Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. 

Tartsanak velünk csütörtökön is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Több mint háromszáz ukrán iskolai tankönyv és taneszköz elemzése nyomán arra a következtetésre jutott az orosz oktatási minisztérium, hogy a kiadványok erősen átpolitizáltak, szándékosan elferdítik a történelmet, és az Oroszországgal szembeni gyűlöletre nevelik a gyerekeket – jelentette ki Szergej Kravcov tárcavezető egy szerdai moszkvai sajtótájékoztatón.

Kravcov azt hangoztatta: az ukrán általános oktatás programjai az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének irányítása alatt készültek, külföldi, egyebek között amerikai anyagi támogatással. Kifogásolta, hogy az ukrán tankönyvek szerzői „radikálisan átírták” a történelemnek az orosz és az ukrán nép „egységéről” szóló vonatkozásait – közölte az MTI.

Olga Kazakova, az orosz parlamenti alsóház oktatási bizottságának vezetője rámutatott, hogy az ukrán történelemtankönyvekből hiányzik a Nagy Honvédő Háború fogalma – a posztszovjet országok többségében így nevezik a második világháborúnak a Szovjetuniót is érintő részét –, a háború végkimenetelét pedig nem a nácizmus feletti győzelemként, hanem az Ukrajna elleni újabb szovjet bűnök kezdeteként értelmezik.

Anna Netrebko világhírű orosz–osztrák szoprán, akinek az utóbbi időben számos fellépését kellett lemondania, mert nem határolódott el Oroszország Ukrajna elleni támadásától, most közleményben ítélte el a háborút – közölte az MTI. 

„Az elmúlt napok médiatudósításai miatt” ügyvédjén keresztül küldött nyilatkozatot.

Kifejezetten elítélem az Ukrajna elleni háborút, gondolataim az áldozatokkal és családjaikkal vannak

– írta.

Valójában egész életemben csak néhány alkalommal találkoztam Putyin elnökkel, főként művészeti díjátadó ünnepségeken vagy az olimpiai játékok megnyitóján

– írta, hangsúlyozva: soha nem kapott pénzbeli támogatást az orosz kormánytól, és Ausztriában él, ott adózik.

Mielőbbi tűzszünet életbe léptetését, a civil lakosság védelmét, valamint a tárgyalások folytatását szorgalmazta Mario Draghi kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott majdnem egyórás szerdai telefonbeszélgetése során – közölte az MTI. 

A római miniszterelnöki hivatal rövid közleménye szerint a beszélgetés középpontjában az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalássorozat legfrissebb fejleményei álltak.

Mario Draghi megerősítette, hogy az olasz kormány elkötelezett a békefolyamat mellett. Hangoztatta, hogy Oroszországnak „világos jelzést” kell adnia a háborús nyomás csökkentéséről.

Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Központi Bank elnökéből lett olasz miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal beszélt az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

Andrej Kozirjev – aki 1990 és 1996 között volt Oroszország külügyminisztere, és aki elítélte az orosz inváziót – nemrég azt írta, hogy Oroszország szerinte csak az időt akarja húzni a béketárgyalással azelőtt, hogy egy újabb nagyobb támadást indítanának. 

A volt külügyminiszter Twitter-posztja alatt részletesen kifejtette: az oroszok szerinte azért ígérték meg a csapatok visszavonását Kijevnél és Csernyihivnél, hogy ezáltal átrendezhessék soraikat.

Putyin rezsimje csak és kizárólag az erő nyelvéből ért. Most, hogy Kijevnél vereséget szenvedtek, diplomáciával és konvencionális katonai manőverezéssel reagáltak erre (ahelyett, hogy bevetették volna a taktikai atomrakétákat) 

– írta Kozirjev, aki szerint ezután az oroszok megint próbálkozni fognak egy támadással.

Hozzátette: szerinte Joe Biden amerikai elnök jól tette, hogy a hétvégén határozottan elítélte Oroszországot és Putyint az invázió miatt, és a Nyugatnak folytatnia kell Ukrajna fegyveres és gazdasági támogatását, ha azt szeretnék, hogy visszaverjék az oroszokat.

A háború elején Putyin Ukrajna és a Nyugat gyengeségére fogadott, miközben kigúnyolta azokat, akik tárgyalni akartak vele. Most megint ugyanezzel fog próbálkozni, különösen akkor, ha a Nyugat beszünteti a katonai szállítmányokat, és enyhít a szankciókon egy fegyverszünet reményében

– fogalmazott a volt orosz külügyminiszter. 

Az Instagram fekete-fehér, melankolikus alternatívája, amely arra kéri a felhasználókat, hogy szomorú képeket posztoljanak magukról, ezen a héten indulhat Oroszországban – közölték az alkotói a Reutersnek, hogy kifejezzék szomorúságukat az olyan népszerű szolgáltatások elvesztése miatt, mint az amerikai fotómegosztó platform.

Oroszország március 14-étől korlátozta az Instagramhoz való hozzáférést, és ezt követően a tulajdonosát, a Meta Platforms Inc.-et (FB.O) bűnösnek találta „szélsőséges tevékenységben”. Moszkva a Big Techekkel küzd az információáramlás ellenőrzéséért, miután február 24-én több tízezer katonát küldött Ukrajnába. Az Instagram közölte, hogy a blokkolásról szóló döntés 80 millió oroszországi felhasználót érint.

Bár az emberek még mindig hozzáférhetnek a fotómegosztó platformhoz egy virtuális magánhálózat segítségével, hazai alternatívák kezdtek megjelenni: a legújabb a „Grustnogram” (angolul „Sadgram”).

Ami a barátok közötti viccnek indult, hamarosan olyasmivé vált, ami működhet. Megpróbáltunk rajzolni egy koncepciót, ez egy-két napot vett igénybe, megpróbáltuk, hogy jól nézzen ki, és rájöttünk, hogy nagyon jól sikerült, és ez egy komolyan jó dolog volt, amit meg tudtunk mutatni másoknak

– mondta Ivan Semkin, a Grustnogram egyik alkotója, hozzátéve: most abban reménykedik, hogy a kormány támogatni fogja a projektjüket.

Posztoljatok szomorú képeket magatokról, mutassátok meg ezt szomorú barátaitoknak, legyetek együtt szomorúak

– olvasható a platform honlapján egy üzenet.

Az alkalmazás tervezett felhasználói felületének egyik képe egy szőrmekabátos nőt ábrázolt, aki a moszkvai Vörös téren lévő Szent Bazil-székesegyház előtt áll. A keresősáv azt üzeni a felhasználóknak, hogy keressenek szomorú honfitársakat.

Az Instagram szív alakú „tetszik” gombja helyett a Grustnogram egy összetört szívet és a „szomorúság” opciót kínálja.

Négy ember, köztük két szabadúszó programozó áll a projekt mögött. Várhatóan a hét vége felé megjelenik az alkalmazás az androidos készülékekre, azt követően pedig az App Store-ban.

Németország újabb fegyvereket szállít Ukrajnának, összesen mintegy 300 millió euró értékben – írja a NEXTA a Süddeutsche Zeitung értesülése alapján.

A németek mintegy 200 különféle fegyvert, többek közt géppuskákat, drónokat, lövegeket és páncélozott szállítójárműveket adnak át majd az ukránoknak. 

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője az MTI szerint azt mondta: a keddi isztambuli tárgyalásokon valóban nem sikerült nagyobb áttörést elérni, de az ukránok ott átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit már tartalmazzák.

Azt mondta, hogy partnereik az írásos ajánlatukban felsorolták a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli semleges státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek megszerzéséről történő lemondást, a külföldi katonai bázisok és katonai kontingensek befogadásának elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthatnak.

Megyinszkij szerint ha Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, akkor megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, és csak idő kérdése volt, hogy a NATO-csapatok megjelenjenek az országban.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország „kénytelen volt” hadműveletet indítani Ukrajnában, mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására, és atomfegyvert is szándékukban állt beszerezni.

Megyinszkij azt is hozzátette: az ukránoknak kedden választ ígért az írásba foglalt  álláspontjukra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója az oroszok által eddig tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg.

Michael McFaul, az Egyesült Államok korábbi moszkvai nagykövete szerint lényegében átverés az, hogy az oroszok visszavonulnak Kijev mellől, ahogy azt kedden az isztambuli béketárgyaláson megígérték.

Nem Putyin vonja vissza a katonáit Kijevtől, hanem az ukrán katonák verik vissza őket. Van különbség a kettő között...

– írta a volt diplomata, arra utalva, hogy az ukránok már az oroszok keddi bejelentése előtt ellentámadásba lendültek, és a napokban visszafoglaltak több Kijev-közeli települést.

Telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárt és Mario Draghi olasz miniszterelnököt azzal a döntésével kapcsolatban, hogy az orosz gázért rubelben kell majd fizetni – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva az MTI.

Vlagyimir Putyin külön tárgyalt a két európai vezetővel. A moszkvai tájékoztatás szerint az elszámolás rendjét azért változtatják meg, „mert az EU tagállamai a nemzetközi jogot megsértve befagyasztották a Bank Rosszii devizatartalékait”.

A Kreml szerint Putyin és Scholz eszmecserét folytatott az orosz–ukrán tárgyalások Isztambulban kedden megtartott újabb fordulójáról. Megvitatták a civilek biztonságos evakuálásának kérdését a harcok helyszínéről, mindenekelőtt Mariupolból. Az orosz elnök Mario Draghit is tájékoztatta az orosz–ukrán tárgyalásokról.

Az orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette: Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.

Ausztria életbe léptette a gázellátás vészhelyzeti tervének korai figyelmeztető fázisát arra az esetre, ha Oroszország leállítaná a gázszállításokat a rubelben fizetés elmaradása miatt – közölte az osztrák klímavédelmi minisztérium szerda délután. Szerdán reggel hasonló lépést tett Németország is.

A figyelmeztető fázis életbe léptetése az ellenőrzési és felügyeleti rendszer működtetésének a szigorítását jelenti. Az olyan fogyasztásszabályozási intézkedések, mint például a fejadagolás, egyelőre nem, csak a harmadik fázisban lépnek életbe – közölte az MTI. 

„Az imént fejeztem be egy egyórás beszélgetést az Egyesült Államok elnökével” – írta az ukrán elnök a Twitteren.

Elmondta: tájékoztatta Joe Biden arról, hogy mi a helyzet a fronton és „a tárgyalóasztalon”. Ezenkívül beszéltek „bizonyos védelmi támogatásokról”, egy újabb, az eddigieknél erősebb oroszellenes szankciós csomagról, valamint hogy pénzügyi és humanitárius segélyt érkezhet Ukrajnába.

Az oroszok újabb offenzívára készülnek több helyen is – közölte Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

Azt mondta: az oroszok továbbra is támadják Mariupolt, emellett pedig Luhanszkban két kisebb várost, Popasnát és Rubizsnyét is megpróbálják elfoglalni. Hozzátette: az oroszok mindeközben átcsoportosítják az erőiket, amivel újabb támadásokat készíthetnek elő. 

A szóvivő mindeközben elismerte, hogy az oroszok kisebb csapatokat vontak el Kijev és Csernyihiv térségéből, de azt is hozzátette: nem lehet tömeges visszavonulásról beszélni, ezért a városok továbbra is veszélyben vannak.

A luxemburgi hatóságok 2,5 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz vagyontárgyakat az ukrajnai háború nyomán Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók keretében – írja a Luxemburg Times hírportál Juriko Backes pénzügyminiszter parlamenti bejelentésére hivatkozva.

Az összeg az Oroszország elleni uniós szankciók végrehajtásának eredménye

– idézte a pénzügyminisztert a hírportál.

Juriko Backes azt is közölte, hogy Luxemburg eddig két légi járművet helyezett zárlat alá, további kettőt kitiltanának az EU légteréből. A lefoglalt repülőgépek egy olyan céghez tartoznak, amely beágyazódott a szankciókkal sújtott oligarcha, Roman Abramovics üzleti hálózatába.

A saját tanácsadói vezetik félre az orosz elnököt, mivel túlságosan félnek tőle, és nem merik elmondani az igazat – közölte a Reutersszel egy amerikai tisztviselő a hírszerzés által szerzett adatokra hivatkozva.

Úgy tudjuk, hogy Putyint félrevezetik a tanácsadói azzal kapcsolatban, hogy az orosz hadsereg milyen rosszul teljesít, és hogy az orosz gazdaságnak mekkora kárt okoznak a szankciók. A legfőbb tanácsadói túlságosan félnek tőle ahhoz, hogy elmondják neki az igazat

– mondta a tisztviselő, hozzátéve: emiatt az orosz elnök már el is vesztette a bizalmat a katonai tanácsadóiban.

A tisztviselő szerint az invázió elején többek közt azt is eltitkolták Vlagyimir Putyin elől, hogy Ukrajnában már sorkatonákat is bevetettek, nemcsak hivatásosokat (ezt az orosz védelmi minisztérium is csak március második hetében ismerte be, és a sorkatonákat utána – állítólag – visszaszállították Oroszországba).

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről – idézte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetés közleményét.

A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a főerőket keleti irányba összpontosíthassák – írja az MTI.

Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet

– állította a vezérkar.

Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán a közép-kínai Tunhszi városában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akit arról biztosított, hogy a két ország kapcsolatai rendíthetetlenül fejlődnek.

A kínai külügyminisztérium által közzétett közlemény szerint Vang elmondta: a nemzetközi helyzet változásai új próbatétel elé állították a kínai–orosz kapcsolatokat. A két ország kapcsolatai azonban megtartották az előrehaladás helyes irányát – fogalmazott, leszögezve:

fejlődésük lendülete rendíthetetlennek bizonyult.

Az orosz külügyi tárca vezetője egyetértett kínai kollégája értékelésével, és elmondta: a nemzetközi helyzet kulcsfontosságú időszakában az orosz és kínai államfők stratégiai egyeztetéseket folytattak, melyek fontos szerepet játszanak a két ország kapcsolatainak stabil fejlődésének, valamint a világ multipolaritásának előmozdításában. Az orosz fél készen áll arra, hogy a nemzetközi és többoldalú színtéren Kínával együtt aktívan elősegítse a multipolarizációt, egyúttal elutasítsa a hegemóniát és a hatalmi politikát, továbbá megvédje az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket – tette hozzá.

Az Európai Unió és Kanada donorkonferenciát hívott össze Varsóba április 9-re – közölte az Európai Bizottság szerdán, írja az MTI. 

A varsói adományozói konferencia az Európai Bizottság és a kanadai kormány által március 25-én indított közösségimédia-kampányt zárja. Célja, hogy finanszírozást és más típusú támogatásokat gyűjtsön az Oroszország indította támadás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrajnai menekültek szükségleteinek kielégítésére.

Az eseményen Andrzej Duda lengyel elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyesen, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök videókapcsolaton keresztül vesz részt.

Oslo szállítson több földgázt Kijevnek és az Európai Uniónak! – szólította fel Norvégiát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a norvég parlamenthez intézett, videókonferencián élőben közvetített beszédében – írja az MTI. 

Az ukrán államfő a Stortingban, az egykamarás norvég parlamentben azt fejtegette, hogy Norvégia „jelentősen hozzájárulhat Európa energiabiztonságához azzal, ha megfelelő mennyiségű energiát szállít az Európai Unió tagországainak és Ukrajnának”. Hozzátette, hogy szóban már mintegy ötmilliárd köbméter földgáz szállításáról tárgyalt a jövő téli hideg időszakra.

A parlament üléstermében nemcsak a képviselők, hanem a kormány tagjai is jelen voltak, hírügynökségi jelentések szerint állva tapsolták meg Zelenszkijt.

A maximumot fogjuk kitermelni

– nyilatkozott szerdán a norvég közszolgálati médiának Jonas Gahr Store kormányfő.

A norvég törvényhozókhoz intézett beszédében Zelenszkij – mint korábbi megnyilatkozásaiban mindig – újabb fegyverszállítmányokat követelt. A norvég kormány egyébként éppen szerdán jelentette be, hogy kétezer M72-es típusú tanelhárító rakétát, ezenkívül sisakokat és golyóálló mellényeket küld Ukrajnának.

A Reuters hírügynökség megjegyezte: Norvégia e döntésével felrúgja az ötvenes évek óta érvényben lévő politikáját, miszerint nem szállít fegyvert olyan országba, amely háborúban áll.

Norvégiának szigorú szabályai vannak a katonai felszerelések exportját illetően, ám Ukrajna rendkívüli körülményekkel néz szembe

– jelentette ki Jonas Gahr Store miniszterelnök.

A délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőváros orosz ostroma miatt Ukrajna acéltermelése harminc-negyven százalékkal csökkent az Ukrajina 24 televíziós csatorna jelentése szerint – írja az MTI.

Jurij Rizsenkov, a Metinvest-csoport vezérigazgatója az Ukrajina 24 televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy

a mariupoli üzemek Ukrajna acéltermelésének több mint egyharmadát adják.

Hozzátette: az acélüzemek jelenleg az ukrán csapatok ellenőrzése alatt állnak. Megjegyezte azonban, hogy még ha el is foglalnák az acélműveket, Oroszország nem tudja újraindítani a termelést, ugyanis

az oroszországi értékesítési piac még a saját kohászati vállalataik számára sem elég nagy.

Jelenleg az ukrán fémipar termelése mintegy hatvan százalékkal marad el a mostani háború előttitől a kikötők blokádja miatt.

A hétfőn az oroszoktól visszafoglalt Kijev melletti város, Irpiny polgármestere közölte, hogy a becslések szerint két-háromszáz civil vesztette életét a településen.

Olekszandr Markuskin szerint a városban körülbelül ötven ukrán katona vesztette életét a város visszafoglalásakor, amihez képest sokkal nagyobb az ott meghalt civilek aránya. Hozzátette: többen még mindig a szétlőtt város romjai alatt lehetnek, mivel a várost kedd éjjel is bombázta az orosz tüzérség.

Anatolij Bibilov, az észak-grúziai szakadár államalakulat elnöke jelentette be, hogy Dél-Oszétia jogi lépésekre törekszik, hogy bekövetkezhessen az Oroszországhoz való csatlakozása.

Az eset kicsit az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtti néhány nap eseményeit juttatja az ember eszébe azzal az eltéréssel, hogy Oroszország már a Grúzia elleni rohamát követően, 2008-ban elismerte Dél-Oszétia függetlenségét, miközben Ukrajnával kapcsolatban a két szakadár „népköztársaság” függetlenségének kérdése szolgáltatott okot arra, hogy Oroszország „békefenntartókat” küldjön a szóban forgó területekre, aztán egy-két nappal később elindítsa Ukrajna elleni ostromát.

„Úgy hiszem, az Oroszországgal egyesülés a stratégiai célunk. A mi utunk. Az emberek vágya. Ezen az úton fogunk haladni, és a közeli jövőben megtesszük a szükséges jogi lépéseket. A Dél-Oszétiai köztársaság történelmi anyaországa, Oroszország része lesz”

– írta közleményében Anatolij Bibilov dél-oszét elnök.

Bibolov úgy fogalmaz, az oszét nép megosztott, ezért kizárólag Oroszország részeként képzelhető el, hogy egy államként egyesüljön.

„Népünk ismételten kifejezte ezt az igényét, és 2014-ben, amikor a Krím hazatérhetett , lett volna lehetőségünk évszázados vágyunk beteljesítésére. Akkor elszalasztottuk a lehetőséget, ezt nem engedhetjük meg újra”.

Dél-Oszétia Grúzia részeként ismert a világ államai számára, tehát függetlenségét Oroszországon kívül egyedül kliensállamai, Venezuela, Nicaragua, Szíria és Nauru ismerik el.

Szerdán megnevezték azt a három emberi jogi szakértőt, akik az oroszok által elkövetett háborús bűnöket fogják kivizsgálni a következő hónapokban. 

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa még március elején kezdeményezte a testület felállítását. A döntést akkor kizárólag Oroszország és a hozzá szoros szállakkal kötődő Eritrea ellenezte. 

Most kiderült, hogy a háromfős testületet a norvég Erik Most vezeti majd, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, valamint a ruandai polgárháború háborús bűneiben eljáró ítélőszék vezetője volt. Rajta kívül Jasminka Džumhur bosnyák ombudsman, valamint a kolumbiai Pablo de Greiff lesz a vizsgálóbizottság tagja. 

A bizottságnak szeptemberig kell majd közzétennie az első, előzetes vizsgálati eredményeit. Oroszországot elsősorban azzal vádolják, hogy szándékosan bombáztak és lőttek le civileket is a háborúban.