Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Keddi hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

Tartsanak velünk szerdán is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

 Az Orosz Kézilabda Szövetség (SZGR) fellebbezett az európai szövetségnél (EHF), amely kitiltotta az orosz válogatottakat és klubcsapatokat, írta meg az MTI.

Február 28-án az EHF határozatlan időre felfüggesztette Oroszország és az ukrajnai invázióban Moszkvát támogató Fehéroroszország csapatainak részvételét az EHF által szervezett versenyeken. Az ideiglenes eltiltás a két ország játékvezetőit és tisztségviselőit is érinti.

Szeretnék azonnali tájékoztatást adni a tiltó határozatok elleni fellebbezési eljárásról

- jelentette ki az SZGR ügyvédje, Makszim Gulevics. Hozzáfűzte, hogy az EHF után a sportági világszövetséghez (IHF), majd ezt követően a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulnak panasszal.

Úgy gondoljuk, az EHF végrehajtó bizottságának határozatai minden jogi szabályozás nélkül születtek

- szögezte le az ügyvéd, aki szerint az EHF április első felében határozhat az orosz beadvány ügyében.

Az orosz csapatok EHF-rendezvényeken való részvételének felfüggesztése mellett a kontinentális szövetség elhalasztotta a 16 éven aluliak strandkézilabda Európa-bajnokságát és a 2023-as strandkézilabda Eb kvalifikációs tornáját. Mindkét eseményt Moszkvában tartották volna júliusban.

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe.

Soha nem adjuk meg magunkat. Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt

– mondta Klicsko. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag – írja az MTI.

Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk

– tette hozzá Klicsko.

Az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központja március 18-án a Magyarországon tárolt uniós egészségügyi RescEU készletből lélegeztetőgépet és infúziós pumpákat kért Moldova részére. Az eszközöket Magyarország még aznap felajánlotta, Moldova pedig hétfőn elfogadta – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kedden az MTI-vel.

A katasztrófavédelem budapesti raktárbázisáról kedden 16 órakor indult el egy kamion és egy kisteherautó az összesen 266 millió forint értékű, 34 raklapnyi segélyszállítmánnyal – jelezték.

Az 50 lélegeztetőgép, 20 infúziós állvány, 20 volumetrikus infúziós pumpa, valamint 80 fecskendős infúziós pumpa várhatóan 36 óra múlva érkezik meg Moldova fővárosába, Kisinyovba. Hozzátették: a segélyszállítmány a nagylaki határátkelőhelyen át, Románián keresztül jut célba. 

A rescEU projektet az Európai Bizottság kezdeményezte, annak eredményeként európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre.

Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió miatt, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.

Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státuszt kell biztosítania, és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak – írja az MTI.

Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára a menekültek százezreinek ellátására is.

A fővárosi önkormányzat eddig kétezer, Ukrajnából érkezett menekültnek nyújtott szállást, és mintegy 25 ezer adag ételt osztottak ki – ismertette Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kedden Budapesten.

Kiss Ambrus elmondta: az adatok szerint a budapesti vasúti pályaudvarokon az elmúlt napokban csaknem ugyanannyi menekült utazott tovább, mint ahány érkezett Ukrajnából. Tehát az elmúlt napokban csökkent a terhelés – jegyezte meg.

A főpolgármester-helyettes közölte, szállítási segítséget nyújtanak a BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzitpont üzemeltetéséhez. A Budapestre érkező menekültekről szólva Kiss Ambrus elmondta: jellemzően pár napig maradnak az ukrán városokból érkező családok, amelyeknek van továbbutazási tervük, segítségre a szálláson kívül alig van szükségük.

Az Ukrajnában tanuló harmadik országbeli diákok egy része néhány napig marad a szállásokon, nagykövetségeik szervezik a hazaútjukat, másik részük huzamosabb ideig marad, és adott esetben hazai egyetemek befogadják őket.

A menekültek harmadik csoportjába sorolta Kiss Ambrus a kárpátaljai magyar családokat, amelyek sok gyerekkel érkeznek. Ezek a családok nagy része nem tervez továbbutazást. Negyedik csoportként beszélt a kárpátaljai magyar ajkú roma – átlagosan 8-20 tagú – nagycsaládokról. A fővárosi önkormányzatnak jellemzően e két utóbbi csoporttal kell foglalkoznia – mondta a főpolgármester-helyettes.

Kiss Ambrus elmondta: a rövid távú szállásbiztosítás budapesti tömegszállásokon történik. Hosszú távra Budapesten kívüli üdülőkben adnak szállást a rászorulóknak. Ez komoly szociális munkát is igényel. Jelenleg körülbelül 250 embert szállásoltak el hosszú távra – jegyezte meg.

A főpolgármester-helyettes beszélt arról is, hogy az étkeztetés hét helyszínen történik, átlagosan napi 500-600 ember jut így élelemhez. Napi ezer emberig bővíthető a kapacitás – tette hozzá. Kiss Ambrus elmondta: a szállást igénybe vevők több mint fele kiskorú.

Kérdésre válaszolva közölte, eddig körülbelül nyolcvanmillió forintba kerültek a menekültügyi intézkedések – írja az MTI.

Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közel álló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából – jelentette az NlTimes hírportál kedden.

Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak 6 millió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be.

Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására.

Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása

– szögezte le levelében a pénzügyminiszter. Az összeg a bankok, a vagyonkezelő irodák, a nyugdíjalapok és a befektetési vállalkozások által befagyasztott vagyonokat tartalmazza.

A Het Financieele Dagblad holland gazdasági napilap tavalyi számításai szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

Ungváron kedden, a déli órákban katonai tiszteletadás mellett kísérték utolsó útjára Kis Sándort, az invázió első magyar nemzetiségű áldozatát, aki a háború első napjaiban egy rakéta becsapódása következtében hunyt el a dél-ukrajnai Ocsakivban.

Pár évvel ezelőtt, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor, az első kárpátaljai áldozat szintén magyar volt. A 20 éves beregszászi Popovics Rolandot 2014. június 14-én érte halálos lövés Luhanszk közelében – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az eddig ismert kárpátaljai elhunytak: Kis Sándor, Mikola Csizs, Igor Mironenko, Miroszlav Gyurik, Tarasz Hajduk, Volodimir Biszaga, Kiril Babencov, Jan Beszedinszkij, Roman Rusznik, Jaroszlav Tovkan, Vitalij Bartos, Vaszil Bilak, Volodimir Litvinenko, Andrij Litun, Jurij Kacsur, Viktor Fajbis, Velerij Méhes, Olekszandr Szergejev, Vjacseszlav Cserkov, Mikola Lemak.

Harctéri jelentések és bizonyítékok szerint az utóbbi napokban az ukránok több területet is visszafoglaltak az oroszoktól. Egyesek szerint az oroszokat már be is kerítették Kijev elővárosainál, máshol viszont még csak azt írják, hogy fennáll ennek a lehetősége. 

Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője azt mondta erről, hogy az ukránok „most már képesek arra”, hogy visszaszerezzék az elfoglalt területek egy részét. Ő viszont még csak azzal példálózott, hogy Dél-Ukrajnában, Herszon és Mikolajiv városai közelében foglaltak vissza bizonyos, stratégiailag kevésbé jelentős területeket az ukránok. Hozzátette: azt ők sem tudják, hogy ezek a hadmozdulatok egy nagyobb hadművelet részét képezik, vagy csak önállóan cselekednek egyes ukrán egységek.

Egy másik, a Sky News által idézett forrás szerint meg nem erősített jelentések arról szólnak, hogy Bucsa, Irpiny és Hosztomel térségében az ukránok már be is kerítették az orosz csapatokat.

Ha a hír igaz, akkor ez lehet az ukránok első igazán nagy győzelme a háborúban. 

CNN: Tényleg bajba kerülhetnek az oroszok

A CNN ugyanezzel kapcsolatban még csak annyit írt, hogy ha az ukrán erők stabilan irányításuk alá vonják a hétfőn elfoglalt Makarivot és térségét, akkor végső soron kiszoríthatják az oroszokat a Kijevtől nyugatra lévő térségből.

Hozzátették: bizonyos jelek emellett arra mutatnak, hogy még Kijevtől északra is visszaszorították az orosz csapatokat, holott ezeket az területeket az oroszok már a háború kezdete óta stabilan irányítják. A CNN azt írta: a főváros központjától 35 kilométerre északnyugatra lévő településre, Moscsunba is ukrán katonák vonultak be egy videó szerint (a CNN-nek sikerült megerősítenie, hogy az említett videón valóban a település látható).

Ezzel kapcsolatban az amerikai portál ugyancsak azt írta, hogy Bucsa, Irpiny és Hosztomel térségében akár be is keríthetik az ukránok az oroszokat, ha ezt a két területet sikerült megtartaniuk, valamint innen támadást indítanak Borogyanka irányába (de szerintük ez még nem történt meg). 

A pandémia után az ukrajnai háború nyomja rá bélyegét a közeledő húsvéti szezonra Rómában, ahol 2019-hez képest a felére csökkent a foglalások száma – nyilatkozta Giuseppe Roscioli, a szállókat tömörítő Federalberghi szövetség elnöke kedden.

Giuseppe Roscioli a Corriere della Sera olasz napilap római kiadásában hangoztatta, hogy a háború miatt máris egyre többen mondják le a húsvéti foglalásokat az olasz fővárosban, amely a legtöbb látogatót szokta fogadni a tavaszi ünnepi szezonban.

Hozzátette: a járvány előtti évhez, vagyis 2019-hez képest már most is ötven százalékkal kevesebb a turista az olasz fővárosban.

Kizárólag Európából érkeznek, a többi piac teljesen leállt: nem jönnek Dél-Amerikából, Kínából, Japánból, Oroszországból, Délkelet-Ázsiából. Az Egyesült Államokból sem indulnak útra, mivel arra várnak, hogy megértsék, hogyan alakul a helyzet Európában

– jelentette ki.

A Federalberghi elnöke elmondta: a Rómában működő mintegy ezer hotelből januárban 400 volt még zárva, és 250 továbbra sem nyitotta újra kapuit.

Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – közölte Olaf Scholz német kancellár kedden.

A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján válaszolt arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e az orosz szén- és olajimport leállítását.

Kifejtette: az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni”.

Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”. Azonban tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök kedd este Facebook-oldalán osztotta meg, hogy Magyarország érdeke továbbra is az, hogy kimaradjon az orosz–ukrán háborúból.

A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában. Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Ebből a háborúból ki kell maradnunk!

– olvasható a bejegyzésben. 

Az orosz megszállást leginkább a kisebb ukrajnai falvak és települések lakói szenvedik el. Fejetlenség és kegyetlenség jellemzi azokat a helyeket, amelyeket az oroszok elfoglaltak, s bár az orosz médiában továbbra is felszabadítókként próbálják az orosz erőket bemutatni, a valóságban zsarnokok, megszállók, akik helyi beszámolók szerint a nőket és a gyerekeket sem kímélik – számol be helyszíni tudósítónk. Kiss Dániel cikkét itt olvashatja.

Törölték Pjotr Csajkovszkij (1840–1893) orosz zeneszerző A cárnő cipellője című operáját a Cseh Nemzeti Színház következő évadjából az ukrajnai háború miatt – jelentette be kedden a prágai teátrum szóvivője.

Tomas Stanek szerint a színház „megértést tanúsít” a kreatív csapat döntése iránt, hogy nem viszik színre a művet, mivel az a jelenlegi körülmények között „negatív érzelmeket válthat ki”. Emlékeztetett arra, hogy az opera cselekményének egyes részei „a nagy orosz birodalomról szólnak”.

Az alkotógárda Ukrajna oldalán áll, és támogatja harcát a függetlenségért – mondta a szóvivő.

Stanek hangsúlyozta: nem tűnnek el a repertoárból az orosz alkotók művei, továbbra is játszanak olyan darabokat, mint Dosztojevszkij Félkegyelműje vagy Csajkovszkij A hattyúk tava című balettje. Műsoron marad Makszim Gorkij Vassza Zseleznova című színműve is, amelyet a cseh kritikusok épp nemrég választottak a 2021-es év legjobb rendezésének.

Moszkvával szembeni újabb, kemény szankciókkal, valamint hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter kedden Varsóban, miután lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval tárgyalt – írja az MTI. 

A közös sajtóértekezleten Linde közölte: Rauval teljességgel egyetértenek abban, hogy az ukránokat folyamatosan támogatni kell, nemcsak humanitárius segítségnyújtás formájában, hanem hadászati felszereléssel is, valamint további, kemény szankciók előkészítésével is. A svéd külügyminiszter ebben az összefüggésben hangsúlyozta az Európai Unió egységének fontosságát.

Az EurActiv uniós hírportál lengyel kiadása szerint a nem NATO-tag Svédország ötezer páncéltörő fegyvert, ötezer védősisakot és ötezer golyóálló mellényt küldött Ukrajnának az orosz invázió kezdete után, múlt héten pedig Magdalena Andersson svéd kormányfő újabb ilyen jellegű szállítmányt jelentett be.

Zbigniew Rau közölte: Lindével egyetértettek abban, hogy nem lehet visszatérni az orosz rezsimmel folytatott normális kapcsolatokhoz, valamint hogy szükség van további szankciókra, ezen belül az energetikai ágazatot érintőkre is.

Megegyeztek abban is, hogy „az új valósághoz” kell igazítani a Keleti Partnerség politikáját, miután Ukrajna, Moldova és Georgia is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét – mondta el Rau.

Egy belarusz kislány odaadta a drónját az ukrán hadseregnek, mivel szerinte nekik nagyobb szükségük van rá.

„A nevem Varija, elküldöm a kedvenc drónomat, mert nektek nagyobb szükségetek van rá. Azt szeretném, ha mindannyian életben maradnátok. Kérlek, ha elűzitek a fasisztákat Ukrajnából, akkor az én Belaruszomat is szabadítsátok fel” – írta üzenetében. 

A NEXTA hírcsatorna szerint az ukránok olyan törvényeket készítenek elő, amelyek értelmében büntetőjogi felelősségük lesz azoknak az állampolgároknak, akik az ukrán hadseregről osztanak meg információkat a közösségi médiában. 

A javaslat szerint 5-től 8 évig terjedő börtönbüntetés várhat azokra, akik fényképet vagy videót tesznek közzé. Ha viszont egy diverzáns csoport részeként, az oroszokat szándékosan segítve teszik ugyanezt, akkor 8-tól 12 évig terjedhet a büntetés.

Az új törvénnyel az ukránok alighanem arra akarnak reagálni, hogy vasárnap éjjel egy ukrán tiktokker videója miatt bombáztak le egy, a hadsereg által is használt bevásárlóközpontot Kijevben.

Legalább félmillió, Ukrajnából Lengyelországba menekült embernek pszichológiai jellegű segítségnyújtásra lehet szüksége – közölte kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lengyelországi képviselője. 

A szervezet szerint közülük mintegy 30 ezer ember már súlyos mentális egészségügyi problémáktól szenvedhet a háború miatt. A WHO azt írta, hogy a fenti becslés azon alapul, hogy a korábbi fegyveres konfliktusok után milyen arányban tapasztaltak mentális egészségügyi problémákat a menekülteknél. 

A WHO arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentális és érzelmi zavarok mellett a menekültek többek közt légzőszervi megbetegedésektől, láztól, kiszáradástól, kihűléstől is szenvedhetnek, sőt, akár szívrohamot is kaphatnak a megpróbáltatások miatt. 

Az ukrán külügyminisztérium szerint szinte teljesen kifogytak az élelmiszerből és a gyógyszerekből az oroszok által elfoglalt Herszonban.

Oleg Nikolenko, az ukrán külügy szóvivője azt mondta: a város mintegy 300 ezer lakosát humanitárius katasztrófa fenyegeti amiatt, hogy az oroszok nem engedik be a szállítmányokat.

A városban már hetek óta demonstrálnak, hétfőn azonban a civilek közé lőttek a katonák. Kedden ennek ellenére ismét tüntetni mentek a lakosok, most könnygázzal oszlatták fel a demonstrációt.

Az Anonymus nevű hackercsoport feltörte a Nestlé adatbázisait, és 10 gigabájtnyi adatot – köztük e-maileket, jelszavakat és Nestlé ügyfeleire vonatkozó információkat – szivárogtattak ki.

A hackerek amiatt hajtottak végre támadást a nyugati cég ellen, hogy a Nestlé a háború ellenére is folytatja tevékenységét Oroszországban. 

Az állami vasúttársaság visszaállítja az fizetős rendet az ország nyugati részéből kelet felé és külföldre tartó utasai számára. Az evakuációs vonatok továbbra is ingyenesek maradnak, írja a Kárpáti Igaz Szó. 

A díjköteles utazás nyugatról a központi, keleti és déli megyékbe tartókra vonatkozik, valamint a külföldre utazók is pénzért vehetik igénybe a szolgáltatást.

Az Ukrán Vasút sajtószolgálata elmondta: az evakuációs szerelvények és a helyi érdekű vonatok továbbra is ingyenesek maradnak.

A városi tanácshoz benyújtott kérelemben többek között azt írják, hogy számos utca, tér olyan orosz politikusról, irodalmárról és művészről van elnevezve, akik semmilyen módon nem kötődnek Kárpátaljához és Ungvárhoz, ezért megörökítésük nem célszerű. Helyettük az életüket Ukrajnáért áldozó új hősöknek kellene emléket állítani, illetve

Kárpátalja és általában Ukrajna történelme és kultúrája olyan kiemelkedő személyiségeinek, akiket a szovjet időszakban betiltottak.

Az átnevezésre javasolt listán szerepel többek között Gagarin, Glinka, Gribojedov, Puskin, Csajkovszkij, Siskin és Csehov neve. Az orosztalanítás jegyében kérik az Ungvár központjában található Puskin-mellszobor elbontását is, írja a Kárpáti Igaz Szó.