Egy mariupoli család csaknem egy hónapot töltött a pincéjükben az orosz haderők támadása elől bujkálva – számolt be a CNN. Dmitro és Tanja Svecs a háború első 23 napját mariupoli pincéjükben bújva töltötte hétéves lányukkal, Vladával és szüleikkel. A családnak csütörtökön sikerült megszöknie az ostromlott ukrán városból, de szüleik ott maradtak.

Tanja, miután északkeletre menekült, Dnyipro városába, a CNN-nek elmondta, hogy az orosz bombázás gyakorlatilag letörölte Mariupolt a térképről, és csak idő kérdése, hogy Ukrajna más városaira is ugyanez a sors várjon.

Nincs ott többé város. Nincs többé Mariupol városa… Egyetlen lakóház sem maradt. Az embereknek csak a 10 százaléka maradt ott. Csak azok maradtak, akik nyugdíjasok, pénz nélkül, nincs autójuk, vagy nem tudnak járni

– fogalmazott a nő. A feleség a lappal megosztotta a pincében írt naplóját is, amelyben leírja, hogy a három hét alatt nem tudtak fürödni, vödörbe és szatyrokba végezték a dolgukat, valamint az udvaron, a szabad ég alatt főztek és osztották meg élelmüket a szomszédaikkal.

A házaspár elmondása szerint az orosz erők olyan civilek csoportjait veszik célba, akik sorban állnak élelmiszerért, vízért vagy gyógyszerért.

A csehországi Racice ad otthont az idei sárkányhajó-világbajnokságnak, melyet a háború miatt kellett áthelyezni eredeti helyszínéről, Ukrajnából – adta hírül az MTI.

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) közlése szerint a szeptember 3. és 4. között rendezendő viadalt abban a létesítményben bonyolítják le, amely májusban a gyorsasági kajak-kenu egyik világkupaversenyének is otthont ad.

Az orosz milliárdos, Roman Abramovics nevéhez köthető szuperjacht hétfőn kikötött a törökországi Bodrum üdülőhelyen.

A Solaris névre hallgató jármű azután horgonyzott le, hogy körbehajózta azokat az európai országokat, ahol szankciók hatálya alatt áll – számolt be a Reuters.

Egy Twitteren megjelent fotó szerint egy ukrán zászlós felfújható csónak megpróbálta megakadályozni a jacht kikötését.

Elfogadhatatlannak nevezte a Kreml bejelentését Kisida Fumio japán miniszterelnök, miszerint Oroszország nem kívánja folytatni a békeszerződésről szóló tárgyalásokat Japánnal – számolt be az MTI.

Oroszország magatartása megalapozatlan és teljesen elfogadhatatlan

– jelentette ki a miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy Tokió hivatalosan is kifejezte tiltakozását Moszkva bejelentése miatt.

Annak ellenére, hogy a Twitter használata tilos Oroszországban, az orosz kormány számos hivatalos fiókkal rendelkezik. Bár a közösségi oldal az orosz–ukrán háború kitörése óta kijelentette, hogy kiveszi az orosz állami médiát az ajánlható, így a nagyobb elérést kapható profilok közül, ez azonban nem vonatkozik az orosz állami profilokra, amelyek ugyanúgy működhetnek, mint eddig. A BBC több mint száz találata között a néhány ezer követővel rendelkezőtől a több mint egymillió követőig terjedő fiókokra bukkant. Vlagyimir Putyinnak, az orosz elnöknek például van saját profilja.

A valódi probléma ezzel az, hogy ezeken az oldalakon durva félretájékoztatások jelennek meg, amelyeket abban az esetben sem töröl a Twitter, ha már bebizonyosodott a valótlanságuk. A lap szerint ugyanakkor az orosz fiókok folyamatos félretájékoztatása miatt a Kreml újabb szankciókat kockáztat a népszerű közösségi oldaltól – számolt be a BBC.

Az Európai Bizottság javaslatot készít elő az uniós tagországok kötelező gáztartalékairól annak érdekében, hogy felszámolják az EU oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függőségét – derül ki a DPA hírügynökség által megtekintett tervezetből.

A dokumentum szerint az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gáztárolók minden év november 1-jéig legalább 90 százalékos töltöttségűek legyenek, „mivel a vezetékes gázellátásban bármikor előfordulhatnak fennakadások” – áll a tervezetben.

A javaslat, amelyet várhatóan szerdán tesznek közzé, az EU energiaellátását érintő komoly aggodalmak közepette született, mivel Oroszország ukrajnai hadműveletei, majd az azt követő szankciók miatt megnövekedett az orosz gázszállítások leállításának valószínűsége.

A tervezet szerint az EU végrehajtó szerve ellenőrzéseket is végez majd az átmeneti gáztárolási szintek figyelemmel kísérésére a novemberi határidő előtt. Németország maga is hasonló intézkedéseket tervez, amelyek májusban lépnének hatályba – számolt be az MTI.

Egy ukrajnai bombariadó miatt szakadt félbe hétfőn az uniós mezőgazdasági miniszterek és ukrán kollégájuk, Roman Lescsenko közötti videós találkozó – számolt be az MTI.

Julien Denormandie francia mezőgazdasági miniszter közlése szerint Lescsenko meg nem nevezett tartózkodási helyén a konferencia közben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

Az ukrán miniszter élelmiszersegélyre és az ukrán mezőgazdaság támogatására szólította fel az egyeztetésen uniós partnereit, melyen a magyar agrárminiszter, Nagy István is részt vett.

Az ukrán válságról tárgyal szerdán az ENSZ Közgyűlése, hogy megállapodjon egy újabb, az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos határozatról – adta hírül az MTI a DPA német hírügynökség jelentése alapján.

A határozattervezetet, amely Oroszország ukrajnai háborújának humanitárius következményeiről szól, várhatóan széles körben hagyja majd jóvá az ENSZ legtöbb tagját számláló testülete.

Több diplomata elmondta, hogy a határozatról akár már szerdán szavazhatnak is a Közgyűlésben, ám ez még nem teljesen biztos.

Az említett források szerint az a cél, hogy a voksoláson legalább 141 igen szavazatot érjenek el, ahogyan történt korábban egy másik, az orosz inváziót elítélő határozat esetében is.

A Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás vezetője, Viktor Mikita közösségi oldalán számolt be arról, hogy szabotázsakciókra készülő diverzáns csoportot fogtak el hétfőn.

A posztban Viktor megköszönte a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak az operatív műveletet, amelyben számos fegyvert, lőszert és kézigránátot foglaltak le. Valamint felhívta a kárpátaljai lakosok figyelmét, hogy legyenek éberek és jelentsék a rendőrségnek és a hadseregnek a gyanús tevékenységet folytató ismeretlen személyeket.

 A vezető hozzátette: az ügyben nyomozást indítottak.

Kárpátalja megyeszékhelyén, Ungváron az utcák és közterek átnevezését, „orosztalanítását” kérik a lakosok – számolt be a TSN.

Városunk számos utcája, tere olyan orosz politikusokról, irodalmárról és művészről van elnevezve, akik semmilyen módon nem kötődnek Kárpátaljához és Ungvárhoz

– írják a kezdeményezők.

A felhívás szerzői hangsúlyozzák, hogy a kárpátaljai kultúrában és történelemben nem érintett személyek megörökítése nem célszerű. Ezért azt kérik, hogy a törvényben meghatározott eljárás szerint kezdjék meg a város „orosztalanítását”.

Az ukrán parlament becslése szerint az Oroszországgal vívott háború február 24-i kezdete óta március 22-ig 117 gyerek halt meg, 155-en pedig megsérültek.

A legtöbb áldozatot Ukrajna fővárosában, Kijevben, az északkeleti Harkivban és az északi Csernyihivben jegyezték fel.

Korábban az Egyesült Nemzetek Szervezete azt közölte, hogy Ukrajnában legalább 925 civil vesztette életét, köztük 75 gyerek.

Komoly élelmiszer-biztonsági kérdéseket és kockázatot vet fel az ukrán–orosz konfliktus – jelentette ki Nagy István Brüsszelben. A tárcavezető az EU-tagországok mezőgazdasági és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozásán vett részt a belga fővárosban.

A miniszter kiemelte, hogy az Európai Bizottság a hétfői tanácskozáson több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és a háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására.

A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak.

A csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken.

Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez – közölte Nagy István.

Azt is elmondta, hogy a tanácshoz videó-összeköttetésen keresztül csatlakozott Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter, aki megerősítette, hogy a hazájában tevékenykedő gazdák nem tudják ellátni feladataikat.

Április 15-ig minden üzleti kapcsolatát felszámolja oroszországi ügyfeleivel a Standard & Poor’s Global Ratings hitelminősítő, és a továbbiakban adósbesorolást sem nyújt számukra – számolt be az MTI.

A hitelminősítő társaság lépése hetekkel követi anyavállalata, a Standard & Poor’s Global Inc. pénzügyi információszolgáltató és adatelemző cég bejelentését, miszerint felfüggeszti oroszországi üzleti kapcsolatait, és csatlakozik az Oroszországgal szembeni, szigorodó gazdasági szankciók keretében az országból kivonuló vállalatok sorához.

A hitelminősítő cég ráerősít anyavállalata Oroszországgal szembeni bojkottjára, miután az Európai Unió bejelentette, hogy megtiltja az Oroszországban székhellyel rendelkező jogi személyek, szervezetek vagy testületek hitelminősítését.

A brazil szövetségi rendőrség szerint március 17-ig közel kilencszáz ukrán menekült lépett be Brazíliába, közülük eddig 28-an kérték, hogy ott is maradjanak – közölte a helyi rendőrség.

Jair Bolsonaro brazil elnök március 3-án aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az ukrán állampolgárok számára, hogy 90 napig vízum nélkül tartózkodjanak Brazíliában, és 180 napos humanitárius vízumot ír elő az ukránok számára.

Az ukránok ezután hosszabb távú brazil vízumot kérhetnek – számolt be a CNN.

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége több mint 600 ezer dollárt gyűjtött össze az orosz invázió által érintett ukrán állatkertek megsegítésére – számolt be a CNN.

Az egyesület közleménye szerint az alapból már megtörténtek az első utalások a rászoruló állatkerteknek.

Az adományok azután érkeztek, hogy a helyi állatkertek, köztük a Nyikolajivi Állatkert, segélykéréseket tettek közzé az interneten.

A kijevi közművek újjáépítik azt a több mint 70 lakóépületet, amelyek az ágyúzásokban sérültek meg, és helyreállítják a kommunikációt. A súlyos károkat szenvedett házakat nem javítják, a lakókat átköltöztetik – közölte a kijevi városvezetés.

A tájékoztatás szerint a közművek építési anyagokat kapnak a károk azonnali felszámolásához.

A hulladékkezelő cégek rendelkeznek a megfelelő felszereléssel, és rendszeresen eltávolítják a robbanásokból származó törmeléket. A szolgáltatások azonnal helyreállítják a kommunikációt és a szolgáltatásokat, hogy az emberek visszatérjenek lakható otthonukba

– idézi a kijevi városi államigazgatás helyettes vezetőjét az Interfax.

Azt is megjegyzik, hogy a honvédséghez és a területvédelemhez csatlakozott lakosokon kívül a lakás- és kommunális szolgáltatók dolgozói a megnövekedett leterheltség és a nehézségek ellenére is a munkahelyükön maradnak és dolgoznak.

Az Egyesült Államokban működő orosz követség tagadja, hogy az orosz erők úgynevezett gyűjtőtáborokba vittek volna több ezer mariupoli lakost – közölte a BBC. Erről korábban Vadim Bojcsenko, a város polgármestere beszélt.

A városvezető akkor azt írta:

Nem gondoltuk volna, hogy még a 21. században is erőszakkal deportálnak embereket egy másik országba.

Az orosz követség ugyanakkor tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Állításuk szerint Oroszország azért működtet ilyen ellenőrző pontokat, hogy ezzel megelőzzék az ukrán hadsereg elterelő hadműveleteit, az orosz erők pedig gondosan tudják ellenőrizni a biztonságos régiókba tartó gépjárműveket.

Közleményük szerint az orosz hadsereg élelemmel és gyógyszerrel látja el a békés lakosságot.