Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó, az ukrán békedelegáció tagja arról posztolt a Twitteren, hogy az isztambuli béketárgyalás kezdete után most a két békedelegáció vezetője, David Arakhamia és Vlagyimir Megyinszkij tárgyalnak egymással.
Mindeközben a Financial Times úgy értesült, hogy az oroszok már nem követelik többé Ukrajna „nácimentesítését”, holott ez az egész „különleges hadművelet” egyik alapvető indoka volt.
Ennél is meglepőbb lehet viszont az, hogy a Financial Times négy forrásból is úgy értesült:
az oroszok készek megengedni azt is, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.
Ennek viszont egy feltétele van: az, hogy az ország feladja a NATO-csatlakozásra való törekvését.
Időközben az is kiderült, hogy a felek közt közvetítő orosz oligarcha, Roman Abramovics – akit állítólag egy korábbi tárgyaláson megmérgeztek – szintén Isztambulba érkezett erre a körre.
A mérgezést időközben az amerikai hírszerzés egyik tisztviselője cáfolta, szerinte a békedelegációk tagjainál észlelt tüneteket más okozhatta.
Kiadta legfrissebb jelentését az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. A dokumentum az orosz offenzíva kudarcáról ír, ami Kijev ostromát illeti: Putyinnak nem sikerült elérnie a célját, hogy bekerítse a várost és átvegye ott a hatalmat az ukrán ellenállóktól, ezt támasztja alá – a minisztérium álláspontja szerint –, hogy elkezdték kivonni a csapatokat a térségből.
A védelmi minisztérium jelentésében ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a kijevi orosz egységeket nagy valószínűséggel áthelyezik a donyecki és luhanszki régiókba, hogy ott folytassák az offenzívát.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 29 March 2022
— Ministry of Defence ** (@DefenceHQ) March 29, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/MGJpGUFJ8K
** #StandWithUkraine ** pic.twitter.com/S5n4g27Sxe
Hola Prystan polgármesterét március 28-án rabolták el – közölte az ukrán főügyészség információi alapján a Kyiv Independent. Itt az Indexen is megírtuk, amikor a melitopoli polgármestert rabolták el az oroszok, vagy éppen amikor az ukrán ellenállás vezetőivel tették ugyanezt.
Az ENSZ közlése szerint több ezer ukrán civil halhatott meg Mariupolban azóta, hogy Oroszország elkezdte bombázni a kikötővárost.
Vadim Boicsenko, a város polgármesterének szóvivője a Reuters szerint ennél jóval több áldozatról beszélt,
mint kedden elmondta, 5000 ember, köztük körülbelül 210 gyerek halt meg Mariupolban azóta, hogy az orosz erők egy hónappal ezelőtt ostrom alá vették a várost.
Mariupol épületeinek 90 százaléka megsérült, 40 százaléka pedig megsemmisült, beleértve a kórházakat, iskolákat, óvodákat és gyárakat.
Helyi tisztviselők tanúk beszámolóira hivatkozva a múlt héten azt közölték, becslések szerint 300 ember vesztette életét egy mariupoli színház ellen elkövetett támadásban, ahol az emberek menedéket kerestek a háború elől.
Miután Hollandia bejelentette, hogy 17 orosz „kémet" utasít ki az országból, Belgium is bejelentette: szintén kiutasít 21 orosz állampolgárt. Az európai országok intézkedése összehangolt akciónak tűnik – számolt be az Independent.
A Cseh Köztársaság szintén 72 órát adott egy orosz diplomatának, hogy elhagyja az országot, és Írország négy magas rangú orosz tisztviselőt küldött el.
Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz hírszerzés jelenlétét az Európai Unióban
– közölte a cseh külügyminisztérium.
A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna, és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása.
A német kormány vonakodik importtilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, mert az súlyos hatással lenne saját gazdaságára is.
De ugyanez a helyzet, ha Oroszország függeszti fel a szállításokat.
A DIW gazdaságkutató intézet elemzése megállapítja, hogy az energiaszállítások leállása Németországban elhúzódó recesszióhoz vezetne, amely hat negyedév után háromszázalékos GDP-csökkenésnél érné el a mélypontját.
Az alapforgatókönyv szerint a GDP-növekedést fékező hatás körülbelül tíz évre húzódna el. Az energiaimport befagyasztása az inflációt pedig akár 2,3 százalékponttal is tovább erősítené – foglalta össze az MTI.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az orosz csapatok elkezdtek kivonulni a kijevi térségből, miután az orosz védelmiminiszter-helyettes bejelentette, hogy Oroszország jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet a régióban, hogy megerősítse a háborúban álló két ország közötti bizalmat.
Ezt a hírt látszik megerősíteni az ukrán hadsereg egyik parancsnoka, aki szerint az ukrán erők egyre több területet foglalnak vissza az orosz erőktől Irpinyben, Kijevben és a kijevi régióban – számolt be a Sky News.
Olekszandr Szirszkij elmondta, hogy a főváros melletti Irpiny közel 95 százaléka ismét ukrán ellenőrzés alatt áll. Irpiny egyébként az orosz–ukrán harcok egyik forró pontja volt, és intenzív légicsapásokat szenvedett el.
Az általunk ellenőrzött terület sokkal nagyobb, mint a háború kezdetén. Ez már nem csak Kijev és Kijev régió, most már Csernihiv és Zsitomir régiók közigazgatási határainál vagyunk
– mondta Szirszkij.
Az ukrajnai „különleges hadművelet” első szakaszának fő feladatait végrehajtották, az ukrán fegyveres erők harcképessége jelentősen csökkent, ami lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence „felszabadítására” történő összpontosítást – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte le az MTI.
A légteret az orosz haderő uralja, az ukrán légierő és a légvédelmi rendszer gyakorlatilag megsemmisült: a tárcavezető szerint a 152 ukrán repülőgépből 123, a 149 helikopterből 77, a 180 nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerből 152 megsemmisült, a haditengerészet megszűnt, az összes szárazföldi és légi szállítású támadóalakulat pedig jelentős veszteségeket szenvedett.
Az orosz fegyveres erők mindaddig folytatni fogják a különleges katonai műveletet, amíg a kitűzött célokat el nem érik
– jelentette ki Sojgu.
Nem adottak jelenleg a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez a következő napokban az orosz hadsereg által körbevett és ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol lakosságának megsegítésére – jelentette ki a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb telefonos megbeszélése után.
A csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet volt, amelyről az orosz elnök azt mondta, hogy „gondolkodni fog rajta”, mielőtt választ ad – közölte az MTI.
A francia elnöki hivatal csak annyival kommentálta az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokat, hogy
először az ukránokkal szeretnénk egyeztetni.
Az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokról, a humanitárius helyzetről és a gázkereskedelem rubelre történő átállításának kérdéséről folytatott telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin beszámolt Macronnak arról, hogy az orosz hadsereg Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúja során milyen lépéseket tesz a humanitárius segítségnyújtás és a civilek biztonságos evakuálása érdekében. A közlemény értelmében a humanitárius kérdésekre a felek kiemelt figyelmet fordítottak.
Az orosz elnök a mariupoli civileknek nyújtott segélyről és az emberek evakuálásáról beszámolva azt hangsúlyozta, hogy a városban kialakult nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében
az ukrán nacionalista harcosoknak fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert.
A felek kitértek arra az orosz döntésre is, hogy az orosz földgázszállításokért rubelben kell majd fizetni.
Oroszország közölte, hogy csütörtökig kidolgozza azokat a gyakorlati intézkedéseket, amelyekkel a külföldi vállalatok rubelben fizethetnek a gázért, ami növeli az ellátási zavarok valószínűségét, mivel a nyugati országok eddig elutasították Moszkva devizaváltásra vonatkozó követelését – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin elnök múlt heti utasítása, hogy a „barátságtalan” országoknak rubelben kell fizetniük az orosz gázért, fellendítette a valutát, miután az történelmi mélypontra zuhant, amikor a Nyugat átfogó szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt.
Senki sem fog ingyen gázt szállítani, ez egyszerűen lehetetlen, és csak rubelben lehet fizetni érte
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak a mai napon.
Alexandru Rafila román egészségügyi miniszter szerint Románia ingyenesen fog osztogatni kálium-jód tablettákat a lakosoknak, hogy felkészüljenek egy nukleáris vészhelyzetre – számolt be a The Guardian.
Bár a román kormány nem tartja valószínűleg a nukleáris támadást, ennek ellenére „lehetségesnek” nevezte. Az egészségügyi miniszter az újságíróknak elmondta:
Ezeket akkor kell bevenni, ha nukleáris incidens történik a közelben. Ellenkező esetben nem szabad bevenni őket.
Azt itt írtuk meg, amikor a napokban az élelmiszerbank segélyalapot hozott létre.
Viszont már tartós élelmiszerrel, bébiétellel, higiéniai termékekkel és édességgel is segíti az ukrajnai háború elől menekülőket elszállásoló karitatív szervezeteket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.
Az élelmiszerbank az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a termékekre pályázhat minden olyan, Magyarországon bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet, amely legalább 30 menekült folyamatos lakhatását biztosítja, akár tranzit jelleggel is.
Az elbírálás során előnyt élveznek a legalább 50 menekültről gondoskodó szervezetek, erről hírt adtak a Facebook-oldalukon is.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, hogy fontolóra vehetik az Oroszországhoz való csatlakozás kérdését, amint a kelet-ukrajnai város egészét ellenőrzés alá vonják az orosz csapatok.
Egy donyecki hírügynökség Denisz Puszilin szakadár vezetőt idézte:
A fő feladat a köztársaság alkotmányos határainak elérése. Aztán majd mi eldöntjük, mi legyen.
Az ukrajnai háború egyébként nem új keletű az oroszok által támogatott Donyeck lakói számára, akik már nyolc éve állandó konfliktusban élnek.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Oroszország hiperszonikus rakétát vetett be az Ukrajnával folyó harcban. Ezt az orosz hadsereg közölte, elmondásuk alapján egy Kinzsal-rakétát lőttek ki egy ukrán katonai célpontra.
Azonban az amerikai szenátus is megerősítette a hírt, mondván: az orosz csapatok többször is használtak hiperszonikus rakétákat ukrán katonai célpontok ellen – számolt be az Independent.
Tod Wolters légierő-tábornok, az Egyesült Államok európai katonai parancsnoka egy szenátusi ülésen elmondta, hogy ezeket a fegyvereket legfőképp katonai célpontokra irányították.
Egy évig tartó ideiglenes menekültstátuszban részesítik a háború miatt Ukrajnából érkezőket az aláírt római kormányrendelet szerint.
A menekültstátusz egy évig érvényes, de további kétszer – hat-hat hónapra – meghosszabbítható.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ukrajnai menekültek egyéves tartózkodási engedélyt kapnak, amellyel bekerülnek az országos közegészségügyi ellátási rendszerbe, beléphetnek a munkaerőpiacra, valamint lehetőséget kapnak az oktatási intézményekbe történő beiratkozásra. A menekültstátusz előnyt jelent a családegyesítésben is.
Az orosz rakétacsapás tönkretett egy üzemanyagraktárt Hmelnickij megyében – írta meg a Kyiv Independent. Mikola Melnyicsuk, Sztarokosztjantyiniv polgármestere elmondása szerint a város repülőterét ért március 29-i támadásnak nem volt halálos áldozata, de az összes üzemanyag- és kenőanyag-tartalék megsemmisült.
Magas rangú amerikai katonai tisztviselők szerint Oroszország megkezdte egyes erőit kivonni Kijev, az ukrán főváros környékéről, ami annak a jele, hogy megváltozik az orosz stratégia Ukrajnában – írja a The Guardian.
A hírek szerint több, orosz zászlóval ellátott katonai járművet láttak visszavonulni Kijev irányából, amelyről videó is készült:
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere azonban azt mondta: nem látja jeleit annak, hogy az Oroszország és az Ukrajna közötti tárgyalások hatékonyak lennének.
Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira koncentrálunk
– mondta Blinken.
Kiszabadult egy fogolycsere során, majd hazatért az ukrajnai Cserkaszi régióba az az ukrán határőr, aki azt mondta egy orosz hadihajónak, hogy „húzz a p…csába”. Roman Hrybov a hazatérése alkalmából bátorsági kitüntetést kapott – számolt be az Independent.
A lengyel kormány elfogadta az orosz szén importjának betiltásáról szóló törvénytervezetet – közölte a kabinet szóvivője, Piotr Muller, és hozzátette:
Nem szeretnénk, ha folytatódhatna a szén behozatala Oroszországból, bár tisztában vagyunk azzal, hogy van benne némi kockázat, mert az Európai Unió eddig nem hagyta jóvá az ilyen jellegű intézkedéseket.
A lengyel kormányfő ugyanis már a napokban kijelentette, hogy Lengyelország lesz az egyik első, ha nem az első ország az Európai Unióban, amely teljesen kivonul az orosz szén-, kőolaj- és földgázimportból, közölte le az MTI.
Egy ukrán újságíró megosztott Twitteren egy videót, amelyen az látható, ahogy az ukrán lakosság orosz tankokra támad Mariupolban – számolt be róla a Sky News.
Három szlovák diplomatát utasított ki Oroszország, ezt itt írtuk meg az Indexen.
A litván nagykövetségről négy, a lettről három, valamint a moszkvai észt diplomáciai képviseletről és a szentpétervári észt főkonzulátus pszkovi irodájából három munkatársat utasított ki „a kölcsönösség elve alapján” az orosz külügyminisztérium.
Az érintetteknek ugyanolyan időkeretben kell távozniuk, mint az országaikból kiutasított orosz diplomáciai alkalmazottaknak.
Az MTI közzétette azt is, hogy az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország nagykövetét, és határozott tiltakozását fejezte ki náluk a balti államokban működő orosz nagykövetségek alkalmazottainak „provokatív és indokolatlan” kiutasítása miatt.
Barcelonában a horvát kormány már foglalt le orosz tulajdonban lévő luxusjachtot, ahogy azt megírtuk az Indexen is.
Jelen állás szerint a brit kormány
egy 38 millió font (17 milliárd forint) értékű luxusjachtot foglalt le, amely egy meg nem nevezett orosz oligarcha tulajdona.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter a londoni alsóháznak küldött átiratában közölte, hogy a csaknem hatvan méter hosszúságú hajó tulajdonosának kilétét „szándékosan és alaposan eltitkolták” a jachtot hivatalosan bejegyző cég képviselői.
A Phi nevű hajót a karib-tengeri Szt. Kitts és Nevis szigetállamban jegyezték be, de máltai lobogó alatt közlekedett.
A hajót a kelet-londoni Canary Wharf üzleti negyedének kikötőjében, a Temzén lehorgonyozva találták. A Hollandiában gyártott jachton hat különálló luxuslakosztály és úszómedence is van – közölte az MTI.
Hivatalosan felfüggesztette minden sporttevékenységét, és felmentette szerződési kötelezettségeik teljesítése alól versenyzőit és stábtagjait a Gazprom-RusVelo orosz országúti kerékpároscsapat.
A Cyclingnews szakportál friss beszámolója kiemelte: Renat Hamidulin csapatvezető a nemzetközi szövetség (UCI) elnökét, David Lappartient-t hibáztatja azért, mert semmiféle segítséget nem nyújt a csapatnak a túléléshez.
A márciusi béreket még ki tudják fizetni,
ám a csapatvezető úgy fogalmazott: nem kérheti meg az összesen 52 bringást és stábtagot, hogy tovább várakozzanak, miután versenyeken nem tudnak rajthoz állni. Így minden dolgozót és kerékpárost felmentettek szerződéséből, írta meg az MTI.
Az IMK gazdaságkutató intézet prognózisa alapján a kedvezőbb forgatókönyv szerint a GDP-növekedés lassulásával, a magas kockázatú forgatókönyv szerint viszont teljesítménycsökkenéssel néz szembe az idén a német gazdaság az ukrajnai háború miatt. Energiaembargó esetén viszont mély recesszióval kell számolni.
A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány makrogazdaság-politikai intézete, az IMK (Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung) két forgatókönyv alapján számította ki a várható növekedést. Az egyik forgatókönyv azt feltételezi, hogy az energiaárak emelkedése csillapodni fog, a magasabb kockázattal számoló forgatókönyv pedig jelentősen magasabb energiaárakat feltételez.
A Fehér Ház szerint Joe Biden elnök kedden telefonbeszélgetést folytat Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel – számolt be az ABC News.
Az amerikai kormány szerint az államfők megvitatják majd az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos legutóbbi kérdéseket. Ahogy korábban beszámoltunk róla, Macron kedden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyal.
Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője kedden egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Unió részt vett a G7-ek megbeszélésén, ahol megvitatták az orosz gáz rubelben történő kifizetését. A megbeszélés résztvevői elutasították az orosz fél követelését.
A mi álláspontunk ugyanaz, mint a G7-eké
– mondta Mamer, majd hozzátette, hogy az Európai Unió szerint az orosz gázszállításokat dollárban vagy euróban kell teljesíteni.
Korábban beszámoltunk róla, hogy egy rakéta csapódott be kedd reggel a Mikolajivi terület közigazgatási központjába. Az NBC News nemrég megírta, hogy legalább hét ember meghalt a támadásban.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat korábban három áldozatról számolt be, azonban ez a szám azóta megnőtt. Hozzátették: a támadásban további huszonketten sérültek meg.
A régió kormányzója, Vitalij Kim kedden Telegramon azt is közölte, hogy a személyes irodája is megsemmisült.
A Decathlon közölte, hogy ellátási problémák miatt felfüggeszti a tevékenységét Oroszországban.
A nemzetközi szankciók szigorú tiszteletben tartásával a Decathlon megállapítja, hogy az ellátási feltételek többé nincsenek adva ahhoz, hogy folytassuk a tevékenységünket Oroszországban. A Decathlon ezért felfüggeszti az üzletei működtetését
– írja a Mulliez család tulajdonában lévő francia sportszerforgalmazó cég.
A család három vállalattal van jelen Oroszországban: a Decathon mellett az Auchan áruházlánccal és a Leroy Merlin barkácsbolthálózattal, amely cégek folytatják tevékenységüket Oroszországban.
Nikolaj Pankov, az orosz védelmi miniszterhelyettes szerint Oroszország úgy döntött, hogy drasztikusan elkezdi csökkenteni a katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv környékén – számolt be a Sky News.
Bár az elmúlt napok orosz nyilatkozatai optimizmusra adnak okot, a nyugati vezetők arra figyelmeztetnek, hogy csak akkor kell komolyan venni a orosz kijelentéseket, amikor valós intézkedéseket látunk a katonai erők csökkentéséről Ukrajnában.
A keddi orosz–ukrán béketárgyalásról szóló írásunkat itt olvashatja.
Egy brit tudósok által alapított kísérleti vállalkozás – amely a Csernobil közelében termesztett növényekből készít vodkát – felajánlotta a bevételét az ukrajnai háború elől menekülőknek, közölte az MTI.
A Chernobyl Spirit Company cég most felajánlotta, hogy az ukrán menekülteket támogatja két új termékének első 850 palackos tételéből származó nyereségével.
Hogy hogyan készül ez a fajta vodka, arról itt írtunk az Indexen.