Oroszország közölte, hogy számos amerikai diplomatát utasít ki válaszlépésként, miután az Egyesült Államok 12 orosz diplomata eltávolításáról döntött – írja a BBC.

Washington februárban közölte, hogy nemzetbiztonsági aggályok miatt kiutasítja az ország New York-i ENSZ-képviseletén dolgozó orosz diplomatákat, majd később bejelentette, hogy egy további orosz diplomatát is kiutasít az ENSZ-ből, akiről azt állította, hogy kém.

Hétfőn az orosz külügyminisztérium beidézte John Sullivan amerikai nagykövetet Oroszországba, hogy tiltakozzon Joe Biden elnök Vlagyimir Putyin „háborús bűnösnek” minősítése ellen.

A külügyminisztérium szóvivője később megerősítette, hogy „március 23-án megkapták az orosz külügyminisztériumtól a persona non gratának nyilvánított diplomaták listáját”. Az egyelőre nem világos, hogy hány amerikai diplomatát érint a rendelet, és mikor utasítják ki őket Oroszországból.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Oroszország már több mint 1200 rakétát lőtt ki Ukrajnában, de még mindig rengeteg muníciója van – nyilatkozta egy Pentagon-forrás az ABC Newsnak.

A Pentagon azonban továbbra is úgy véli, hogy az agresszor ország rakétáinak túlnyomó többsége még mindig föld-levegő vagy cirkálórakéta. „Bár az orosz hadsereg elhasználta az ukrajnai bevetésre kész rakétakészletének nagy részét, de még mindig sok van nekik” – állapította meg a forrás.

Még mindig megvan több mint a fele annak a rakétakészletüknek, amivel az invázió előtt rendelkeztek. Jelentős mennyiségű szárazföldi cirkálórakétájuk, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétájuk és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájuk van

– tette hozzá a forrás.

Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája szerint az orosz kormánynak egyelőre nem áll érdekében tárgyalni az ukrajnai tűzszünetről, mivel a hadserege nem érte még el katonai céljait – írja a The Guardian.

Jelenleg Oroszország nem akar leülni és tárgyalni semmiről: amit akar, az a terepfoglalás. Körül akarja keríteni a partvidéket a moldovai határig, és el akarja szigetelni Ukrajnát a tengertől. Csak akkor akar komolyan tárgyalni, ha már biztosította az erőpozícióját

– mondta Borrell a spanyol TVE-csatornának adott interjúban.

A Reuters jelentése szerint Borrell szerint az Európai Unió és szövetségesei továbbra is katonai segélyt nyújtanak az ukrán hadseregnek. 

Ez azért fontos, mert a következő 15 napban minden eldől. Az ukránok ellenálló képessége történelmet ír

– jósolta meg a vezető diplomata.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy már Brüsszelben tartózkodik.

Megérkeztünk a NATO-csúcsra. A mai nap célkitűzése: a NATO álláspontja maradjon érvényben

– írta a közösségi médiában a külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint az elmúlt időszakban több veszélyes javaslat is elhangzott.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy a légtérzár Ukrajna fölött légi, a „békefenntartók” telepítése Ukrajnába pedig szárazföldi háborúhoz vezetne a NATO és Oroszország között, és a legfontosabb, hogy ezt elkerüljük.

A Renault francia autógyártó felfüggeszti működését moszkvai gyárában, miután kijevi bírálat érte: az ukrán külügyminiszter szerdán Twitter-oldalán szólította fel az ügyfeleket és a vállalkozásokat szerte a világon, hogy bojkottálják a márkát.

Erre lépett (másodszor) a Renault, amely cég már korábban felfüggesztette oroszországi tevékenységét, ám később újraindult a termelés – írja a BBC.

Mostani közleményükben hozzáteszik, orosz leányvállalatuk, az AvtoVAZ lehetőségeit is átgondolják. Dmytro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere üdvözölte a bejelentést.

Az orosz energetikai óriás, a Gazprom csütörtökön bejelentette, hogy folytatja a gázszállításokat Ukrajnán keresztül Európába, hogy kielégítse az európai vásárlói igényeket – írja a The Guardian. A Reuters szerint március 24-re 104 millió köbmétert kötöttek le az előző napi 106,5 milliót követően.

Az Oroszországgal szemben meghozott különböző szankciók – egyelőre – nem érintik a gázszállításokat. Ugyanakkor Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes korábban már beszélt arról, hogy Oroszországnak minden joga megvan az Északi Áramlat 1.-en érkező gázszállítás leállítására. Ukrajna felől a Testvériség gázvezetéken keresztül érkezik az orosz gáz Magyarországra.

Repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Belarusz és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – mondta.

Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra

– fogalmazott a főtitkár.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint már 977 civil halt meg Ukrajnában, mióta Oroszország csaknem egy hónappal ezelőtt megtámadta az országot. Az áldozatok közül 81 kiskorú volt. 

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala eddig összesen 2571 civil áldozatot és 1594 sérültet regisztrált. Az adatokat a hivatal rögzítette, de megjegyezte, hogy egyes területeken – beleértve az ostromlott Mariupolt is – az intenzív harcok késleltetik az áldozatokról szóló jelentéseket – írja az NBC News.

Az emberi jogi hivatal úgy véli, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. A legtöbb áldozatot a nagy területeket sújtó fegyverek okozzák, például tüzérségi és rakétatámadások, valamint a légicsapások. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni puccs kockázata hétről hétre nő – írja a Guardian egy szivárogtatóra hivatkozva. A bejelentő állítja, hogy káosz és elégedetlenség kerítette hatalmába a biztonsági szolgálatokat Ukrajna elhibázott orosz inváziója óta.

A névtelen orosz hírszerzés elemzője Vlagyimir Oszeckinnek, egy száműzött orosz aktivistának és a Gulagu.net emberi jogi csoport alapítójának írt leveleit azóta közzétették az interneten.

Vlagyimir Oszeckin szerint a Föderális Biztonsági Szolgálat (FBSZ) emberei már nem mehetnek külföldre nyaralni; így az FBSZ-tiszteknek, rendőröknek, államügyészeknek véget ért a jó világ, kezdik felismerni, hogy a háború katasztrofális körülményekkel jár.

A járatok ideiglenesen Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipec, Rosztov-Don, Szimferopol és Elista repülőtereire korlátozódnak – írja a TASZSZ.

Az Oroszország déli és középső részén található orosz repülőterekre irányuló járatok ideiglenes korlátozásának rendszerét 2022. április 1-jéig, moszkvai idő szerint 03:45-ig meghosszabbították

– áll az üzenetben.

Átmenetileg korlátozzák a járatokat Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipec, Rosztov-Don, Szimferopol és Elista repülőtereire. Az utasok zárt repülőterekre történő szállításához az orosz légitársaságoknak ajánlott alternatív útvonalakat használni Moszkva, Volgográd, Szocsi, Minyeralnije Vodi és Sztavropol repülőterein keresztül.

Az ukrajnai invázió óta Oroszország az ország déli részén lévő légterének egy részét lezárta a polgári repülőgépek elől.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 23-án 1034 ember, köztük 442 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 248 ember, köztük 165 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében.

Döntésekre készül a NATO, amelyek kulcsfontosságúak Magyarország békéje és biztonsága szempontjából – közölte hivatalos Facebook-oldalán Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, aki a NATO-csúcstalálkozó előtt beszélgetett Wesley K. Clark tábornokkal, a NATO európai erőinek volt főparancsnokával.

Magyarország biztonságát a NATO garantálja, amíg erős a NATO-szövetség, addig Magyarország határain kívül tartható a háború

– írta Márki-Zay Péter, aki a  tábornak azt mondta, hogy kormányváltás esetén nem megy magyar katona Ukrajnába, a magyar katonák az országon belül védik Magyarország biztonságát.

Hozzátette, a NATO sem kíván katonákat küldeni, vagyis amikor ők a NATO-szövetség erősítése mellett érvelnek, akkor a béke és biztonság garantálását akarják.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője szerint négy tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég.

Az ukrán parlament arról számolt be a hét elején, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, amelyeket vélhetően orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozott. A lezárt atomreaktor körüli terület a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt van.

Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy Kijevben és a Csernobiltól nyugatra fekvő két helyszínen is a cézium koncentrációjának enyhe emelkedését észlelték, ám ez nem ad okot jelentős aggodalomra.  

Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, valamint 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé nő az ukrán fegyveres erőknek szállított brit rakétafegyverek száma. A britek többek között Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS) segítik az ukránokat.

A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segélyt nyújt.

Az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követhettek el orosz katonák Ukrajnában – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Közleményében az amerikai diplomácia vezetője azzal folytatta, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket, és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel. Mindemellett hangsúlyozta, hogy végtére is egy törvényszék hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy valóban történtek-e ilyen jellegű bűncselekmények – írja az MTI.

Blinken szerint „számos hihető jelentés van válogatás nélküli és szándékosan civileket célzó támadásokról, de másfajta atrocitásokról is”, amelyeket orosz csapatok követtek el. A külügyminiszter e tekintetben különösen az ostromlott Mariupol városára hivatkozott.

Szijjártó Péter szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén szólalt fel, csütörtökön pedig már a NATO-csúcsra készül. A külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán írt arról, hogy a NATO jelenlegi álláspontja az Ukrajnában zajló háborúról teljesen megegyezik a magyar nemzeti érdekkel, vagyis nem hadviselő fél és nem nem szállít fegyvereket Ukrajnába.

Egyúttal bízik benne, hogy marad a hivatalos álláspont a csütörtöki NATO-csúcs után is.

Sajnos az elmúlt időszakban felmerült több veszélyes javaslat is. Világosan és őszintén kell beszélnünk: a légtérzár Ukrajna fölött légi háborúhoz, »békefenntartók« telepítése Ukrajnába pedig szárazföldi háborúhoz vezetne a NATO és Oroszország között. A legfontosabb, hogy ezt elkerüljük

– írta Szijjártó Péter.

Nem sokkal korábban Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere szóról szóra ezt mondta, vagyis, ha a NATO békefenntartó erőket küld Ukrajnába, konfliktus robbanhat ki.

Joe Biden négynapos európai útra érkezett Brüsszelbe azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra az ukrajnai invázió miatt.

Az amerikai elnök Belgiumban a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesekkel folytat megbeszéléseket.

Joe Biden egyúttal újabb szankciókat is bejelenthet Oroszországgal szemben, pontosabban az orosz parlament alsóházának több mint 300 tagja ellen.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko szerint eddig legalább 264 civil áldozatot, köztük négy gyermek életét követelte az orosz–ukrán háború. A polgármester szerint az elmúlt egy hónapban több mint 300 embert szállítottak kórházba, több mint 80 épület semmisült meg a harcokban. 

Ebben a nagyon nehéz időszakban támogatásra van szükségünk. Mindenki meglepődött, hogy milyen kemény az ukrán hadsereg, milyen kemények az ukrán katonák, mert a világ egyik legerősebb hadserege előtt állunk: az orosz hadsereggel szemben. Az agresszorok célpontja pedig Ukrajna fővárosa

– idézi a CNN Vitalij Klicskót.

A háború 27. napján, szerdán a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében tűzszünet volt, de az ország többi részében ropogtak a fegyverek.

Az ukrán fegyveres egységek ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, de egyelőre nem sikerült visszafoglalni a területeket.

Putyin már csak rubelt fogad el a gázért, de az Európai Unió inkább máshonnan vásárolna.

A keddi eseményekről a napi összefoglalónkat ebben a cikkben, hírösszeállításunkat ide kattintva olvashatja.

Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!

Az Index csütörtökön is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!