Több települést is tűz alá vettek az oroszok a Luhanszki területen – közölte pénteken Szerhij Hajdaj, a régió katonai kormányzója.

Elmondása szerint a régió jelenlegi központját, Szeverodonyecket és néhány környékbeli települést – Rubizsnyét, Liszicsanszkot, Kreminnát és Ivanivkát – lőtték az oroszok. A regionális központban ketten meghaltak, valamint többen megsérültek és a romok alatt estek csapdába.

A kormányzó arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízellátás akadozik a környéken, miközben 28 település gáz, 22 település pedig áram nélkül maradt. 

A nyugati országok hírszerzései információs háborút folytatnak Vlagyimir Putyin ellen – írja a CNN. 

Az amerikai portál szerint a nyugati hírszerzők már hónapok óta arra törekszenek, hogy ne Putyin határozza meg a háború narratíváját. Ez már az invázió kezdete előtt is így volt, amikor tavaly év végén nyilvánosságra hozták, hogy Oroszország lerohanhatja Ukrajnát, holott akkor még sok szakértő ezt valószínűtlennek minősítette.

A CNN szerint korábban jellemzően Oroszország folytatott ilyen jellegű információs háborút akkor, amikor beavatkozott az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak választásaiba. Hozzátették: a volt KGB-ügynök orosz elnököt különösen zavarhatja és feldühítheti az, hogy a nyugatiak a Kreml belső köreiből is képesek információhoz jutni. 

Ennek az információs háborúnak volt a része például az is, hogy két napja Vlagyimir Putyinról és az ő tanácsadói körét érintő problémákról adtak közre értesüléseket a nyugatiak. Mindemellett néhány volt amerikai kémet is meglepett az, hogy a nyugati kormányzatok az utóbb időben milyen mértékben és gyakorisággal voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni a titkosított információkat.

Ez a hírszerzőket – még a korábbiakat is, mint engem – idegessé teszi, mivel nekünk az ösztöneinkben van, hogy vigyáznunk kell a forrásainkra és a módszereinkre, amelyekkel az értesüléseket szerezzük

– mondta Steve Hall, a CIA oroszországi részlegének korábbi vezetője a CNN-nek. 

Egy dolgot viszont a nyugati hírszerzők is rosszul ítéltek meg a jelek szerint: túlbecsülték Oroszország katonai erejét, és lebecsülték Ukrajnáét. Ez utóbbit Tod Wolters, az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka a héten az amerikai szenátus egyik meghallgatásán is elismerte. 

3457 esetben vizsgálja az ukrán ügyészség az oroszok által elkövetett háborús bűnöket – közölte Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó.

Azt írta, hogy az oroszok civileket kínoztak és gyilkoltak meg, valamint a gyermekekkel szemben is visszaéléseket követtek el. Ezt sok esetben bizonyítani is tudják, ezekért az oroszok meg fognak bűnhődni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhívásban kérte az ausztrál törvényhozókat, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak az Oroszország elleni háborúban, ezért Ausztrália páncélozott járműveket küld Ukrajnának. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte a hírt pénteken – írja az MTI.

Az ukrán elnök csütörtökön szólalt fel az ausztrál parlamentben, és ausztrál gyártmányú, négykerék-hajtású, Bushmaster típusú járműveket kért.

Scott Morrison az újságíróknak elmondta, a járműveket Boeing C–17 Globemaster típusú katonai szállító repülőgépeken fogják küldeni.

Zelenszkij beszédét az ausztrál parlamentben láthatták a képviselők, akik álló ovációval köszöntötték az ukrán elnököt 16 perces beszéde elején és végén.

Scott Morrison miniszterelnök korábban közölte az ukrán elnökkel, hogy Ausztrália további katonai segítséget nyújt országának. Ausztrália eddig 91 millió ausztrál dollár (kb. 22,6 milliárd forint) katonai segítséget, 65 millió ausztrál dollár (kb. 16,1 milliárd forint) humanitárius segítséget és 70 ezer tonna szenet ígért vagy küld Ukrajnának.

A brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva közölte, hogy az ukránok ellentámadásba lendültek Csernyihiv környékén, és több falut visszafoglaltak.

Közlésük szerint az ukránok Szloboda és Lukasivka településeit szállták meg, ezenkívül Kijevtől keletre és északkeletre is folytatták a korábban már megkezdett ellentámadást.

A minisztérium szerint az akciók ellenére Csernyihiv és Kijev továbbra is ki van téve a légicsapások, rakétatámadások veszélyének.

A Reuters azt írja, hogy az amerikai kormányzat birtokába jutott felvételek bizonyítják: Kelet-Ukrajnában több nagy gabonasilót is tűz alá vettek az oroszok. A hírügynökség szerint a globális élelemellátást is veszélyeztetheti ezeknek a megsemmisítése.

Egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta erről a Reutersnek, hogy az orosz csapatok lövik ezeket az épületeket is. Március végéig legalább hat ilyen épület súlyos károkat szenvedett – mondta, hozzátéve:

Az, hogy Oroszország meggondolatlanul kárt okoz ezekben a silókban, jól példázza azt, hogy Putyin háborúja miként veszélyezteti az ukrán civileket és az élelmiszer-biztonságot világszerte.

A tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harmadik világ több országa is az ukrán élelmiszerexportra van utalva, vagyis ezekben az országokban éhínséget okozhat a háború, de ezenkívül világszerte is megnövelheti a élelmiszerárakat. 

Mindeközben Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok már legalább három civil kereskedelmi hajót lebombáztak a Fekete-tengeren.

Az orosz internetfelügyeleti szerv, a Roszkomnadzor azt írta a Telegramon, hogy büntetőjogi felelősségre fogják vonni a Wikipediát, ha nem törlik az ukrajnai „különleges hadművelethez” kapcsolódó „hamis információkat” az oldalról.

Azt írták, hogy az oldalon „megbízhatatlan forrásból származó”, valamint bizalmasnak minősülő, „betiltott” információk jelennek meg, amelyek az orosz felhasználók félretájékoztatását szolgálják, és ez ellen az Oroszországban hatályos törvények szerint fel fognak lépni.

Azt írták, hogy a Wikipediát már felszólították az általuk kifogásolt tartalmak törlésére. Ha az oldal ezt nem teszi meg, akkor akár 4 millió rubelnyi bírságra is számíthat – közölte a  Roszkomnadzor.

A japán hatóságok szankciókat szabnak ki négy oroszországi szervezetre és három személyre vonatkozóan, állítólag a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni szankciórendszer megsértésével kapcsolatban – áll a japán külügyminisztérium pénteken kiosztott üzenetében – írja a TASSZ.

A listán szerepel az orosz Alekszander Gaevoj, Alekszander Csasovnyikov és Roman Alar, a cégek közül pedig az Apollo, az RK Breeze, a Zil-M és a Parsek. A felsorolt személyekre különféle korlátozások vonatkoznak, beleértve a bankszámlák és vagyontárgyak befagyasztását, amennyiben Japánban találják őket.

A Pentagon csütörtök este közölte: nem tudni, hol vannak most annak az orosz konvojnak a járművei, amely megközelítőleg 64 kilométer hosszan haladt Kijev környékén.

Johy Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: a konvoj missziója egyértelműen kudarcot vallott, és nem tudni, hogy még megvan-e, vagy már szétszéledtek a járművek.

A konvoj járművei március második hetében még Kijev környékén foglaltak el új állásokat, azóta viszont nem sokat lehet tudni róluk.

„Úton vagyok Kijevbe” – írta Roberta Metsola a Twitteren közzétett bejegyzésében csütörtökön. Az utazás egyéb részleteit, illetve hogy kivel fog találkozni, biztonsági okok miatt nem árulta el a nyilvánosságnak.

Az elnök a hét elején hangsúlyozta, fontos, hogy az Európai Parlament támogassa Ukrajna törekvését, hogy tagjelölt ország lehessen – írja a hvg.

A BRFK és a velük együtt dolgozó társszervek csütörtökön 1717 menekültet fogadtak a fővárosban – közölték a police.hu.

Az ukrajnai háború elől 2022. március 31-én 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya-felső vasútállomáson és a BOK-csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. 

Közben több orosz harcjárművet is megszereztek „trófeaként”.

Mint az alábbi térképen is látható, Herszont északi irányból egyre jobban megközelítik az ukrán csapatok, és nem lehetetlen,  hogy a közeljövőben megpróbálják visszafoglalni magát a várost is. 

Kigyulladt egy üzemanyagraktár az orosz–ukrán határ közelében lévő Belgorod városában.

A tűzoltók kivonultak a helyszínre, megkezdték a tűz oltását – közölte a régió kormányzója, hozzátéve: két ember megsérült az incidens következtében. 

Mindeközben a regionális katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a legmagasabb szintű riasztást rendelték el a tűz miatt. 

Az, hogy mi okozta a tüzet, egyelőre nem derült ki, viszont három közeli utcából ki kellett menekíteni a lakosokat. 

A brit védelmi minisztérium értesülése szerint Oroszország már Grúziából is megkezdte a csapatai átcsoportosítását Ukrajnába.

A minisztérium szerint körülbelül 1200-2000 katonát irányítanak át Ukrajnába, három taktikai egységbe szervezve. 

Nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország korábban azzal tervezett volna, hogy ilyen módon szereznek erősítést. Továbbá ez azt is jelzi, hogy váratlanul nagy veszteségeket szenvedtek az invázió alatt

– írta a védelmi minisztérium.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében azt mondta: a hadi helyzet az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz.

Kifejtette: Az orosz erők nemcsak a Donbasz régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre, és a máshonnan való elvonulásuk csak ennek a stratégiának a része volt.

Az amerikai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az orosz erők kelet-ukrajnai összevonása és az ottani erős ukrán ellenállás a háború elhúzódását vetíti előre. John Kirby szóvivő szerint ennélfogva

Oroszország humanitárius folyosót nyit Mariupolból Zaporizzsjába április 1-jén Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kérésére – jelentette be az Orosz Föderáció Nemzetvédelmi Irányítóközpontjának vezetője, Mihail Mizincev vezérezredes.

Ennek értelmében április 1-jén moszkvai idő szerint délelőtt tíz órától az orosz fegyveres erők újra megnyitják a Mariupolból Zaporizzsjába vezető humanitárius folyosót.

A humanitárius művelet sikeres végrehajtása érdekében az ENSZ menekültügyi bizottsága és a Vöröskereszt képviselőinek közvetlen részvételével kell történnie

– mondta Mizincev.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország kitartóan sürgeti a kijevi hatóságokat, hogy ezt a nyilatkozatot ukrán és orosz nyelven tegyék közzé moszkvai idő szerint április 1-jén hajnai három óráig az ukrán médiában, és még előtte értesítsék a külföldi nagykövetségek, az ENSZ és az EBESZ képviselőit – írja a TASZSZ.

Jó reggelt kívánunk kedves olvasóinknak!

Az Index pénteken is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról. Kövesse velünk az eseményeket percről percre!