Ez a poszt a következő Percről percre része:
Orosz katonák öt civilt, köztük két gyermeket lőttek agyon egy autóban
-
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője elmondta: Európa a második világháború óta nem látott akkora menekültválságot, mint ami jelenleg Ukrajnában történik. Hozzátette, hogy az ország gyermekeinek több mint fele menekült lett – írja az Independent.
Ukrajna gyermekeinek fele hátrahagyta otthonát, iskoláját és gyakran legalább az egyik szülőjét
– mondta Thomas-Greenfield. Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint a háború kezdete óta több mint négy és fél millió ember menekült el Ukrajnából.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nemcsak Ukrajnát, hanem Lengyelországot és a balti államokat is arra készteti, hogy Belarusz ellen forduljanak.
Látjuk, mi történik. Látjuk, hogy az amerikaiak, nemcsak Ukrajna, hanem nyugati szomszédunk, Lengyelország és a balti államok is a Belarusszal való konfrontáció felé törekszenek
– idézi a belarusz vezetőt a TASZSZ. Lukasenka kedden megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
-
Romániában hetvenezer, Ukrajnából érkezett személy tartózkodik, közülük több mint tízezren igényeltek állami ellátást – írja az MTI helyi forrásokra hivatkozva.
A román belügyminisztérium szerint Romániába eddig több mint hatszázezer ember érkezett az orosz–ukrán háború február végi kitörése óta, de jelenleg csak hetvenezren tartózkodnak Románia területén.
A belügyi tárca közölte, hogy a határ közelében felállított 15, összesen 3840 férőhelyes mobil ellátóközpontokban eddig 75 ezer menekültről gondoskodtak. A rendelkezésre álló 3840 helyből jelenleg 76 foglalt.
Ezekben a központokban csak ideiglenesen maradnak a menekültek. Az ország többi részén létezik további 1238 központ, ahol a menekültek hosszabb ideig kapnak ellátást. Ezek 46 881 menekült befogadására alkalmasak, jelenleg 10 406 személy tartózkodik bennük. További 215 ukrán állampolgár a bevándorlási hivatal ellátásában van, ők menekültstátuszért folyamodtak.
Ugyanakkor Románia területén több mint hatvanezer Ukrajnából érkezett személy tartózkodik, akit befogadtak a lakosok, önkéntesek segítenek vagy saját pénzükön élnek.
Ioan-Silviu Lefter, a Román Vöröskereszt vezérigazgatója egy keddi bukaresti sajtótájékoztatón elmondta, hogy Romániának fel kell készülnie a sötét forgatókönyvre, ha ismét erősödnek a harcok Ukrajna keleti részén, mert akkor növekedhet a Romániába érkezők száma.
Közölte, hogy március végéig 6,7 millió euró pénzbeli adomány és 1,53 millió euró értékű, mintegy 2150 tonna termékadomány érkezett a Román Vöröskereszthez az Ukrajnából menekülők megsegítésére.
-
186 ukrán kiskorú halt meg a háború kezdete óta, 344-en pedig megsebesültek – közölte az ukrán főügyészség.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nemrég azt mondta, hogy az országban a gyermekek több mint fele már elmenekült lakhelyéről, közülük sokan az országot is elhagyták.
-
Az ukrán elnöki hivatal kiadott egy új rendeletet, amelynek révén bizonyos közkatonákat a szokásos feltételek teljesítése nélkül is előléptethetnek, akár őrmesterré is.
A rendelet hatálya alá azok a katonák esnek, akiknek már jelentős harci tapasztalatuk van, de a háború miatt még nem kaphatták meg az előléptetéshez szükséges katonai kiképzést, ezért nem léphettek feljebb a ranglétrán. A szabályozás szerint ezeket a katonákat most képzés nélkül is elő lehet léptetni.
A rendeletben előírták, hogy az előléptetett katonák csak addig birtokolják a rendfokozatukat, amíg a hadiállapot érvényben van. Ha azt követően is meg akarják tartani a fokozatukat, akkor a háború után teljesíteniük kell a szükséges képzést.
-
Az Európai Unió rendőrségi szerve (Europol) átfogó különleges műveletet indít annak érdekében, hogy minden orosz érdekeltséget megtaláljanak és lefoglaljanak az unión belül.
A honlapjukon található közlemény szerint az Oscar névre hallgató műveletet az uniós tagállamok rendvédelmi szerveivel, az Eurojust nevű igazságügyi hivatallal, valamint a határvédelemért felelős Frontexszel karöltve kezdik meg. Ezek közül az Eurojust a jogi hattérért és a tagállamokkal való kapcsolattartásért, a Frontex pedig azért lesz felelős, hogy földön, vízen és levegőben semmit se tudjanak kimenekíteni az oroszok az EU külső határainál. Hozzátették:
azt is vizsgálni fogják, hogy egyes tagállamokban nem próbálják-e meg kijátszani az oroszellenes szankciókat.
Közlésük szerint a művelet legalább egy évig eltarthat (ha előbb fel nem oldják az oroszok elleni szankciókat), és az átfogó akció részeként számos esetben folytatnak majd nyomozást.
-
Az ukrán hadsereg kedd reggeli adatai szerint már körülbelül 19 600 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.
Azt írták, hogy ezek mellett az oroszok vesztettek
- 732 tankot,
- 1946 páncélozott szállítójárművet
- 349 löveget,
- 111 rakétatüzérségi eszközt,
- 63 légvédelmi rakétarendszert,
- 157 repülőgépet és
- 140 helikoptert.
-
Az Ukrajnában ápolt oroszellenes erőkkel való összecsapás elkerülhetetlen volt, csak idő kérdése volt, hogy bekövetkezzen – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden.
Ukrajnát elkezdték oroszellenes támaszponttá alakítani, elkezdtek nőni a régóta létező nacionalizmus és neonácizmus hajtásai
– jelentette ki az államfő, aki hozzátette: a későbbi események megmutatták, milyen mélyre nőttek a neonáci eszmék Ukrajnában.
Ez nyilvánvaló tény. A neonácizmus sajnos valósággá vált egy hozzánk közeli meglehetősen nagy országban
– fogalmazott. Az orosz elnök megjegyezte, hogy a különleges katonai művelet céljainak elérése alatt Oroszország egyrészt segíti a donbászi lakosságot, másrészt „intézkedéseket tesz Oroszország biztonságának biztosításáért”.
Nyilvánvalóan nem volt más választásunk, ez így van. Kétségtelen, hogy a céljaink megvalósulnak. A célok teljesen érthetők, nemesek
– idézi az orosz elnök szavait a TASZSZ.
-
Az oroszok terrortámadásokat készülnek végrehajtani a saját lakosságuk ellen, hogy gyűlöletet keltsenek Ukrajna ellen – közölte kedd délelőtt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési osztályának vezetője, Kirilo Budanov vezérőrnagy.
Azt mondta, hogy az oroszok lakóépületeket, iskolákat és kórházakat akarnak felrobbantani, úgy téve, mintha ezeket az akciókat az ukránok követték volna el. Hozzátette: erre amiatt kényszerülhet az orosz rezsim, mert Ukrajna legyőzéséhez az eddigieknél nagyobb mozgósítást kellene elrendelniük, ezt akarják megalapozni az akciókkal.
Budanov szerint az orosz narratívában vélhetően úgy akarják majd tálalni ezeket az akciókat, mint amelyeket az ukránok a bucsai vérengzésért vagy a kramatorszki rakétacsapásért válaszul hajtottak végre (ezek elkövetését egyébként Oroszország még mindig tagadja).
Elmondása szerint az orosz–ukrán határon, a Kurszki és a Belgorod területen az oroszok már árkokat is kezdtek ásni, állításuk szerint azért, mert egy ukrán offenzívától tartanak.
-
Tizennyolc különleges konténerház érkezett a Kijevi régióba Kárpátaljáról – számolt be az UA-Reporter.
Viktor Mikita régióvezető szerint ezeket a mobil épületeket Borogyankára telepítik, ahol átmeneti szállást biztosítanak a kutatómunkát végző és a romokat helyreállító szakemberek számára.
Nemrég Kárpátalja Irpinybe is küldött konténerházakat.
-
Az Európai Unió vessen ki mielőbb szankciókat az összes orosz bankra és az orosz kőolajra, egyben szabjon határidőt az orosz gázimport megszüntetésére – követelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a litván parlamenthez intézett videóüzenetében.
Nem várhatunk. Erőteljes döntésekre van szükség, az EU-nak most kell meghoznia őket. Szankcionálniuk kell az olajat és az összes orosz bankot. Minden uniós tagállamnak határidőt kell szabnia arra, hogy mikor utasítják vissza vagy korlátozzák az orosz energiaforrásokat, például a gázt
– hangsúlyozta az ukrán elnök. Hozzátette:
csupán ezt követően fogja megérteni az orosz kormány, hogy békére kell törekednie, különben a háború katasztrófába fordul számukra.
Az uniós tagállamok között nincs megállapodás az orosz kőolaj és földgáz importjának leállításáról. Az Európai Unió eddig öt szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása óta. A legutóbbi többek között az orosz szén importját is érinti – számolt be az MTI.
-
A CNN szerint meghatározták annak az orosz katonai konvojnak a helyzetét, amiről hétfőn kerültek ki felvételek a közösségi médiába.
Az orosz rosztovi régióban található Matvejev Kurgan település közelében észlelték először a katonai járművek sokaságát. Azóta kiderült, hogy a donbaszi régió irányába, északnyugat felé tartanak.
Ukrán és nyugati tisztviselők azt mondták az elmúlt napokban, hogy megfigyelték az orosz csapatok átcsoportosítását Donbaszba, miután Moszkva jelentős kudarcot vallott Kijev elfoglalása érdekében – tette hozzá a CNN.
-
Az Izvesztyija számításai szerint a légi közlekedést sújtó szankciók miatt az orosz légitársaságok 980 repülőgépe közül 325 példányt érinthettek a szankciók – írja az Aerotech.
A repülési portálon megjelent szemle szerint a 246 nyugati gyártású gép közül (Boeing, Airbus) 76 legfeljebb 20 napot, 170 pedig legfeljebb hét napot töltött a levegőben.
A gépek közül 155 külföldi lízingcégek tulajdona, és ezeket a büntetőintézkedések értelmében vissza kellett volna adni, de az orosz állam egy rendelettel átvette őket.
A nemzetközi bérbeadó cégek 79 gépet tudtak visszaszerezni. Köztük azokat, amelyek nem tartózkodtak Oroszországban a szankciók bevezetésekor.
Mint írják, az orosz légitársaságok forgalma márciusban 20 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A várható géphiány miatt elképzelhető, hogy Moszkva újra akarja indítani a régi szovjet légi buszok gyártását.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Ukrajna ellen indított inváziója helyes döntés volt – írja a Guardian. Oroszország első embere a távol-keleti Amur régióban található Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott díjátadó ünnepségen beszélt a háborúról, ahol várhatóan Aljakszandr Lukasenka belarusz vezetővel is találkozik.
Céljaink teljesen világosak és nemesek. Egyrészt segítünk és megmentünk embereket, másrészt egyszerűen csak lépéseket teszünk, hogy biztosítsuk Oroszország biztonságát. Egyértelmű, hogy nem volt más választásunk. Helyes döntés volt
– idézi a lap az elnököt.
-
Már az App Store-ból is törölték az orosz Sberbank applikációját – közölte a bank.
A mobilalkalmazás az Oroszországot sújtó európai szankciók bevezetése miatt nem elérhető. Ugyanakkor a bank kiemeli, hogy a korábban telepített programok nem váltak működésképtelenné, az applikáció használatában nincs korlátozás.
-
A KárpátInfo szerint kedd délelőtt légiriadót hirdettek Kárpátalja területén.
Egész Kárpátalján megszólaltak a légvédelmi szirénák, és a légiriadót jelző telefonos alkalmazások is értesítéseket küldtek.
A riadó néhány perc után véget ért, a légtér a hatóságok szerint biztonságos.
Hogy mit kell tenni légiriadó esetén, Beregszász polgármestere ismertette korábban.
-
Oroszország haditechnikai veszteségeinek súlya megközelíti a 85 ezer tonnát a Forbes ukrán nyelvű változatának becslése szerint – írja a Kárpáthír a Korrespondent alapján.
A fémhulladék ártalmatlanítását követően felhasználható Ukrajna infrastruktúrájának helyreállítására. A háború óta ráadásul az ukrán hadsereg ötezer orosz haditechnikai eszközt semmisített meg:
- körülbelül 75 ezer tonna szén és rozsdamentes acél,
- 2500 tonna alumínium,
- 1000 tonna réz,
- több mint 360 tonna titán és magnézium,
- 10 kilogramm platina,
- 18 kilogramm arany,
- 1,2 tonna ezüst.
Ez 45 millió dollár értékű fémhulladék… amivel az ország infrastruktúráját helyre lehet állítani, de feldolgozás előtt ezeket megfelelően ártalmatlanítani kell
– olvasható a jelentésben.
-
Az ukrán parlament 24 képviselője terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely szerint börtönnel büntetnék azokat a hadköteles férfiakat, akik a hadiállapot alatt elhagyják Ukrajnát – számolt be a Kárpátalja.ma.
Köteleznék a hazatérésre, akik hadkötelesek, valamint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélnék őket. Az okmány szerint minden besorozható férfinak 15 napon belül vissza kell térnie az országba.
Felmentést kaphatnak ez alól, ha
- abban az országban, ahol jelenleg tartózkodnak, az ország elhagyásának tilalma van érvényben,
- fekvőbeteget gondoznak,
- természeti és egyéb katasztrófák sújtotta vidéken tartózkodnak, vagy
- küldetésben vannak.
Azonban a törvényjavaslat alól a kormánytisztviselők, a hatósági vezetők és azok helyettesei, képviselők, polgármesterek és elöljárók, rendfenntartók, bírók és ügyészek semmi esetben nem bújhatnának ki.
Egy másik javaslat pedig büntetőjogi felelősségre vonást írna elő a katonakorú férfiak háború alatti illegális határátlépéséért.
-
Svédország és Finnország szuverén döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e a NATO-hoz, a szervezet nem zárkózik el az új tagok felvétele elől – mondta Rob Bauer holland admirális, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke Szöulban.
Bauer újságírók előtt hangsúlyozta: senkit sem kényszerítenek rá, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, vagy hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának.
Szöuli látogatásán Bauer az ukrajnai háborúról, illetve Dél-Korea és a NATO katonai együttműködéséről tárgyalt. Látogatása pedig egybeesett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dél-koreai parlamenthez intézett hétfői beszédével, amelyben katonai segítséget, egyebek között páncélozott járműveket és légvédelmi rakétákat kért Szöultól.
A NATO-tisztségviselő elmondta: megvitatta Zelenszkij kérését dél-koreai tisztviselőkkel, de álláspontjuk továbbra is az, hogy egyelőre csak emberélet kioltására közvetlenül nem alkalmas eszközöket szállítanak Ukrajnának. Szöul eddig egyebek között golyóálló sisakokat és orvosi csomagokat küldött az országba.
Ha Zelenszkij elnök úr kéri ezeket a rendszereket, az azt jelenti, hogy szüksége van rájuk
– hangsúlyozta Bauer, hozzátéve, hogy a dél-koreai kormányon múlik, akar és tud-e fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hangsúlyozta, hogy minden segítség fontos, a humanitárius segély és az élet kioltására nem alkalmas eszközök is, mert Ukrajna a létéért küzd – számolt be az MTI.
-
Legalább 25 lány lett szexuális erőszak áldozata az orosz katonák által a Kijev melletti Bucsában – számolt be Ljudmilla Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
A biztos jelentése szerint a 14 és 24 év közötti lányok, nők közül kilencen teherbe is estek. Hozzátette: eddig 25 megerőszakolt lányról tudnak, de sokan nem hajlandók beszélni, ezért fennáll a gyanúja, hogy több az áldozat – írja a TSN.
-
Sean Penn többször gondolt már rá, hogy Ukrajna oldalán harcolna a háborúban – mondta a Hollywood Authenticnek.
Az Oscar-díjas színész azt mesélte, egyszer még egy benzinkúton állt Brentwoodban, aztán azon kezdett el agyalni, hogy felvegye-e a fegyvert az oroszok ellen.
A színész egyébként a háború kitörésekor épp Ukrajnában forgatott egy dokumentumfilmet. Azt is elmondta, hogy a film tervét már két évvel ezelőtt megbeszélte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az alkotás Ukrajnát mutatta volna be, természetesen háború nélkül.
-
Ukrajna folyamatosan gyűjti és rögzíti az Oroszország által okozott háborús károkat. Eddig több mint 66 ezer kártérítési igényt nyújtottak be az ukrán emberek a Gyija speciális alkalmazáson keresztül – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter közölte:
Több mint 66 ezer bejelentés érkezett hozzánk február 24. óta, melyben a polgárok tulajdonuk megrongálódásáról számolnak be. Köszönjük, hogy a szakértők és a bizottságok számára segítettek felmérni a károkat, a későbbiekben mindezeket kielemezzük.
-
Az ukrajnai háború alatt nők ellen elkövetett nemi erőszakról szóló értesülések azonnali és független kivizsgálását követelte az ENSZ nőjogi szervezete – számolt be az MTI.
Egyre gyakrabban hallani a nők megerőszakolásáról
– mondta a szervezetet vezető Sima Bahous a Biztonsági Tanácsban, hozzátéve: ezeket a vádakat az igazságosság és az elszámoltathatóság érvényesülésének érdekében ki kell vizsgálni.
Az ukrán parlament emberi jogi megbízottja kiskorúak rovására elkövetett nemi erőszakkal vádolta meg az orosz katonákat, és felszólította az ENSZ-t, hogy vizsgálja ki az országban elkövetett háborús bűncselekményeket. Herszon környékén egyes beszámolók szerint egy 16 éves várandós lányt és egy 78 éves asszonyt is megerőszakoltak.
-
Az ukrán parlamentben nemrég benyújtott törvénytervezet szerint betiltanák az orosz zenét. A javaslatban kiemelik, hogy a tilalom az orosz állampolgárokra és az Oroszország lakosai által előadott zenei alkotásokra is vonatkozik.
Tilos lesz orosz zenét játszani:
- rádióban és televízióban,
- szórakozóhelyeken,
- tömegközlekedésen,
- oktatási és kulturális intézményekben,
- szállodai és éttermi üzletágakban,
- mozikban és
- nyilvános tereken.
-
Oroszország az iráni fegyvercsempész-hálózatok segítségével lőszert és felszerelést kap Irakból az ukrajnai katonai műveletekhez – számolt be a Guardian az iráni támogatású iraki milíciák és regionális titkosszolgálatok tagjaira hivatkozva.
A lap szerint a múlt hónapban RPG-ket, páncéltörő rakétákat és brazil tervezésű többszörös rakétavetőket küldtek Irakból Oroszországba. Az iráni hatóságok az orosz S–300-ashoz hasonló Bavar 373-as rakétarendszert is adtak Moszkvának.
A fegyvercsempész alvilág felhasználása drámai változást jelent az orosz stratégiában, mivel Moszkva Iránra, szíriai katonai szövetségesére kényszerül az ukrajnai invázió által kiváltott új szankciók nyomán.
Az újság szerint a síita milícia legerősebb frontjához, a Hashd al-Shaabi szervezethez tartozó RPG-ket és páncéltörő rakétákat március 26-án szállították Iránba a Salamja határátkelőn keresztül, ahol az iráni hadsereg fogadta őket, és tengeri úton szállították Oroszországba.
A szervezet forrása szerint április 1-jén Hashd al-Shaabi két brazil tervezésű Astros II rakétavetőt is leszerelt és szállított Iránba.
-
Jaroszlávot, a kárpátaljai Nagyszőlős háborús hősét szombaton helyezték végső nyugalomra. A férfi halálával két kislány maradt félárván.
A katona még édesanyja előtt is titkolta, hogy kivonul a frontra. Annának csak annyit mondott, segélyszállítmányt visznek a rászorulóknak. Útközben azonban Bucsában érte a halál, hét társával együtt, amikor orosz katonák tüzet nyitottak rájuk.
Az én fiam egyetlen anya gyermekét sem ölte meg a háborúban, és én sem szeretném, hogy egy orosz asszony ugyanazt a fájdalmat átélje, mint amit nekem kellett. A támadás annyira hirtelen érte Jaroszlávékat, hogy talán nem is volt idejük a fegyverükért nyúlni
– mondta a Borsnak a gyászoló anya.
-
Ukrajnába látogat kedden egy vallási vezetőkből álló delegáció, melynek tagjai így akarják kifejezni szolidaritásukat a háború érintettjeivel – számolt be a BBC.
A delegációt szerzetesek, rabbik, imámok, buddhista és hindu vallási vezetők alkotják, de ott lesz Canterbury egykori érseke, Rowan Williams is.
A vallási vezetők látogatásukkor valószínűleg a Kelet-Ukrajnából az ország nyugati részében lévő Csernyivci városába menekült emberekkel is találkoznak majd.
-
Kárpátalja megyeszékelyén, Ungváron tegnaptól szünetel a biometrikus útlevélkiadás – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A Kárpátaljai Megyei Migrációs Szolgálat jelentése szerint új úti okmányokat ideiglenesen nem készítenek, ugyanakkor a lejárt útleveleket meghosszabbítják. De arra van lehetőség, hogy a gyerekek fényképét hozzáadják a szülők okmányába.
-
Ukrajna újabb 44,5 millió eurós hitelt kapott a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (IBRD) – számolt be az ukrán Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Ez egy kiegészítő kölcsön a második kölcsön fejlesztési politikájához a gazdaságélénkítés terén
– áll a közleményben.
Hálásak vagyunk Svédországnak és más európai partnereinknek a jelentős pénzügyi támogatásért, amelyet kapunk, különösen a Világbank eszközei révén. Ez rendkívül fontos a háború idején
– mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
-
Magyarország területére az elmúlt napon az ukrán–magyar határszakaszon 4587 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4280 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 856 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
-
Az orosz jegybank által közzétett éves jelentés szerint az orosz tartalékok nagy része euróban, a külföldön tartott arany- és devizatartalék legnagyobb része pedig Kínában volt – adta hírül az MTI.
A jegybank éves jelentése szerint az idei év elején az arany- és devizatartalék értéke 612,9 milliárd dollár volt, ebből 481,4 milliárd dollár deviza, 131,5 milliárd dollár pedig arany.
A jegybank által közzétett táblázat szerint idén január 1-jén az arany- és devizatartalék 33,9 százaléka euróban, 21,5 százaléka aranyban, 17,1 százaléka jüanban, 10,9 százaléka dollárban, 6,2 százaléka angol fontban, 5,9 százaléka jenben, 3,2 százaléka kanadai dollárban, 1 százaléka ausztrál dollárban és 0,3 százaléka szingapúri dollárban volt.