Az Oroszország elleni szankciók csak az Ukrajnából történő teljes kivonulás után szűnhetnek meg a brit külügyminiszter szerint. Az amerikai diplomácia vezetője szerint a büntetőintézkedéseket nem tervezték tartósra.
A brit külügyminiszter szerint az Oroszországgal szemben foganatosított szankciósorozat egy „kemény eszköz”, amit csak a „teljes tűzszünet és az Ukrajnából történő kivonulás” után kellene megszüntetni.
Liz Truss a Sunday Telegraphnak azt mondta: Moszkvának el kell köteleznie magát arra, hogy „nem folytat további agressziót”, ellenkező esetben a szankciókat újra életbe léptetik.
A Nyugatnak „eltökéltnek kell maradnia a béke érdekében” – idézte Trusst a BBC.
Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió eddig több mint ezer orosz magánszemélyt és vállalkozást sújtott az orosz–ukrán háború kitörése óta szankciókkal.
Moszkva közben bejelentette, hogy katonai műveleteit Ukrajnában az ország keleti részére összpontosítja, de a keddi isztambuli béketárgyalások után közölte azt is, hogy Kijev és Csernyihin körül jelentősen mérsékeli katonai tevékenységét, amíg folynak az egyeztetések egy lehetséges tűzszünetről.
Truss azt is közölte, felállítottak egy tárgyalócsoportot, amely segíteni fogja Ukrajnát, amint az oroszok „komolyra veszik” a tárgyalásokat, de kétkedve hozzátette: nem hiszi, hogy a moszkvai vezetés jelenleg komolyan fontolóra vette volna ezt az opciót.
„Ezért... meg kell dupláznunk a szankciókat” – mondta.
A külügyminiszter már korábban annak a gyanújának adott hangot, hogy a béketárgyalás „füstfüggöny”. Célja, hogy elterelje a figyelmet Oroszország akcióiról, és időt adjon fegyveres erői átcsoportosítására.
Ezt azok után közölte, hogy a kormány lefoglalt két repülőgépet, amelyek az orosz oligarcha, Eugene Shvidler tulajdonában vannak. Shvidlert a Chelsea tulajdonosával, Roman Abramoviccsal való kapcsolata miatt sújtották szankciókkal.
A repülőgépeket, amelyek becsült értéke 45 millió font (nagyjából 20 milliárd forint), egy kiterjedt vizsgálat nyomán foglalták le Farnborough és Biggin Hill repülőterein.
Truss szerint egyébként szigorúbban kellett volna fellépni Putyin elrettentése érdekében a Krím 2014-es annektálása után.
„Kemény kézre van szükség” – hangoztatta a brit külügyminiszter, aki a szankciókat megfelelő eszköznek tekinti.
„Ezeket a szankciókat csak teljes tűzszünet és kivonulás, valamint a további agresszió megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás esetén kellene megszüntetni.”
A magánszemélyek ellen életbe léptetett büntetések mellett az elmúlt hetekben többtucatnyi ország tiltotta meg az Oroszországba irányuló luxuscikkek exportját, és zárta le légterét az orosz légitársaságok előtt.
Egyes orosz bankokat kizártak a SWIFT-ből, a nemzetközi pénzforgalmi rendszerből. Ezzel egyidejűleg azt vizsgálják, Európa hogyan csökkentheti függőségét az orosz gáztól és olajtól.
Truss megállapításai egybecsengenek az amerikai külügyminiszter nézetével, aki már korábban kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat „nem tervezték tartósra”.
Anthony Blinken szerint a szankciók abban az esetben „szűnhetnek meg”, ha az orosz erők „visszafordíthatatlanul” kivonulnak Ukrajnából.
Joe Biden elnök ezzel szemben Lengyelországban azt mondta, hogy bár a szankciók gyengítik Oroszországot, a Nyugatnak „meg kell acéloznia magát az előtte álló hosszú harcra”.
Az Észak-Írország és az EU közötti nézeteltérésekkel kapcsolatban Truss asszony azt mondta, hogy az országoknak mindig lesznek „nézeteltéréseik, amelyeket meg kell oldani”.
„De az ilyen típusú, barátok és szövetségesek közötti véleménykülönbségek eltérnek Oroszország harciasságának, agresszivitásának és hazugságainak a méreteitől” – emlékeztetett Liz Truss, aki hozzátette: épp az Oroszországgal szembeni nézeteltérések mértékére tekintettel létfontosságú a nyugati országok „összetartása”.
(Borítókép: Megsemmisült autók egy lakóház előtt Mariupolban 2022. március 27-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)