangsúlyozta:

az amerikai elnök ilyen magas rangú államférfiúhoz méltatlan kijelentései az amerikai–orosz kapcsolatokat a szakítás szélére sodorják.

A nagykövetet figyelmeztették, hogy Oroszország az ellene irányuló ellenséges lépésekkel szemben határozottan és keményen fel fog lépni – közölte le az MTI.

Mint korábban megírtuk, az Oryx nevű, hadviseléssel foglalkozó blogon a háború kezdete óta gyűjtik mindkét fel megerősített veszteségeit, de csak azokat, amelyekről egyértelmű képi bizonyíték is van. 

A Szabad Európa most egy részletesebb grafikont is készített ezekről, bár ez csak a megsemmisített járműveket tartalmazza (ami azért lehet félrevezető, mert az oroszok például az Oryx szerint több mindent foglaltak el az ukránoktól, mint amit megsemmisítettek). 

Tehát a valóságban a fentinél kicsit kevésbé egyoldalúak a veszteségek, másrészt pedig az ukránoktól a jelenlegi helyzetben egyértelműen több képi bizonyíték érkezik arról, emiatt is nagyobb az orosz megerősített veszteségek száma.