A francia kormány közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök kedden telefonon beszél orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal – számolt be az ABC News. 

A telefonbeszélgetést magyar idő szerint délután fél ötre tervezik.

Oroszországban a végrehajtott befektetések alapján a legnagyobb közel-keleti alap – a Mubadala Investment Company – felfüggeszti az új befektetéseket az országban. Az alap oroszországi portfóliója mintegy hárommilliárd dollár, írta meg az MTI. 

Az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb szuverén befektetési alapja, a Mubadala befektetési társaság úgy döntött, hogy felfüggeszti a befektetési tevékenységet Oroszországban az Ukrajna elleni orosz háború miatt – közölte az alap vezetője a Dubajban zajló nemzetközi energetikai fórumon.

A Mubadala teljes portfóliója 243 milliárd dollár.

Mubadala Oroszországban logisztikai, kohászati, vegyipari és olajipari vállalatokban rendelkezik részesedéssel.

Kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter mintegy két és fél hét után ismét megjelent a kamerák előtt.

A miniszter legutóbb március 12-én szerepelt nyilvánosan. Múlt héten azonban már közzétettek egy videót, amelyen több orosz tisztviselő mellett ő is látható volt (bár nem túl jó minőségben).

Most viszont egészen biztosnak tűnik, hogy ő beszélt. Szergej Sojgu lényegében azt a kijelentést ismételte meg, miszerint a „különleges hadművelet” első szakasza lezárult, és most már a Donbász „felszabadítására” koncentrálnak az oroszok.

Az ukránok a hétvégén egyébként azt állították, hogy Sojgunak volt egy szívinfarktusa, miután Vlagyimir Putyin kérdőre vonta őt az invázió sikertelensége miatt. A Kreml cáfolta az értesülést.

Az S&P Global Rating nemzetközi hitelminősítő szerint a szigorú nemzetközi szankciók és a nyugati vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok megszakadása az orosz gazdaság mély recessziójához vezet idén – írja az MTI. 

Az S&P előrejelzése szerint Oroszország GDP-je 2022-ben 8,5 százalékkal csökken, 2023-ban pedig stagnál. Az orosz GDP tavaly 4,7 százalékkal nőtt nem végleges számítások szerint.

Az ügynökség elemzői ugyanakkor a nagy bizonytalanságra figyelmeztettek az új előrejelzésükkel kapcsolatban. Két héttel korábban kisebb, 6,2 százalékos visszaesést jósoltak idénre és 0,3 százalékos emelkedést jövőre.

Az S&P azt is megjegyezte, hogy az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) fejlődő országainak kilátásai az Ukrajna elleni orosz háború következtében jelentősen megváltoztak, az európai országok pedig a konfliktusövezethez való földrajzi és gazdasági közelségük miatt jobban ki vannak téve a kockázatoknak, mint mások.

Annak apropóján, hogy egy 2021-es felmérés szerint Szlovákiában minden második ember szimpatizált az orosz elnökkel, a Denník N-nek adott interjújában Daniel Zmeko tábornok, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke azt mondta, bár nem lát bele a majdnem 14 ezer katona fejébe, de a saját környezetében nem találkozott ilyesmivel, és nem is észlelte, hogy előfordulna ilyesmi a seregben – írja az Azonnali. 

A tábornok azt mondja, ha mégis tapasztalnának ilyet, azt gyorsan elrendeznék,

és gyorsan megszabadulnának a Putyin-rajongó katonáktól.

Ilyen esetben ugyanis Zmeko szerint nincs miről beszélni: Szlovákia szilárdan elkötelezett a NATO és az EU iránt, aki pedig ezzel nem azonosul, annak nincs keresnivalója a seregben.

Az ENSZ segélyező ügynökségei eddig 900 ezer embernek tudtak segíteni Ukrajnában, de ez messze nem elegendő – hívta fel a figyelmet kedden Jens Laerke, a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) szóvivője.

Sajtótájékoztatóján Laerke azt szorgalmazta, hogy a harcban álló felek biztosítsák a segélymunkások és a segélyeket szállító konvojok biztonságos haladását, mert csak így tudnak még több rászorulónak segíteni – írja az MTI. 

Jarno Habicht, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ukrajnai képviselője pedig azt közölte, hogy a több mint egy hónapja tartó háborúban eddig 74 támadást hajtottak végre egészségügyi létesítmények ellen, és ezekben a támadásokban 72 ember meghalt és 40 megsebesült.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden bejelentette, hogy Rafael Grossi főigazgató Ukrajnában van, hogy megbeszéléseket folytasson az ukrán kormány képviselőivel, és „technikai segítséget” nyújtson az ország atomlétesítményeinek biztonságos üzemeltetéséhez.

Jelenleg csaknem négyezer külföldi katona van Romániában, ha pedig megalakul a múlt heti NATO-csúcson bejelentett új harccsoport, mintegy ötezerre emelkedik az országban állomásozó külföldi katonák száma – írta kedden a hotnews.ro hírportál Vasile Dincu védelmi minisztert idézve.

A tárcavezető a Digi24 hírtelevízió hétfő esti műsorában közölt részleteket az országba érkező NATO-katonák létszámáról. Elmondta: jelenleg 3913 külföldi katona van Romániában, az országba legutóbb áthelyezett ötszáz francia katona, illetve a velük ékezett belga és holland csapatok európai parancsnokság alatt végzik tevékenységüket. Februárban az Egyesült Államok egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt át Németországból Romániába. Az új NATO-harccsoport telepítése további ezer külföldi katona érkezését jelenti – magyarázta a tárcavezető.

Dincu szerint nem kizárólag a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca közelében található Kogalniceanu támaszpontra vezényelik őket, hanem az erdélyi Aranyosgyéresen (Campia Turzii) és Nagysinken (Cincu), illetve más bázisokon is fogadnak külföldi katonákat feladataiknak megfelelően. A légierő a két nagy katonai repülőtérhez, a Kogalniceanuhoz és az aranyosgyéresihez kötődik, a szárazföldi csapatok azonban más térségekben is, az ország különböző részein mozognak. A miniszter megemlítette: román katonák is részt vesznek más NATO-tagállamok védelmében, Lengyelországgal például kölcsönösen küldenek egymáshoz rotációs rendszerben katonákat nemzetközi missziókba, írta meg az MTI. 

A román miniszter szerint a júniusi madridi NATO-csúcson véglegesítik, hogy milyen csapatok vesznek majd részt a Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában szervezett harccsoportokban, de ezúttal már nem rotációs rendszerű küldetésekről, hanem a keleti szárny védelmének tartós megerősítéséről van szó.

Naponta 250-300, az ukrajnai háború elől menekülő ember keresi fel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) fővárosi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodáját, amelyet kizárólag menedékes kérelmezők ügyintézése céljából működtetnek – mondta az OIF budapesti és Pest megyei regionális igazgatóságának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Rózsa Mónika közölte: az idegenrendészeti főigazgatóság a kezdetektől segíti és tájékoztatja a háború elől menekülőket, a X. kerületi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodát pedig március 11. óta kifejezetten a menedékes kérelmezőknek tartják fenn.

Hétköznap, hétvégén és munkaszüneti napokon is reggel 8 órától várják őket, hosszított nyitvatartással, és emelték az ügyfélszolgálati dolgozók létszámát is.

Az orosz jegybank közlése szerint a magánszemélyek készpénzben csak rubelben vehetnek fel kamatot a devizabetétek után. Az intézkedés egyelőre szeptember 9-ig szól – írja az MTI. 

Az orosz jegybank korábban hat hónapra – 2022. március 9-től szeptember 9-ig – megtiltotta a készpénzdeviza vásárlását magánszemélyeknek. Ezenfelül az intézkedés bevezetésétől számított fél évben legfeljebb 10 ezer dollárt lehet felvenni a március 9. előtt nyitott számlákról, és ha ennél nagyobb összegre van valakinek szüksége, azt csak rubelben kaphatja meg, a kifizetés napján érvényes piaci árfolyamon.

A szeptember 9-ig érvényes rendelkezés időtartama alatt az engedélyezett devizaösszeget kizárólag dollárban fizetik, függetlenül attól, hogy milyen devizában tartja azt a számláján a tulajdonos.

A csecsenek vezetője hétfőn érkezett Mariupolba, ahol a Donyecki Népköztársaság vezetőjével tárgyalt. Azóta egy felvételt is közreadtak, amely bizonyítja, hogy a városba érkeztek.

Kadirov a tárgyalás mellett azért érkezett a városba, mert Mariupolnál jelentős mennyiségű csecsen csapatok vannak. A csecsen elnök velük is készített fotót:

Úgy tudni, hogy Mariupolnál a csecsen erők krémjét vetették be, amelyeknek jelentős tapasztalata van a városi harcászatban. Kijev környékére viszont a kevésbé fegyelmezett, „PR-katonákként” emlegetett alakulatok érkeztek, amelyek nem teljesítettek túl jól a harcokban, ezért egy részüket már ki is vonták Ukrajnából. 

Három szárnyas rakétát lőttek ki az oroszok lembergi célpontokra, ám azok szerencsére nem érték el a várost a depo.ua híre szerint.

A portál Makszim Kozickijra, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjére hivatkozva közli, hogy Lvivben megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, de a légvédelemnek köszönhetően elhárult a veszély. Sikerült ugyanis megsemmisíteni a város irányába tartó rakétákat, amelyeknek darabjai a Zolocsivszkiji járásban csapódtak a talajba, felgyújtva az aljnövényzetet – írja a KárpátHír. 

A tüzet már eloltották. Sérültek nincsenek, anyagi kár nem keletkezett.

A Pentagon három verziót nevezett meg arra vonatkozóan, miért döntött úgy Oroszország, hogy megváltoztatja prioritásait, és a Donbasz régió megszállására összpontosít – közölte az Amerikai Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.

A Pentagon szerint Moszkva új prioritása a háborúban:

• megpróbálni elvágni az ukrán erők utánpótlását a keleti országrészben,
• jobb pozíciókat szerezni a jövőbeli béketárgyalásokhoz,
• az általános stratégiai célok átalakítása. 

Jelenleg az látszik, hogy Moszkva stratégiát váltott, és letett Kijev megszállásáról. Kihangsúlyoznám, hogy ezt nem tudhatjuk biztosra

– idézték a közleményben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának szóvivőjét, aki szerint semmi nem biztos, viszont a csapatmozgásokból arra lehet következtetni, hogy az orosz erők stratégiát váltanak, és a Donbasz megszállását tűzték ki célul – írja a KárpátHír. 

Egy rakéta csapódott be kedd reggel a Mikolajivi terület közigazgatási központjába, ami súlyos károkat okozott az épületben.

A NEXTA által megosztott képeken jól látható, hogy nézett ki az épület a csapás előtt és után. 

Vitaliy Kim, a terület kormányzója közölte, hogy az incidensnek halálos áldozata nincs, viszont nyolc ember csapdába esett a romok alatt. 

A kormányzó mindemellett azért megtalálta azt, hogy miként lehet pozitívan értelmezni egy ilyen eseményt: 

Ez azt jelenti, hogy [az oroszok] most már nem akarják elfoglalni Mikolijvot, mert ha így lenne, akkor nekik is szükségük lenne ezekre az irodákra

– vélte a kormányzó. 

Légi indítású orosz manőverező robotrepülőgépek megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist a nyugat-ukrajnai Rivne megyében – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a támadást hétfő este hajtották végre Klevan község közelében. Mint mondta, a bázisról a Kijev külvárosaiban használt ukrán haditechnikai eszközöknek szállítottak üzemanyagot.

Igor Konasenkov szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 68 ukrán katonai célpontot, a légvédelem pedig három drónt semmisített meg. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 123 repülőgépet, 311 drónt, 1738 harckocsit és páncélozott járművet, valamint 181 rakéta-sorozatvetőt veszítettek – számolt be az MTI.

Az ukrán hadsereg becslései szerint a háború kezdete óta már több mint 17 ezer orosz katona esett el.

Kedd reggel közölték, hogy a háború kezdete óta többek közt

• körülbelül 17 200 katonát,
• 597 harckocsit és 1710 páncélozott szállítójárművet,
• 127 repülőt és 129 helikoptert,
• 303 löveget, 96 föld-föld alapú és 54 föld-levegő alapú rakétarendszert vesztettek az oroszok.

Ha az emberveszteségbe azonban nemcsak az elesetteket, hanem a sebesülteket, az eltűnteket és a foglyokat is beleszámolják, akkor az ukránok szerint már 40 ezer feletti lehet a veszteség. Mindemellett a nyugati szakértők az ukránok által becsültnél jóval alacsonyabb veszteséget valószínűsítenek.

Magyarország területére 2022. március 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5156 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4741 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Ezzel Ukrajnából hétfőn összesen 9897 ember lépett be Magyarország területére. 

A tájékoztatás szerint a beléptetettek közül a rendőrség 1142 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – emelik ki a közleményben. 

Az ukrán válságközpont (UCMC) adatai szerint több mint 60 ukrán templom és vallási épület semmisült meg és 733 oktatási intézmény rongálódott meg az orosz erők által a háború kezdete óta – írja a Guardian.

Túlnyomó többségben ortodox templomok, mecsetek, zsinagógák, protestáns templomok, vallási oktatási intézmények és vallási szervezetek fontos adminisztratív épületei is megsemmisültek – áll a közleményben. 

További 733 oktatási intézmény is megsérült az orosz bombázások és ágyúzások következtében, március 28-ig pedig 74 teljesen megsemmisült – tette hozzá az UCMC egy külön közleményben.

Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyen állításuk szerint több páncélozott harcjármű megsemmisítése látható. 

Közlésük szerint a csapást irányított rakétákkal hajtották végre, amelyeket két helikopterből – egy Mi–28N-ből és egy Mi–28UB-ból – lőttek ki, 5 kilométeres távolságból.

Az ukrajnai háborúban eddig 144 gyermek halt meg, több mint 220-an megsérültek – közölte az ukrán főügyészség.

A sebesült és halott gyermekek száma Kijev régióban a legmagasabb, ahol 68 gyermek érintett. Továbbá

• Donyeck régióban 54,
• Harkiv régióban 49,
• Csernyihiv régióban 38,
• Mikolajiv régióban 30,
• Luhanszk régióban 28,
• Herszon régióban 25,
• Zaporizzsja régióban 22,
• Zsitomir régióban 15,
• Szumi régióban 15 gyermek érintett az orosz agresszióban.

Az ukránok kelet-ukrajnai hadseregcsoportja közölte, hogy megöltek két magas rangú orosz katonatisztet.

Azt írták, hogy az orosz 19. gépesített lövészhadosztály 503. ezredének parancsnokát, valamint az ezred vezérkari főnökét is megölték. 

Ha ez ilyen tempóban megy, akkor a pokolban tiszti klubot kell nyitniuk az oroszoknak

– írták a keleti hadseregcsoport oldalán, ahol bizonyítékként feltöltötték az ellenségtől elzsákmányolt jelvényeket is. 

Az oroszok a háború kezdete óta már ennél magasabb rangú tiszteket is vesztettek. Úgy tudni, hogy már hét tábornok, ezen belül pedig két altábornagy is elesett a harcokban. A főtisztek vélhetően az orosz csapatok alacsony morálja miatt tartózkodnak a frontvonalon. 

Az Orosz Föderáció teljes körű inváziója miatt március végére 2 milliárd dollárra nőtt az energetikai hálózat vesztesége – írja a KárpátHír. 

Herman Haluscsenko energetikai miniszter szerint ez a szám nem csupán a részvényeket tartalmazza, hanem a ki nem termelt villamos energiából és az értékesítésből származó potenciális bevétel veszteségét is.

Haluscsenko megerősítette, hogy Ukrajna elvesztette az ellenőrzést a kiégett nukleáris radioaktív hulladék felett. De azt tervezik, hogy új tározót építenek, amely a zaporizzsjai atomerőműhöz hasonló lesz. További részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban a tárcavezető.

Vagyim Gyeniszenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó közölte, hogy az orosz csapatokat Krivij Rih városa közelében jelentősen visszaszorították.

A tanácsadó azt írta, hogy a támadókat így már mintegy 40 kilométer választja el a várostól, ami azért mondható jelentősnek, mert korábban már 10 kilométerre megközelítették Krivij Rihet az oroszok. A 40 kilométeres távolságból viszont már nem tudják további lőni a várost az ágyúikkal. 

A politikus azt is közölte, hogy a Herszoni terület közelében is felszabadítottak néhány falut. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédével kezdetét vette Isztambulban az orosz–ukrán béketárgyalás.

A felek a Dolmabahce palotában ültek le azért, hogy két hét után ismét személyesen egyeztessenek egymással. A török elnök beszédét az Anadolu hírügynökség közvetítette.

A Kyiv Independent szerint az ukránok célja az, hogy rávegyék az oroszokat egy tűzszünet megkötésére. A török elnök megnyitó beszédében szintén arról beszélt, hogy a tűzszünet mielőbbi megkötése mindenkinek az érdekét szolgálná.

Hiszünk benne, hogy a békének nincs vesztese, a konfliktus elnyújtása viszont senkinek az érdekét nem szolgálja

– mondta Erdogan, majd hozzátette azt is: készek akár arra is, hogy a két ország vezetőjét fogadják.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt kérte, hogy minden olyan ország tiltsa be az orosz hadsereg jelképévé vált Z szimbólumot, amely elítéli az agressziót.

Az ukrán külügyér Németországra hivatkozva kérte ezt, ahol  a minap betiltották az orosz háborús jelképet .

A Z betű az orosz háborús bűnöket, a lebombázott városokat, több ezer meggyilkolt ukránt jelképez. Be kell tiltani azt, hogy az efféle barbarizmust népszerűsítsék

– írta Dmitro Kuleba.

A  Z szimbólum még a háború előtt kezdett el terjedni, először ebben a cikkünkben írtunk róla. Ekkor az orosz hadseregben még az invázió előkészítésére szolgáló jelölésként használták (gyakorlatilag két hadseregcsoportnál is, ugyanis – mint utóbb megírtuk – egy bekeretezett változat is létezik ebből). 

A Z betűvel jelölt járművek fotói a közösségi médiában is terjedni kezdtek, erre pedig aztán az orosz háborús propaganda is ráépített, és egy átfogó, az orosz hadsereget szimbolizáló jelképet csinált belőle. Magyarázatuk szerint ez a Z valójában a „Za pobedu”, vagyis „A győzelemért” szlogen megtestesítője.

A szimbólum olyan mértékben az orosz hadsereg jelképévé vált, hogy Európa-szerte már több helyen is problémát okozott a megjelenése, többek közt egy magyar benzinkúton is verekedtek miatta. 

Svédország számíthat az uniós tagországokra egy esetleges orosz támadás esetén, annak ellenére is, hogy Svédország nem tagja a NATO-nak – közölte Olaf Scholz német kancellár.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón Olaf Scholz megjegyezte, hogy az Európai Unió alapszerződésében lévő kölcsönös segítségnyújtási záradékot rendkívül komolyan vennék, ha Svédországot támadás érné – írja a Politicio.

Oroszország ukrajnai háborúja Svédországban és Finnországban is félelmet váltott ki. Attól tartanak, hogy ők lehetnek a következő célpontjai egy moszkvai támadásnak, különösen, mivel egyik ország sem tagja a NATO-nak, amelynek alapszerződésének középpontjában a kölcsönös védelmi egyezmény áll.

A hónap elején Magdalena Andersson svéd és Sanna Marin finn miniszterelnök levelet írt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, amelyben hangsúlyozták, hogy „az EU vezetőinek nagyon egységesnek kell lenniük, és világosan fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy az EU egyben biztonsági közösség is tagállamai számára”, és hogy az EU saját kölcsönös védelmi záradéka „ennek lényeges része”.